Miért bunkók az emberek?

Mert "EMBEREK"!!

igen, jó megfogalmazás...

mert jól érzik így magukat....
végül is állatok vagyunk mi is...

Jó kérdés. Azért valjuk be őszintén, külföldön mi is másképp viselkedünk, mint a pesti dugóban 1 óra várakozás után. Évekkel ezelőtt bevágtam a kocsival, versenyeztem, nem engedtem be, stb. Most lehiggadtam, rájöttem nem ezeken múlik. Viszont van egy generáció aki most nő fel, vagy sosem nő fel.

Hidd el sokat számít a közeg ahol épp vagy. Kultúrált emberek között a többség felveszi azt a stilust.

három hete kb. tüdőgyulladásom volt. elég gázul éreztem magam, de azért berohantam pestre, majd a szolgálatival hazabuszoztam. a második megállóban szálltam fel, tele volt a busz fiatal csajokkal és fiatal hapsikkal. mindenki terpeszkedett, főleg a hapsik.
természetesen csak állóhely jutott (legalább az), beálltam két srác fölé, gondoltam, annyira rendesek itt a neten a hapsik, ismerik az illemet (ugyan a tüdőgyulladás nem volt a homlokomra irva), és átadják a helyet. közben állva olvastam.
no, elég rosszul képzeltem. hazáig álltam, vártam, na, talán most... egyik sem mozdult.
bezzeg, ha itt vagyok a cseten, minden hapsi rámmászna, itt csókolna, ott ölelne... de a helyét egyik sem adja át a buszon az éjszaka közepén.
hát kérdem én? hová tűnt a nő tisztelete, a nő férfitenyéren hordozása? itt miért vagytok kedvesek? odakünn, a nagybetűs életben pedig miért nem kapunk több figyelmességet, kedvességet?

Hát ez az... mert talán várjuk a herceget fehér lovon... Mondjuk Én nem... de azt már igen h. ágyba vigyem Neki a kv-t vagy a reggelit, főzzem a kedvenc kajáját... Ez is riasztja a Pasikat...

Szóval elkapattuk és mindig is a kedvükbe akarunk járni, talán ettől van h. nem hordoznak a tenyerükön... Bár ezt valahol magunknak köszönhetjük...

azt hiszem ez nem elkapatás a részünkről, és nem is a mi hibánk. ha szeretnek minket, mi is viszont szeretünk. ezért visszük az ágyba a kávét.
mintha a nőiség tisztelete lenne picit ki-elveszendőben.
tisztelet a kivételnek ugyebár.

ja, és még annyit fűznék hozzá, hogy én is átadom egy idős embernek az ülőhelyem. egy férfi is megteheti ugyanezt egy nővel szemben.
lehet, az volt a baj, még nem bottal járok. vigyor

tehát az illemtudó férfiak átváltoznak illemtudatlanná, hogy ne tűnjenek ki a tömegből?

Az egyenjogúság kivívásával ezt a dolgot elcsesztük. A férfiak azóta azt gondolják, ha dolgozni bírunk (akarunk), akkor állni is bírjunk...

hát ezt nem vártam tőled, rumcájsz a reggeli szilvapálinka-kóstoló után. schmoll2

charlotte: mit tehetnénk? haragudjunk anyáinkra? törődjünk bele?

egyetértek! elcsesztük...amikor jogokat harcoltunk magunknak, amikor jogsit szerzünk, amikor ügyvez.ig. vagyunk, amikor ne főzünk otthon, meg nem kertészkedünk...engem személy szerint hidegen hagy, ha a pasik ülnek a buszon és nem én...előbb-utóbb úgyis felszáll egy vénasszony a buszra, azt adhatom át a helyet..na most elég bunkó voltam eplus2

...de tény az, hogy bunkók az emberek...csak van ám helyzet, amikor okuk van rá, és van mikor nem...de ki akar egész nap analizálni?

(Ez egy válasz X üzenetére (2006. 10. 03. kedd 20:28), amit ide kattintva olvashatsz)

Törölt felhasználó (21812)

2006. 10. 03. kedd 20:28

Az egyenjogúság kivívásával ezt a dolgot elcsesztük. A férfiak azóta azt gondolják, ha dolgozni bírunk (akarunk), akkor állni is bírjunk...

Hát, ez a helyátadósdi nekem mindig stressz...
Nem, tényleg...
Most átadjam-e a helyem, vagy ne, ha átadom, akkor.. most tudom hogy hülyén ahngzik, de általában csak romlani szokott ahelyzet, mert amilyen szerencsétlen, töketlen tahó vagyok, ilynekkor már felborítok valami rendet a buszon, esetleg egy másik embert, amikor meg a szimplán visszautasítják az helyemet, akkor meg egyenesen úgy érzem, hogy égek...

Úgyhogy ha van helyem, hát van, amíg látok másik helyet a buszon, addig üljön oda, ha meg épp mással vagyok elfoglalva, akkor meg senki ne pályázzon arra, hogy észreveszem... inkább ülök, főleg ha már fáradt vagyok.
Ha meg egy terhes anyuka lép oda, naná hogy átadom, bár akkor is rettegek attól, hogy azt mondja, "kösznem"...

Tököm, elegem van mrá mindenből..

(bocsi)

Valahogy én is így voltam vele és átalában úgy küszöböltem ki, hogy inkább le sem ültem, úgyis felszállt egy néni/bácsi, aztán adhattam át a helyem.
Amúgy a terhességem alatt csak pozitív tapasztalat ért e téren. MINDIG (értitek, mindig!!) átadták nekem a helyet metrón, buszon. Meglepő volt.

(Ez egy válasz X üzenetére (2006. 10. 03. kedd 22:08), amit ide kattintva olvashatsz)

Törölt felhasználó (24620)

2006. 10. 03. kedd 22:08

Hát, ez a helyátadósdi nekem mindig stressz...
Nem, tényleg...
Most átadjam-e a helyem, vagy ne, ha átadom, akkor.. most tudom hogy hülyén ahngzik, de általában csak romlani szokott ahelyzet, mert amilyen szerencsétlen, töketlen tahó vagyok, ilynekkor már felborítok valami rendet a buszon, esetleg egy másik embert, amikor meg a szimplán visszautasítják az helyemet, akkor meg egyenesen úgy érzem, hogy égek...

Úgyhogy ha van helyem, hát van, amíg látok másik helyet a buszon, addig üljön oda, ha meg épp mással vagyok elfoglalva, akkor meg senki ne pályázzon arra, hogy észreveszem... inkább ülök, főleg ha már fáradt vagyok.
Ha meg egy terhes anyuka lép oda, naná hogy átadom, bár akkor is rettegek attól, hogy azt mondja, "kösznem"...

Tököm, elegem van mrá mindenből..

(bocsi)

Ne haragudjunk! Ne törődjünk bele! Szerezzük vissza alárendeltségünket. Legyünk háztartásbeliek. Csak a gyerekkel, lakással, kerttel foglalkozzunk. Ne keressünk pénzt. Ne tanuljunk egyetemen/főiskolán. Ne legyenek ambícióink. Szüljünk 6-8 gyereket. Ne járjunk nadrágban.
Azért elég fura, hogy ez most számomra teljesen elképzelhetetlen, pedig azért nem olyan régen még alap volt....

Az annyira komoly amikor egy ügyvezetőigazgató busszal jár?!!:)))

(Ez egy válasz MmePrune üzenetére (2006. 10. 03. kedd 21:05), amit ide kattintva olvashatsz)

MmePrune

2006. 10. 03. kedd 21:05

egyetértek! elcsesztük...amikor jogokat harcoltunk magunknak, amikor jogsit szerzünk, amikor ügyvez.ig. vagyunk, amikor ne főzünk otthon, meg nem kertészkedünk...engem személy szerint hidegen hagy, ha a pasik ülnek a buszon és nem én...előbb-utóbb úgyis felszáll egy vénasszony a buszra, azt adhatom át a helyet..na most elég bunkó voltam eplus2

...de tény az, hogy bunkók az emberek...csak van ám helyzet, amikor okuk van rá, és van mikor nem...de ki akar egész nap analizálni?

sokszor tényleg van oka, hogy az ember miért bunkó, csak nem feltétlenül kéne a másikon csattannia...persze a saját gondunk soha nem lehetne oka annak, hogy a másikat megbántsuk...de nézzünk magunkba:mi sose voltunk tahók? csak egy kicsit...lehet, hogy aki nem adta át a helyét a buszon pillének, annak ez volt az első és utolsó botlása...(részlet MmePrune humanitárius picsa írásából) eplus2

Hogy megkíméljem magam a helyátadósdi ceremóniától már régóta nem tömegközlekedek... hehe

(Ez egy válasz X üzenetére (2006. 10. 03. kedd 22:08), amit ide kattintva olvashatsz)

Törölt felhasználó (24620)

2006. 10. 03. kedd 22:08

Hát, ez a helyátadósdi nekem mindig stressz...
Nem, tényleg...
Most átadjam-e a helyem, vagy ne, ha átadom, akkor.. most tudom hogy hülyén ahngzik, de általában csak romlani szokott ahelyzet, mert amilyen szerencsétlen, töketlen tahó vagyok, ilynekkor már felborítok valami rendet a buszon, esetleg egy másik embert, amikor meg a szimplán visszautasítják az helyemet, akkor meg egyenesen úgy érzem, hogy égek...

Úgyhogy ha van helyem, hát van, amíg látok másik helyet a buszon, addig üljön oda, ha meg épp mással vagyok elfoglalva, akkor meg senki ne pályázzon arra, hogy észreveszem... inkább ülök, főleg ha már fáradt vagyok.
Ha meg egy terhes anyuka lép oda, naná hogy átadom, bár akkor is rettegek attól, hogy azt mondja, "kösznem"...

Tököm, elegem van mrá mindenből..

(bocsi)

levitálsz? Teleportálsz?
Esetleg személygépkocsival közlekedteted a tömegedet?

(Ez egy válasz WildHorse üzenetére (2006. 10. 04. szerda 08:54), amit ide kattintva olvashatsz)

WildHorse

2006. 10. 04. szerda 08:54

Hogy megkíméljem magam a helyátadósdi ceremóniától már régóta nem tömegközlekedek... hehe