Az anyák napja világszerte ünnepelt nap, melyen az anyaságot ünnepeljük. Magyarországon ez a nap május első vasárnapjára esik, de több országban május második vasárnapján ünneplik.


Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is megköszöntötték.

Angliában az 1600-as években, a kereszténység elterjedésével, az ünnep vallási színezetet is kapott. Akkoriban a húsvétot követő negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az édesanyák ünnepét. A családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás előtt külön erre a napra elkészítették az anyák sütijét, az édesanyák számára.

Az Egyesült Államokban először 1872-ben ünnepelték meg Bostonban az anyák napját, Julia Ward Howe segítségével.
Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját.

Csak látni akarlak,
anyu fényes csillag,
látni,ahogy jössz,jössz,
jössz ha hívlak.
Látni sietséged
angyal szelidséged,
odabujni hozzád,
megölelni téged.

Minden kedves anyukának kívánok Nagyon Boldog Anyáknapját!

Jankovics Marcell_Jelkép-kalendárium
(részlet)
Szent Korona

Első királyunk a kereszténységben az István nevet kapta. A névválasztás tudatos lehetett az európai keresztény államok közé beilleszkedni vágyó Géza fejedelem részéről: István, görögül Sztephanosz azt jelenti: "koszorú, korona". Hogy a név jelentőségét felismerték, arról a Kálmán-kori Hartvik püspök-féle István legenda tudósít. Eszerint a szülés előtt álló Sarolt fejedelemasszony előtt álmában megjelent Szent István első vértanú, s így szólt hozzá: "Bízz az Úrban, asszony, s légy biztos, hogy fiút fogsz szülni, akinek e nemzetségben először jár korona és királyság, és az én nevemet ruházd reá". Hartvik a görög nyelvben járatlanoknak még a szájába is rágja a látomás értelmét: "az István nevet kapta… mert ami ŤIstvánť a görög nyelvben, Ťkoronať a latin beszédben."

Noha a legfőbb királyi jelvény, a korona általában mindenütt nagy tiszteletben részesült, az a fajta szentség és közjogi méltóság, amit a magyar nemzet tulajdonított a Szent Koronának, másutt ismeretlen volt. A megkülönböztetett tisztelet okai közt első helyen szokás emlegetni, hogy a hagyomány Szent István koronájával azonosította, sőt sokáig még a koronakutatók is úgy hitték, hogy a koronának legalább a felső része Istváné lett volna. Györffy György mindmáig az ő személyéhez köti a felső, úgynevezett latin koronát, amennyiben feltevése szerint az István fejereklyetartójából készült volna.



Szent István névünnepe, István király, Szent Király vagy egyszerűen Király napja, 1949 óta az Alkotmány és az Új kenyér ünnepe, a rendszerváltás óta legfőbb állami ünnepünk lett. István szentté avatása, névünnepének naptárba iktatása, amihez VII. Gergely pápa adott felhatalmazást, I. (Szent) László király és a magyar püspöki kar érdeme. (Csak az 1179. évi III. lateráni zsinat óta lett a szentté avatás az Apostoli Szék kizárólagos joga.) A szentté avatási eljárás részeként 1083. augusztus 20-án, a Nagyboldogasszony nyolcadába eső vasárnapon nyitották meg István király sírját. A magyar egyház ezt a napot iktatta a naptárba István névünnepeként.

Mindenszentek története és szokásai!

Mindenszentek ünnepe keleten alakult ki, a római birodalom keleti részében. Bizánc az, amelyik megfogalmazza azt az igényt, hogy azokról a szentekről, vértanúkról, hitvallókról is megemlékezzenek a templomokban, akikről esetleg maga az egyház sem tud. Névtelenek, vagy éppen nagyon is van nevük, de olyan sokan vannak, hogy az év 365 napja nem elég az ő felemlítésükre. A hagyomány szerint VI. Leó bizánci császár terjesztette ki az ünnep hatályát a vértanúkról minden szentre, miután templomot emeltetett szent életű felesége emlékére, de nem engedték, hogy a templomot a császárnének szenteljék, ezért Leó úgy döntött, hogy a mindenszenteknek dedikálják.

A római katolikusoknál november 1-jén tartják a főünnepet. A mindenszentek napján tartott szentmisék állandó könyörgése: "Mindenható örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szented dicsőségét, arra kérünk, hogy sokszoros közbenjárásukra bőven áraszd reánk irgalmasságodat."

Az angolszász országokban a mindenszentek napját megelőző este a halloween ("minden szent estéje"). A házaknál töklámpások világítanak,a gyerekek lehetőleg horrorisztikus jelmezbe öltözve házról-házra járnak és "trick or treat", azaz édességet vagy megviccelunk jelszóval gyűjtik a cukorkákat, csokoládékat. Az angolnyelvű országokban hagyományosan elhangzik William Walsham How "For All the Saints" ("Minden szenteknek") című himnusza. A legnépszerűbb dallam a himnuszhoz a Ralph Vaughan Williams szerezte Sine Nomine.

Sok európai országban - köztük Magyarországon és valamennyi magyarlakta területen - szokás, hogy az emberek meglátogatják elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak mindenszentek napján, illetve a halottak napján. Magyarországon a sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése a 19. század elejétől terjedt el német katolikus hatásra.

Portugáliában, Spanyolországban és Mexikóban szokás, hogy ezen a napon felajánlásokat (ofrendas) tesznek. Spanyolországban hagyományosan ezen a napon előadják a Don Juan Tenorio című darabot.

A magyar nép kalendárium szerint Szent Márton napján (október 31.) választottak bírót, fogadtak cselédet. Ezen a napon tilos volt a munka, egyes helyeken az egész "halottak hetében". Több népszokás csatlakozik hozzá, van, ahol kenyeret sütnek a szegényeknek ("Isten-lepénye", "halottak lepénye"), külön helyen gyertyát gyújtanak az elfelejtett lelkeknek, november 3-án pedig engesztelő körmenetet tartanak.

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)
Halottak napja

A katolikus egyházban a Mindenszentek utáni nap (nov. 2., ha az vasárnap, akkor nov. 3.) a tisztítótűzben szenvedő lelkek emléknapja. Ezen a napon a „küzdő egyház” tehát a „szenvedő egyházról” emlékezik meg. Általános szokás szerint az előtte való nap délutánján, a „halottak estéjén” rendbe hozzák a sírokat; virágokkal, koszorúkkal feldíszítik, és az este közeledtével gyertyákkal, mécsesekkel kivilágítják, „hogy az örök világosság fényeskedjék” az elhunytak lelkének. Idegenben elhunyt, ismeretlen földben nyugvók emlékének a temetőkereszt vagy más közösségi temetőjel körül gyújtanak gyertyát. Régente néhol egyenesen máglyát gyújtottak, miközben szünet nélkül harangoztak.

Elterjedt szokás szerint ezen az estén otthon is égett a gyertya, mégpedig annyi szál, ahány halottja volt a családnak.

Dsida Jenő: Kalendárium szonettekben
(részlet)
November
A holtak dícsérete
Meghaltunk, testvér, valamennyien.
Csak ők élnek még, ők, a régi holtak.
A néma ablakok sora kiholt, vak:
Láttál temetőt? Ugy-e mind ilyen?
A holtak este csillagot csiholtak
fölénk, a kegyelet rajtunk pihen:
egy csillag ég minden fájó sziven
s világít minden zártredőnyű boltnak.

Novemberi nép megfigyelések:

Márton napja (november 11.): Ha borús, azzal szürkés telet mutat, ha napfényes, azzal zimankósat. S ha a körötte lévő napokon is napos az idő, ha "Márton nyara van", akkor igen kemény hideg tél jön. "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható." "Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál." "A bornak Szent Márton a bírája" - tartja a mondás, azaz ilyenkor iható az újbor, más jelentése szerint az őszi időjárás dönti el, hogy milyen lesz a bor. A Márton-napi idő a márciusi időt mutatja meg.
Erzsébet napja (november 19.): Ha ezen a napon esik, akkor enyhe lesz a tél. S nem feledendő, ha "Erzsébet megrázza a pöndölyét", azaz napján esik a hó, lészen hó karácsonykor is.
Katalin napja (november 25.): A mondás szerint "Katalin kopog, karácsony locsog".
András napja (november 30.): Ha a napján leszelt, besózott, a 12 hóról elnevezett hagymakarikák kalendáriuma szerint azok a hónapok, amelyeken újév reggeléig elolvad a só, esősek lesznek majd. Egyes tájakon ez a hagymakalendárium Luca napján (december 13.) vagy a karácsonyi éjféli mise után készíttetik.

"Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik"

"Mire Márton megérkezett, minden must borrá érett"
Márton-nap-november 11

Márton-napot mind a népi kultúra, mind a keresztény kalendárium jeles napként tartotta számon. A népi kultúrában gazdasági határnapnak számított a nap, a félszilajon, vagyis a tavasztól őszig legeltetett, télen pedig istállóban tartott állatok beterelésének hagyományos időpontja volt november 11-e. Ilyenkor a pásztorok - kezükben vesszővel - végigjárták az állatok gazdáinak házait, köszöntőt mondtak, cserébe pedig ajándékokat kaptak. A gazdasági szerepen túl népi hiedelmek is kötődtek az ünnephez: a disznóól tetejébe ágat szúrtak, hogy megvédjék az állatokat a pusztulástól, tavasszal pedig ugyanezzel az ággal terelték ki a malacokat.

Márton-nap, november 11. - libaAz ünnep az őszi munkák (szüret, kukoricafosztás) lezárulásával induló és a Katalin-napig tartó kisfarsang idejére esett. Országszerte lakomákat és bálokat rendeztek, ilyenkor kóstolták meg először az újbort és vágták le a libákat, az úgynevezett mártonludakat. A közhiedelem úgy tartotta, "aki Márton-napon libát nem eszik, egész évben éhezni fog". Az elfogyasztott szárnyasok csontjaiból jósoltak, a fehér és hosszú csont havas telet, míg a barna és rövid csont enyhe telet jelentett.

A középkorban Márton napja az egyik legnépszerűbb ünnep volt, a népszokások egészen a 20. század közepéig éltek, napjainkban pedig a Márton-napi libafogyasztás éli reneszánszát. Amennyiben követni kívánjuk a hagyományokat, úgy 11 hó 11-én, 11 óra 11 perckor tálaljuk a frissensültet!

MINDEN KEDVES

BÖZSIKÉNEK

BÖSKÉNEK

ERZSÓKNAK

ZSÓKÁNAK

ÉS PERSZE ERZSIKÉKNEK

BOLDOG NÉVNAPOT

KÍVÁNOK!

Békés szép estét!
Ne felejtsétek meggyújtani az első gyertyát az adventi koszorún!



Ádvent

Az ádvent a latin Adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik. A hagyományt valószínűleg - a római liturgiától eltérő - gallikán szertartásrend honosította meg a 4. században: a hívők vízkeresztkor keresztelkedtek, a megelőző három hét pedig a felkészülésről szólt. Az 5. században az ádventi időszak karácsony elé került, kezdetben hat héten át tartott, majd később a négy hétre csökkent. Számos keresztény ünnephez hasonlóan advent kezdete minden évben más időpontra esik.

Ádvent első vasárnapja - 2008. november 30.

Időpontja évről évre változik, Szent András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnapon ünnepeljük. Színe a lila: a templomi terítő lila, a szertartáson a pap lila miseruhát vagy stólát visel, illetve az adventi koszorún elsőnek meggyulladó gyertya színe is lila.

Ádvent második vasárnapja - 2008. december 7.

Színe hasonlóképpen a lila. Az ádvent mellett a nagyböjti időszaknak is lila az ünnepi színe az egyházi liturgiában. Számos helyen a karácsonyt megelőző hetekben a lilát kékkel helyettesítik, hogy a két ünnepet megkülönböztessék egymástól.

Ádvent harmadik vasárnapja - 2008. december 14.

Gaudete (örvendjetek!) vasárnap kiemelkedik a többi közül, ádvent második felének kezdetét jelzi. Színe a rózsaszín, amely az örömöt szimbolizálja.

Ádvent negyedik vasárnapja - 2008. december 21.

Színe a bűnbánatot kifejező lila. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég ezen a napon.

Roráte

Az egyházi év adventi időszakában a hajnali misék különleges hangulatot kölcsönöznek a decemberi virradatnak. A roráte elnevezést az ünnepkör egyik - ószövetségi szentírási szövegen alapuló - énekének kezdő soráról kapta, melyet adventben énekeltek: Rorate caeli de super. Harmatozzatok egek onnan felülről. Régebben aranyos vagy angyali misének is hívták. Ez utóbbi arra utal, hogy a Szűz Mária tiszteletére mondott hajnali miséket mindig az Úrangyala elimádkozásával fejezték be. A hívek hajnali sötétben várják a napfényt, a Messiást, mint hajdan a próféták tették.



Juhász Gyula:
Rorate

A kéklő félhomályban
Az örökmécs ragyog,
Mosolygón álmodoznak
A barokk angyalok.

A gyertyák rendre gyúlnak,
A minisztráns gyerek,
Mint bárány a mezőben
Csenget. Az árny dereng.

Hideg kövön anyókák
Térdelnek. Ifju pap
Magasba fölmutatja
Szelíden az Urat.

Derűs hit tűnt malasztját
Könnyezve keresem.
Ó gyönyörű gyerekség,
Ó boldog Betlehem!

Szent Miklós egy kis-ázsiai, Patara nevű városkában született Krisztus után 245-ben, gazdag család gyermekeként. A csodák már akkor végig kísérték az életét. Alig kezdte el az iskolát, amikor hatalmas járvány pusztított arrafelé, s az árván maradt kisfiú a busás örökséggel Patara városába költözött nagybátyjához, egy ottani érsekhez, a város kolostorába. Az itt töltött évek alatt megszerette a papi hivatást, és életét az embereknek, a gyerekek tanításának szentelte. Segítőkészsége és emberszeretete tette híressé messze földön. Egy Jeruzsálembe tartó zarándokút alkalmával betért imádkozni Myra városába, ahol különös körülmények között püspökké szentelték. Vagyonát az emberek és a gyerekek megsegítésére fordította. Amikor éhínség tört ki, a teljes egyházi vagyont a szegények étkeztetésére fordította, amiért az egyház engedetlenségért egy időre ki is tagadta.
Az estéket azzal töltötte, hogy órákon át a város kis utcáin sétálgatott, és beszélgetett az emberekkel. Így figyelt fel egy elszegényedett nemes emberre, akinek már élelemre sem futotta. Három lánya közül egyiküknek, hogy megmentse a családot, el kellett volna adnia magát rabszolgának. Erről folyt a vita köztük, amikor Szent Miklós az ablakuk alá érve meghallotta beszélgetésüket, visszasietett a templomba, majd egy marék aranyat kötött egy kendőbe, és bedobta az ablakukon. A lányok azt hitték, csoda történt. Majd egy év múlva ezt újra megismételte, de ezúttal a lányok a léptek zajára kisiettek, és annyit sikerült észrevenniük, hogy egy piros ruhás alak távolodik sietve a hóesésben. A harmadik éven nagyon hideg volt az idő, az ablak tehát zárva volt. Nem tudott más megoldást, felmászott a sziklaoldalba épített ház tetejére, és a kéményen dobta be a keszkenőbe kötött aranyat. A kisebbik lány éppen akkor tette a harisnyáját oda száradni, és az arany pontosan a harisnyába esett. Jó ideig valamiféle csodának vélték az évenként megismétlődő eseményt, de a harmadik éven a marék arany között volt egy olyan egyedi érme, amit egy kereskedő ajándékozott Miklós püspöknek, tehát másé nem lehetett. Ettől kezdve mindenki tudta, ki a titokzatos segítő.
Innen ered a szokás, hogy december 5-e estéjén ajándék reményében csizmát, zoknit teszünk az ablakba vagy a kandalló felé. S amivel még az évek során kiegészült a legenda, a Mikulás soha nem egyedül jár. Rénszarvasok húzta szánon közlekedik, és segítői a Krampuszok. Rájuk azért van szüksége, mert ők hozzák a virgácsot a rossz gyerekeknek. Szent Miklós hosszú, békés öregkort élt meg.

Ezen a napon kezdték el készíteni azt a háromlábú széket, melyet Luca székének hívtak. A készítésnek nagyon szigorú kritériumai voltak, amit be kellett tartani ahhoz, hogy a hiedelem szabályainak megfeleljenek. Meg volt határozva, hogy milyen fából készüljön a szék, szöget nem volt szabad használni, csak fa éket, és karácsonyig el kellett készülnie. Minden nap csak egy kicsit volt szabad rajta dolgozni, hogy karácsonyestig elkészüljön. Innen ered a mondás, ha valamit nagyon lassan készítünk, hogy úgy készülünk el vele, mint a Luca széke. December 24. estéjén a széket elvitték az éjféli misére, és aki felállt rá, az meglátta, hogy ki a boszorkány. A szék készítőjének innentől rohannia kellett haza, mert különben a boszorkányok széttépték volna. Ilyenkor mákot szórt maga után, amit a boszorkányoknak fel kellett szedniük, és ez idő alatt ő hazaért. Ezután a széket elégették.
Azok a lányok és a fiúk, akiknek nem volt kedvesük nagyon várták a Luca napját. Kis cédulákra felírták a szóba jöhető kedvesek nevét, vagy azokat a neveket, melyeket szívesen adnának kedvesük nevének, és ezekből a nevekből karácsonyig mindennap egyet elégettek. Amelyik karácsony napjára maradt utoljára, az lesz a leendő kedvesük neve.
Ezen a napon még a pogácsasütés is szokás volt. Ebből azt jósolták meg, hogy ki lesz beteg. A pogácsa tésztájára tollat tettek, és akinek a tolla sütés közben megperzselődött, az rosszra számíthatott.
Ezen a napon azonban a tréfa sem hiányozhatott. Tökből készítettek fejeket, melyet kivilágítottak és ezzel ijesztgették egymást.
Népi szokás volt még a vöröshagymából való jóslás is. Luca napján hat vöröshagymát félbevágtak, megsózták a közepét és attól függően, hogy mennyire eresztett levet egy-egy fél vöröshagyma, következtetni tudtak az elkövetkezendő időjárásra, hogy mennyire lesz csapadékos.
(forrás: csaladinet.hu)

December 13-án Luca napja van.

Luca széke

A Lucaszéke egy háromlábú szék, mely segített felismerni a boszorkányokat, és jósló ereje megmutatta, hogy kinek hogy hívják majd a kedvesét.

A decemberi asszonyi ünnepek közül hazánkban legjelentősebb a Luca napja. December 13-án Luca napja van. Luca 304 körül élt Siracusában. Úgy tartották, hogy ezen a napon különösen a boszorkányok rontása ellen kell védekezni, ez ugyanis gonoszjáró nap. Egyes vidékeken magát Lucát is boszorkánynak tartják. Ez a nap a boszorkányok hatalmának a megtörésére irányult. A kulcslyukba dugott fokhagyma, a bal ajtófélfába vágott kés és a keresztbe állított söprű is elriasztotta őket. Lefekvés előtt pedig az emberek is lenyeltek egy- két gerezd fokhagymát.
Lányoknak, asszonyoknak, tilos volt ilyenkor dolgozniuk. Számos történet szól arról, hogyan büntette meg Luca azokat, akik szőni, fonni, varrni, mosni mertek az ő ünnepén.
Egyes vidékeken fokhagymával rajzoltak keresztet az ólak ajtajára, s közben mondogatták: "Luca, Luca, távol légy!" A seprűket is eldugták a boszorkányok elől. E napon sem kölcsönadni, sem kölcsönkérni nem volt szabad, nehogy a kölcsön a boszorkányok kezére kerüljön.

Luca nap

december 13.
(12 nappal Karácsony és a kelta Yule előtt)

Luca 304 körül élt Syracusában.

lux ~ szeme világa

Középkorban vált európai kultusszá. Vakok, szemfájósok, utcanők, (bordélyba akarták vitetni.), menyasszonyok (Krisztus menyasszonya) védőszentje. Tűvel, hegyes szerszámmal dolgozók (tőrrel torkon szúrták, de nem halt meg, amíg fel nem vette az utolsó kenetet).

Róma: az esemény megünneplését a jeles nap előtti holdtöltekor, a hónap idusán kezdték el.

A Gergely-naptár előtt (Julianus-naptár) ez volt az év legrövidebb napja.

Skandináv szokás: svéd hajadonok a fejükön égő gyertyakoszorúval ünneplik a fény visszatérését, zenés ébresztő.

A Szent Luca-alak a sötétség miatt átalakult Luca-boszorkánnyá. A bűbájosok, boszorkányok, rontások ellen úgy védekeztek, hogy Luca előestéjén minden ajtót, ablakot zárva tartottak a gonosz ellen. A kulcslyukba dugott fokhagyma, a bal ajtófélfába vágott kés és a keresztbe állított söprű is elriasztotta őket.
Egyes vidékeken fokhagymával rajzoltak keresztet az ólak ajtajára, s közben mondogatták: "Luca, Luca, távol légy!" A seprűket is eldugták a boszorkányok elől. E napon sem kölcsönadni, sem kölcsönkérni nem volt szabad, nehogy a kölcsön a boszorkányok kezére kerüljön.

A naphoz fűződő hiedelmek főleg naptári jellegűek, és főleg a tyúkok termékenységvarázslatához kötődnek (jóslás, tiltás, mágia)
(Pl. tilos varrni, mert "bevarrják a tyúk fenekét"); éjjel 12 órakor megbökdösik a tyúkokat piszkafával, hogy jól tojjanak; a gazdasszony minél többet üljön napközben, hogy a kotlók is jó ülősek legyenek.



KOTYOLÁS

A legények hajnalban elindultak végigjárni az ismerős házakat. Általában szalmát, fadarabot vittek magukkal. Erre rátérdeltek és előadták termékenységvarázsló, mágikus szövegüket:

"Luca, Luca, kitty-kotty,
Tojjanak a tiktyok!
Kolbászuk olyan hosszú legyen, mint a falu hossza,
Szalonnájuk olyan széles legyen, mint a mestergerenda,
Zsírjuk annyi legyen, mint kútban a víz!
Annyi pénzük legyen, mint a pelyva,
Annyi csirkéjük legyen, mint a fűszál,
Annyi tojásuk legyen, mint égen a csillag!
Luca, Luca, kitty-kotty,
Tojjanak a tiktyok!"

LUCAKALENDÁRIUM

Lucától Karácsonyig minden nap megfigyelték az időjárást, abból következtettek a következő év hónapjainak időjárására.

LUCASZÉKE

"Lassan készül, mint a Luca széke...", tizenkét napon keresztül mindig dolgoztak rajta egy keveset, hogy Karácsonykor az éjféli misén a templomban ráállva megláthassák, ki a boszorkány, akik ezen az éjszakán szarvat viseltek. Utána gyorsan el kellett égetni a széket, nehogy elverjék a gazdáját a rajtakapott boszorkányok. Az is védett ellenük, ha a hazavezető úton mákot szórt el a szék gazdája - a boszorkányok ugyanis kénytelenek voltak összeszedni, és addig meg lehetett menekülni tőlük.

Tékozolj ésszel!
5 tipp a költséghatékony karácsonyhoz

1. Ne ragaszkodjunk a drága márkákhoz!
A legtöbb esetben a név nélküli termékek éppolyan jó minőségűek és ráadásul olcsóbbak is. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a férfiak sokkal nagyobb arányban vásárolnak márkás, drágább termékeket, mint a női vásárlók.

2. Ne halogassuk a vásárlást, kezdjük el idejében!
A kapkodás meggondolatlan lépésekhez, túlköltekezéshez vezet.
Közép-Kelet Európában az emberek 31 százaléka csak az ünnep napján fejezi be a karácsonyi bevásárlást, annak ellenére, hogy így sokkal kevesebb idő jut az árban is megfelelő ajándék kiválasztására .

3. Szánjunk időt az árak összehasonlítására!
Ebben az időszakban jóval nagyobb az árverseny.
A kereskedők karácsony előtt egymással is versenyeznek, sokszor jelentősen csökkentve az árakat, hogy minél több vásárlót csalogathassanak üzleteikbe. A vásárlóknak azonban csak 63 százaléka hasonlítja össze a hasonló termékekért kért eltérő árakat, mielőtt megvesz egy ajándékot.

4. Ne feledjük: az ünnepeket leárazások követik, tartalékoljunk erre az időszakra is!
A karácsonyt követő leárazásokat a régió országaiban mintegy 22 millió ember várja. Azok számára, akik évente egyszer-kétszer szánják rá magukat nagyobb háztartási cikkek vásárlására, ez egy remek alkalom lehet a költségek csökkentésére. Közép-Kelet-Európában a kutatási eredmények szerint a magyarok használják ki a legkevésbé ezt az alkalmat.

5. A karácsonyi tervezgetés év közben is jól jöhet: folyamatosan tartsuk számon kiadásainkat !
Így könnyebb előre terveznünk.
Tájékozódjunk, hogy milyen finanszírozási lehetőségeket és hűségprogramokat kínálnak az üzletek. Előfordulhat, hogy kedvenc boltunk már a karácsonyt megelőző vagy az év eleji időszakban is kínál kedvezményeket, árengedményeket. Egyes helyeken kamatmentes hitellel is élhetünk. A férfiak 69 százaléka, míg a nők 67 százaléka nyilatkozott úgy, hogy előnyben részesíti azokat az üzleteket, amelyek hasonló akciókat kínálnak.



Nyakunkon a szeretet ünnepe, szaporodnak az ajándéknak szánt holmik a titkos rejtekhelyeken, de még a legnagyobb jóindulat ellenére is előfordulhat, hogy elbénázunk valamit: elfelejtünk valakit, túl személytelent vagy éppen túlságosan intim dolgot veszünk. Kit illik megajándékozni karácsonykor? Hogyan, mikor illik átadni az meglepetést? Mi az, amit nem illik ajándékba venni? Kínos történetek és a protokollszakértő jó tanácsai az ünnep illemtanáról.



"A karácsony, amellett, hogy a szeretet ünnepe, egy családi ünnep. Ilyenkor azokat az embereket kell megajándékozni, akik közel állnak hozzánk, vagyis a családtagokat, illetve azokat a régi, jó barátokat, akik jóval többek, mint egy átlagismerős, és akik kis túlzással szinte már családtagnak számítanak."
Nem az ár, a meglepetés a fontos!

Minden Kedves Goldengate látogatónak szeretnék Békés Ünnepeket kívánni!

Kedves Fórumozók!
Közeledik az év vége, ilyenkor az ember számvetést tesz. Magam is eképpen cselekszem, és végre megtaláltam a shift gombot is.

Ezúton kérek elnézést azoktól, akikhez nem volt elég türelmem az év során, és tiltottam őket.
Kérlek titeket, hogy ti viszont legyetek hozzám türelemmel, amikor úgy gondoljátok, hogy csak egy szemét, hatalmaskodó admin vagyok.

Kívánom, hogy élvezettel hódoljatok azon szenvedélyeiteknek a jövőben is, melyek miatt itt ragadtatok a GG-n.
Kívánom, hogy legyetek boldogok, izgatottak, kívánósak és nedvesek!

Boldog karácsonyt!
Prune

Nagyon szép készülődéses estét kívánok mindenkinek....tom



Közelgő karácsony alkalmából nagyon boldog, békés karácsonyt, és örömökben gazdag boldog új évet kívánok mindenkinek !