
mrrr megitttam minnndett

sört bontottam és öntöm a billentyűzetbe! tartsd a monitort a szádhoz!

nekem a lányok locsolására van jobb ötletem is!

Kedves Neked is ment a méledre!
Elne zölditsd már a gyönyörű pofikád!
Elne zölditsd már a gyönyörű pofikád!
-Hogy hívnak kisfiam?
-Tom.
-Milyen Tom?
-Nemtom!
-Tom.
-Milyen Tom?
-Nemtom!

a fenébe! ahhoz Becherovkát illik inni!

Bontok hozzá Budweisert!

szerintem jó öreg magyarhonban elég sokan származnak arról a vidékről! és Bhután maradtak! :-)))

kiskeziccókolom! így könnyű, h szegény kiszolgáltatott férfiembertől kicalja a fotót aztán meg nem teccik viszonozni!
fel vagyok háborodva! .-)))
fel vagyok háborodva! .-)))

Még a végén elbízom magam! És el is pirulok! :-)))
Kissebségi triatlont csinálsz?
Lefutsz az uszodába, ott úszol egyet, majd hazabiciklizel?
Lefutsz az uszodába, ott úszol egyet, majd hazabiciklizel?

bruuuuummmmmmmmm! de Te is küldj fotót!

Ide a jelenlegi családi állapotom miatt (házas, különélünk) nem szívesen teszek ki fotót. Küld meg privibe a mél címed oda szívesen küldök.
akkor maradj a macipapánál! :-)))

de megismernélek!

keressek letöltéseket és közéjük szúrjak be valódit, mint Te?

.-)))

gyönyörűűűűű

kár, hogy nem!

amikor nem maci, hanem már medve??? .-)))

ha a Tiéd megfognám!

Nagyon jól nézel ki, csak piszokul fiatal vagy.

jók az első lökhárítók! :-)))

az mackós, ha 190 cm-hez 105 kg?
bruuummm
bruuummm

Bruuuummmmm

már másik topicban írtam: "Szeretkezz ne háborúzz!!!"

a fotód negyítsd és ne a rajzokat! :-)))
ez lemaradt: Bár lehet nem a többi csaj érdekelne, hanem TE!
ha oda beszabadulhatnék!
hol van az a kolesz?
hol van az a kolesz?

mindezt fotóban Rólad! :-)))
egész jó hangulatod lehetett! ill. kellemes estéd! :-)))
Edda : Újra láttalak
Hó, ma újra láttalak,
A szívem megszakad,
Ahogy te átmentél az úton.
Hó, ma újra vártalak,
De csak álom marad,
Hogy elém jössz ugyanúgy, mint régen.
Elmentél, szinte fájt a csend,
Mikor te tőlem elmentél.
Így volt.
Hó, ahogy átöleltelek,
Csak utánozni képes
Azt minden képzelet.
Hó, ahogy szerettelek,
És elengedtelek,
Harc nélkül feladtam magunk.
Elmentél, szinte fájt a csend,
Mikor te tőlem elmentél.
Így volt.
Ref.:
Testedben fürdök meg, érzem illatod,
Átölel a hajnal, újra boldog vagyok.
Senki nem tudhatja meg, hogy itt voltál,
Csak én álmodok, én álmodok.
Gyönyörű voltál nekem,
Most szenvedés,
Hogy tested már csak elképzelhetem.
Nézd bolond életem,
Tovább képzelem láthatatlan,
Ködfedte sorsunk.
Elmentél, szinte fájt a csend,
Mikor te tőlem elmentél.
Így volt.
Ref.
Szerelmünkért
Amit elhagytunk
Még most is szenvedek.
Ó, az örök társ
Az életemben lehettél volna te,
Szeretlek még mindig.
Pedig nem maradt semmink,
Mi tarthat össze mégis?
Még mindig szeretlek én is!
(solo)
Hó, ma újra láttalak,
A szívem megszakad,
Ahogy te átmentél az úton.
Hó, ma újra vártalak,
De csak álom marad,
Hogy elém jössz ugyanúgy, mint régen.
Elmentél, szinte fájt a csend,
Mikor te tőlem elmentél.
Így volt.
Hó, ahogy átöleltelek,
Csak utánozni képes
Azt minden képzelet.
Hó, ahogy szerettelek,
És elengedtelek,
Harc nélkül feladtam magunk.
Elmentél, szinte fájt a csend,
Mikor te tőlem elmentél.
Így volt.
Ref.:
Testedben fürdök meg, érzem illatod,
Átölel a hajnal, újra boldog vagyok.
Senki nem tudhatja meg, hogy itt voltál,
Csak én álmodok, én álmodok.
Gyönyörű voltál nekem,
Most szenvedés,
Hogy tested már csak elképzelhetem.
Nézd bolond életem,
Tovább képzelem láthatatlan,
Ködfedte sorsunk.
Elmentél, szinte fájt a csend,
Mikor te tőlem elmentél.
Így volt.
Ref.
Szerelmünkért
Amit elhagytunk
Még most is szenvedek.
Ó, az örök társ
Az életemben lehettél volna te,
Szeretlek még mindig.
Pedig nem maradt semmink,
Mi tarthat össze mégis?
Még mindig szeretlek én is!
(solo)
Moncy köszönöm. Eléggé a hangulatomba vágnak a "verseid", "dalszövegeid".
lendítsd már fel a versek/dallamok hullámhosszán topicot is!

Bocs, de eszembe (nagy szó) jutott valami a 60as évek amerikájából: "Szeretkezz! Ne háborúzz!"

Üdvözlöm a hozzáállásotok!

csak, h el ne süllyedjen végleg.
AMEN!!!

:-)))))))
Tényleg szép és jó! :-)))

hát mit ne mondjak nem tudnék választani melyik akarnék jobban lenni?
Ki nem akar???
Katinka! magadról is tegyél fel képet, ha lehet! :-)))
Katinka ez Te vagy?

bocs! nem megsérteni akartalak, kimondottan örülök ha véleményt mondasz, csak hiányoltam azon embereket akik hasonló cipőben jártak/járnak, mint én. A véleményed egy elég lényeges részével egyet is tudok érteni.
Hittem, sőt most is hiszek az igaz szerelemben, de a volt kedvesem viselkedése, ill. az általad leírtak eléggé elbizonytalanítanak. Tudod az istenített harmadik tanította meg velem, hogy mi is a szerelem, de most azt tanítja meg, hogy Ő rosszul tudta, hogy létezik van ilyen!
Család? Tudom nem fog egyezni a véleményed, de igazán az lenne a tisztességtelen, ha azért maradnák a feleségemmel, mert nem kellek a harmadiknak. Ha most maradnák akkor így lenne.
Tudod a harmadik részéről az volt a tisztességtelen, h Ő akarta, h szerelmesek legyünk egymásba. Ráadásul elhitette, h később lehetünk akár egy pár is (amit akkor így is hitt).
Aztán mikor azonosultam az érzéseivel akkor mondott agyőt. Annak ellenére, h tudom belém szerelmes.
Látod szerintem ez az igazi megcsalás. Meg csal, meg csalja az érzelmeit azért, hogy a családja egyben maradhasson.
Persze tudom számodra ez a becsülendő. Csak egyetlen dolgot nem tudsz elfogadni, hogy Ő is amiatt keresett harmadikat, mert otthon valami nagyon nem működött. Ráadásul nem én voltam a házassága alatt az első ffi. Igaz akkor történetesen külön is éltek a férjétől.
Hittem, sőt most is hiszek az igaz szerelemben, de a volt kedvesem viselkedése, ill. az általad leírtak eléggé elbizonytalanítanak. Tudod az istenített harmadik tanította meg velem, hogy mi is a szerelem, de most azt tanítja meg, hogy Ő rosszul tudta, hogy létezik van ilyen!
Család? Tudom nem fog egyezni a véleményed, de igazán az lenne a tisztességtelen, ha azért maradnák a feleségemmel, mert nem kellek a harmadiknak. Ha most maradnák akkor így lenne.
Tudod a harmadik részéről az volt a tisztességtelen, h Ő akarta, h szerelmesek legyünk egymásba. Ráadásul elhitette, h később lehetünk akár egy pár is (amit akkor így is hitt).
Aztán mikor azonosultam az érzéseivel akkor mondott agyőt. Annak ellenére, h tudom belém szerelmes.
Látod szerintem ez az igazi megcsalás. Meg csal, meg csalja az érzelmeit azért, hogy a családja egyben maradhasson.
Persze tudom számodra ez a becsülendő. Csak egyetlen dolgot nem tudsz elfogadni, hogy Ő is amiatt keresett harmadikat, mert otthon valami nagyon nem működött. Ráadásul nem én voltam a házassága alatt az első ffi. Igaz akkor történetesen külön is éltek a férjétől.

Tudod sokan élnek egymás mellett pusztán azért, mert ez az érdekük. Ha jól olvastam a soraid között eléggé közre játszik abban, hogy Ti még együtt vagytok. (Természetesen értem, hogy szereted is a párod) Hidd el szeretet bennem is megvan a feleségem iránt!
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy elítéllek érte, sőt azt se mondom, h esetleg nem fogok azonosulni a gondolatoddal. Azt meg pláne hidd el nekem sokkal kényelmesebb lenne azt mondani OK folytassuk. Most ha ennyit mondanék otthon helyre állna a rend(???). Tehát nekem az "önös érdekem" az lenne, hogy folytassuk a házasságot. Hány embert bántok meg az önös érdekemmel? Biztosan sok embert bántok meg ezzel. Gyermekem, feleségem, a szüleink stb.
Nálunk a harmadik nyilvánvalóan ilyen indok miatt -mint amit Te leírsz- hátrált ki a kapcsolatunkból.
Nem tudom pontosan, hogy leírtam-e (vagy csak akartam) az első hozzászólásaimban, hogy korábban én nem hittem az igaz és őszinte szerelemben. Aztán ez az új kapcsolat tanította meg velem, hogy létezik, létezhet ilyen. Talán most már Te is elhiszed, hogy én a feleségembe korábban igazán szerelmes sosem voltam (sajnos, hogy most tudtam meg, most ismertem meg a korábbi érzéseim.
Ez az új kapcsolatom akarta igazán, hogy szerelembe essünk (részemről pár alkalmas kalandnak indult az egész). Aztán megismertette velem a szerelmet, majd Ő hátrál ki az "önös érdekei" miatt. Ha azonosulni tudok az értékrendeddel, ami most már sajnos megegyezik az "imádott harmadikam" értékrendjével az azt jelenti, hogy a korábbi önmagamnak volt igaza és nincs igazi szerelem!!! Én pedig nem akarom ezt elfogadni! Ha ismét elfogadom akkor leszek az az érzelmileg sivár ember aki korábban voltam.
Csak egy példa a bennem bekövetkezett változásokra: korábban ki nem állhattam a verseket, különösen a szerelmes verseket rühelltem. Ebben a kapcsolatomban pedig szerelmes verseket, szerelmes dallokat küldtem az imádottamnak (melynek egy részét itt találtam azokban a topicocban, amit döntően Moncy ápol).
Azért igazán kíváncsi lennék mások véleményére is, pl. királylányoséra aki után én megmertem osztani Veletek a gondom, vagy ismeretlen2006éra is.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy elítéllek érte, sőt azt se mondom, h esetleg nem fogok azonosulni a gondolatoddal. Azt meg pláne hidd el nekem sokkal kényelmesebb lenne azt mondani OK folytassuk. Most ha ennyit mondanék otthon helyre állna a rend(???). Tehát nekem az "önös érdekem" az lenne, hogy folytassuk a házasságot. Hány embert bántok meg az önös érdekemmel? Biztosan sok embert bántok meg ezzel. Gyermekem, feleségem, a szüleink stb.
Nálunk a harmadik nyilvánvalóan ilyen indok miatt -mint amit Te leírsz- hátrált ki a kapcsolatunkból.
Nem tudom pontosan, hogy leírtam-e (vagy csak akartam) az első hozzászólásaimban, hogy korábban én nem hittem az igaz és őszinte szerelemben. Aztán ez az új kapcsolat tanította meg velem, hogy létezik, létezhet ilyen. Talán most már Te is elhiszed, hogy én a feleségembe korábban igazán szerelmes sosem voltam (sajnos, hogy most tudtam meg, most ismertem meg a korábbi érzéseim.
Ez az új kapcsolatom akarta igazán, hogy szerelembe essünk (részemről pár alkalmas kalandnak indult az egész). Aztán megismertette velem a szerelmet, majd Ő hátrál ki az "önös érdekei" miatt. Ha azonosulni tudok az értékrendeddel, ami most már sajnos megegyezik az "imádott harmadikam" értékrendjével az azt jelenti, hogy a korábbi önmagamnak volt igaza és nincs igazi szerelem!!! Én pedig nem akarom ezt elfogadni! Ha ismét elfogadom akkor leszek az az érzelmileg sivár ember aki korábban voltam.
Csak egy példa a bennem bekövetkezett változásokra: korábban ki nem állhattam a verseket, különösen a szerelmes verseket rühelltem. Ebben a kapcsolatomban pedig szerelmes verseket, szerelmes dallokat küldtem az imádottamnak (melynek egy részét itt találtam azokban a topicocban, amit döntően Moncy ápol).
Azért igazán kíváncsi lennék mások véleményére is, pl. királylányoséra aki után én megmertem osztani Veletek a gondom, vagy ismeretlen2006éra is.

"olvasható itt a fórumon, hogy az Istenített harmadik is már a múlté"-gondolom rám gondoltál. Igen a múlté sajnos. nem ilyen távlatos, hosszú megcsalásról beszéltünk, én csak egy pár alkalomról-magam nevében nyilatkozva természetesen semmi kivetni valóm ellene ha csinálod, korábban én is csináltam volna. Csak az "istenített harmadik" mellett jöttem rá, hogy tudnék, többet mondok akarnék hozzá húséges lenni. Ez az amit sosem éreztem a feleségem mellett. Sosem tudtam Rá úgy gondolni, hogy nekem senki más nem kell!

Az utolsó mondatoddal sikerült felvidítani!
Az eszem nekem is tudja ezeket az érveket amit leírsz! De valyon 70 évesen visszagondolsz az addigi életedre ugyanígy gondolkozol? Te lehet, mert úgy csinálod/csináltad az életed, hogy ne legyen esély a szerelemre avval akivel estleg megcsalod a férjed! De az én nagy Ő-m nem fogja-e ugyanezt bánni? Én örökké hálás leszek Neki, hogy megismertette velem az igazi szerelem érzését, de örökké neheztelni is fogok rá, hogy nem adta meg az esélyét a szerelmünk kiteljesedésének!
Nálunk is az összes észérv a házasságunk folytatása mellett van, csak egyetlen egy érv ami félig a szívemből jön az szól ellene.
Igen félig jön csak a szívemből, mert az eszem is tudja, hogy nem lehetek boldog a feleségem mellett, mert szerelmes nem tudok bele lenni. Ráadásul annyi fájdalmat már okoztam Neki (amit nem érdemel meg tőlem) örökké attól tart majd, hogy mindez megismétlődhet, mert ennek reális az esélye.
Sajnos a harmadik pedig sosem fog már az enyém lenni. Akkor sem ha netán a férjével nem rendeződnének a dolgai, mert az egész úgysem lenne már az igazi ... - mondja Ő.
"Menjek vissza a feleségemhez" (igazán még együtt élünk)? És ha pár hónap-pár év múlva megismétlem az egészet? Rohadt szemétnek tartanám magam! Nem amiatt, hogy akkor megcsalom, hanem azért mert most nem voltam elég erős, és maradtam a kényelmes családi tűzhely mellett. Hidd el most nekem sokkal kényelmesebb volna ha együtt maradnék a feleségemmel, azok után, hogy én nem kellek, de ez tisztességtelen lenne ...
ui: most látom csak a jól összehoztukot mire mondtad.
uui: azon elgondolkodom, h külön kikérjem-e a férjed véleményét erről. szerintem az érzéseim, a gondjaim elég pontosan megfogalmaztam itt, tehát ha van kedve(ideje) és ide nem akar írni a mél címemre tud véleményt küldeni nekem. Ha megteszi akkor azt megköszönöm.
azt hiszem a mai napra pedig részemről off, mert a melóm is elhanyagoltam.
Az eszem nekem is tudja ezeket az érveket amit leírsz! De valyon 70 évesen visszagondolsz az addigi életedre ugyanígy gondolkozol? Te lehet, mert úgy csinálod/csináltad az életed, hogy ne legyen esély a szerelemre avval akivel estleg megcsalod a férjed! De az én nagy Ő-m nem fogja-e ugyanezt bánni? Én örökké hálás leszek Neki, hogy megismertette velem az igazi szerelem érzését, de örökké neheztelni is fogok rá, hogy nem adta meg az esélyét a szerelmünk kiteljesedésének!
Nálunk is az összes észérv a házasságunk folytatása mellett van, csak egyetlen egy érv ami félig a szívemből jön az szól ellene.
Igen félig jön csak a szívemből, mert az eszem is tudja, hogy nem lehetek boldog a feleségem mellett, mert szerelmes nem tudok bele lenni. Ráadásul annyi fájdalmat már okoztam Neki (amit nem érdemel meg tőlem) örökké attól tart majd, hogy mindez megismétlődhet, mert ennek reális az esélye.
Sajnos a harmadik pedig sosem fog már az enyém lenni. Akkor sem ha netán a férjével nem rendeződnének a dolgai, mert az egész úgysem lenne már az igazi ... - mondja Ő.
"Menjek vissza a feleségemhez" (igazán még együtt élünk)? És ha pár hónap-pár év múlva megismétlem az egészet? Rohadt szemétnek tartanám magam! Nem amiatt, hogy akkor megcsalom, hanem azért mert most nem voltam elég erős, és maradtam a kényelmes családi tűzhely mellett. Hidd el most nekem sokkal kényelmesebb volna ha együtt maradnék a feleségemmel, azok után, hogy én nem kellek, de ez tisztességtelen lenne ...
ui: most látom csak a jól összehoztukot mire mondtad.
uui: azon elgondolkodom, h külön kikérjem-e a férjed véleményét erről. szerintem az érzéseim, a gondjaim elég pontosan megfogalmaztam itt, tehát ha van kedve(ideje) és ide nem akar írni a mél címemre tud véleményt küldeni nekem. Ha megteszi akkor azt megköszönöm.
azt hiszem a mai napra pedig részemről off, mert a melóm is elhanyagoltam.

Ez még kimaradt: Szemétség lenne a részemről a családommal maradni pusztán csak azért, mert nem kellek annak a bizonyos harmadik személynek! Holott szívem szerint Vele lennék!
Neki sajnos még tovább kellett szűkítenie a (a már csak baráti?)kapcsolat tartását, mert annak ellenére, h egy hónapja "szakítottunk" majdnem megbukott.
Az a baj, hogy én még mindig Vele szeretném feléleszteni a kapcsolatot valahogyan, mert Őt szeretem, annyira mint a feleségem sosem!
Lehet ha tudnám kezelni az érzéseim nem szakadna szét a családom? Szerintem ez csak önbecsapás, feleségem becsapása, és a gyerekem becsapása lenne ismét!
És az is biztos, hogy sokáig fogom még azt a harmadikat annyira szeretni, hogy ha nőhöz érek az Ő megcsalását érzem magamban.
A harmadik már nem akar, mert boldog akar lenni a családjával! De még tudom, hogy mindig szerelmesebb belém, mint a férjébe! Lehet boldog egy ilyen házasságban? Szerintem most Ő csap be mindenkit, de legfőképp saját magát! És a saját magában lévő érzéseket csalja igazán meg! Ami a topic címét illeti: én onnan tudtam meg, hogy mennyire is szeretem a harmadikat, hogy mikor a feleségemmel lefeküdtem akkor éreztem azt, hogy fizikailag fáj, hogy megcsalom azt akit igazán szeretek. Még most is -annak ellenére, hogy már nem vagyunk a harmadikkal együtt- ugyanígy érzek, és úgy gondolom ez az érzés sokáig nem fog csillapodni bennem.
Ma már ezért mondom azt, hogy akit igazán szeretsz nem tudsz megcsalni!!!
Bocs, hogy magammal ellevelezgetek én most!
Neki sajnos még tovább kellett szűkítenie a (a már csak baráti?)kapcsolat tartását, mert annak ellenére, h egy hónapja "szakítottunk" majdnem megbukott.
Az a baj, hogy én még mindig Vele szeretném feléleszteni a kapcsolatot valahogyan, mert Őt szeretem, annyira mint a feleségem sosem!
Lehet ha tudnám kezelni az érzéseim nem szakadna szét a családom? Szerintem ez csak önbecsapás, feleségem becsapása, és a gyerekem becsapása lenne ismét!
És az is biztos, hogy sokáig fogom még azt a harmadikat annyira szeretni, hogy ha nőhöz érek az Ő megcsalását érzem magamban.
A harmadik már nem akar, mert boldog akar lenni a családjával! De még tudom, hogy mindig szerelmesebb belém, mint a férjébe! Lehet boldog egy ilyen házasságban? Szerintem most Ő csap be mindenkit, de legfőképp saját magát! És a saját magában lévő érzéseket csalja igazán meg! Ami a topic címét illeti: én onnan tudtam meg, hogy mennyire is szeretem a harmadikat, hogy mikor a feleségemmel lefeküdtem akkor éreztem azt, hogy fizikailag fáj, hogy megcsalom azt akit igazán szeretek. Még most is -annak ellenére, hogy már nem vagyunk a harmadikkal együtt- ugyanígy érzek, és úgy gondolom ez az érzés sokáig nem fog csillapodni bennem.
Ma már ezért mondom azt, hogy akit igazán szeretsz nem tudsz megcsalni!!!
Bocs, hogy magammal ellevelezgetek én most!

Várj! Nem miattad írtam, h nem akarom ránk ismerhetnének, hanem csak mellékesen jegyeztem meg talán földik lehetünk. Így is elég sokat kiadtam ahhoz, h esetleg ránk ismerjenek (remélem nem léptem át ezt a határt).
Amikor kiírtam magamból a problémám azért volt, amit ismeretlen2006 is írt, h igazán nem tudtam kivel megosztani mindezt, kitől segítséget(?), véleményt kérni. Igen sok segítség az amit itt kaptam, sok különböző, gyakran egymásnak is ellentmondó vélemény hangzott el. Gyakorlatilag felsoroltátok a lehetőségeim. A végleges döntés még kicsit arrébb van, de tudatni fogom Veletek. Pillanatnyilag annak látom a legnagyobb esélyét, h szétválnak az útjaink, mert a szívem másé, annak ellenére, h annak a másnak meg -hasonló indokok miatt amit Te leírtál- már nem kellek. A legvalószínűbb tehát, h két szék közül a földre pottyanok. -:((( de most úgy gondolom mégis ahogy az első hozzászólásaim egyikében írtam hazugság lenne elhitetni a feleségemmel, h ismét szeretem. Az pedig a gyerek felé is tisztességesebb ha most lépünk, mint ha pár évvel később ...
Amikor kiírtam magamból a problémám azért volt, amit ismeretlen2006 is írt, h igazán nem tudtam kivel megosztani mindezt, kitől segítséget(?), véleményt kérni. Igen sok segítség az amit itt kaptam, sok különböző, gyakran egymásnak is ellentmondó vélemény hangzott el. Gyakorlatilag felsoroltátok a lehetőségeim. A végleges döntés még kicsit arrébb van, de tudatni fogom Veletek. Pillanatnyilag annak látom a legnagyobb esélyét, h szétválnak az útjaink, mert a szívem másé, annak ellenére, h annak a másnak meg -hasonló indokok miatt amit Te leírtál- már nem kellek. A legvalószínűbb tehát, h két szék közül a földre pottyanok. -:((( de most úgy gondolom mégis ahogy az első hozzászólásaim egyikében írtam hazugság lenne elhitetni a feleségemmel, h ismét szeretem. Az pedig a gyerek felé is tisztességesebb ha most lépünk, mint ha pár évvel később ...