Boldog Karácsonyt! ott az égiekben is!


A halál
A halál?
...Azt bizony nem kerülheted el.
Egyszer úgyis túl kell lenni rajta,
de nem mindegy az, hogy milyen fajta,
és nem mindegy milyen körülmények között.
Akkor jó, ha az ember már elköltözött.
Boldog Karácsonyt Barátom
A halál?
...Azt bizony nem kerülheted el.
Egyszer úgyis túl kell lenni rajta,
de nem mindegy az, hogy milyen fajta,
és nem mindegy milyen körülmények között.
Akkor jó, ha az ember már elköltözött.
Boldog Karácsonyt Barátom
Hiányzol...
A születésem elött egy örökkévalóságig nem léteztem.Most azon aggodjak,hogy a halálom után megint nem létezek majd egy örökkévaloságig?
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 12. 24. hétfő 18:57), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 12. 24. hétfő 18:57
Törölt felhasználó (76512)
A halál
A halál?
...Azt bizony nem kerülheted el.
Egyszer úgyis túl kell lenni rajta,
de nem mindegy az, hogy milyen fajta,
és nem mindegy milyen körülmények között.
Akkor jó, ha az ember már elköltözött.
Boldog Karácsonyt Barátom
A halál?
...Azt bizony nem kerülheted el.
Egyszer úgyis túl kell lenni rajta,
de nem mindegy az, hogy milyen fajta,
és nem mindegy milyen körülmények között.
Akkor jó, ha az ember már elköltözött.
Boldog Karácsonyt Barátom
Gondolatban elviszünk egy körre,szélsebesen!!
ÉGI ÚT
Egy fehér
és szünet a másik
fehér remény ködös
de még jön talán igen.
Indulás
Itt!
S akkor újra egy fehér és szünet
aztán már nincs
a másik fehér
tán remény sincs, egybefolyt
gumirovátkolt szürke hang
a füzek ereszén áthörög
tán nyomtalan
de lehet ÉN leszek
füzéres fővel
ott valahol
azistenit, ez az éj
hajnalba hajolni nem akar
nem tud
kiomlott szőke haj söpör
álmatlan hűvös homlokot
kitolt csigaszem
szarvhegyen inog
s senkit nem érdekel!
és egy ami jó:
gumirovátkolt éj zötyög
át kimustrált jövőn
kibaszott, kúrva halmokon
mik még csak lajstromon se...
de forr ott fortyog...
hogyan? Ugyan
tömött adrenalin mi éltet
csöcsös kételyek haván? Ugyan!
DE!
Még csak egyszer
érezném bár fuvallatát
de nem...
NEM!
Egy fehér
és szünet a másik
fehér remény ködös
de még jön talán igen.
Indulás
Itt!
S akkor újra egy fehér és szünet
aztán már nincs
a másik fehér
tán remény sincs, egybefolyt
gumirovátkolt szürke hang
a füzek ereszén áthörög
tán nyomtalan
de lehet ÉN leszek
füzéres fővel
ott valahol
azistenit, ez az éj
hajnalba hajolni nem akar
nem tud
kiomlott szőke haj söpör
álmatlan hűvös homlokot
kitolt csigaszem
szarvhegyen inog
s senkit nem érdekel!
és egy ami jó:
gumirovátkolt éj zötyög
át kimustrált jövőn
kibaszott, kúrva halmokon
mik még csak lajstromon se...
de forr ott fortyog...
hogyan? Ugyan
tömött adrenalin mi éltet
csöcsös kételyek haván? Ugyan!
DE!
Még csak egyszer
érezném bár fuvallatát
de nem...
NEM!
2006. április 16.......
Gyönyörű motoros-ösvényeket kedves Felpapa, sziporkázó csillagok között!
Gyönyörű motoros-ösvényeket kedves Felpapa, sziporkázó csillagok között!
Gondolatok
Csak fekszem az ágyon és bámulok,
Bámulok ki az ablakon, lesem a sok fényes csillagot.
A csillagot, minek élete hosszú,
és az eltávozása is oly tökéletes.
Tökéletesen szépen múlik el...
fájdalom és szenvedés nélkül.
Egy röpke pillanat, s teljesíthet kívánságokat.
Tegnap éjjel Én is egy csillagot láttam,
Szomorú szívemmel, én is kívántam.
Azt kívántam, bocsásd meg azt amit tettem,
Ez a döntés megváltoztatja egész életem.
Tudod, hogy hiányod fájdalmat okoz?
Tudod, minden percben érted zokogok?
Úgy fáj a szívem utánad, mosolyomat megöli a bánat.
De jön majd egy új nap, mikor már csak sajog
És mindennap érted, egy imát majd elmondok.
Arra kérem Őt fenn, angyali utad legyen
S nekem egy kicsi, boldog, Őrangyalom legyen.
Barátod Géza

róla Ő is eszembe jutott...
(hirtelen, váratlan, és megdöbbentő volt mindkettő...)


A gyorsuló idő, a korai besötétedés, a hideg éjszakák jelzik, itt van az igazi ősz. És itt van november a jövő héten, jelezve, hogy eljött az idő eltávozott szeretteinkre való gondolásra, sírjaik ápolására, egy-egy szál virággal, és pislákoló mécsessel való feldíszítésére.

A temetőnek az elmúlást idéző szomorúsága mellett, megvan a magánakvaló
szépsége is, a szép síremlékek és sírok. Ennek igazolására szeretnék felidézni most egy párat nektek, és ezzel egyúttal Felpa-papa emlékére is:

(milyen kifejezően tudja a művész ábrázolni azt a fájdalmat, amit szeretteink elvesztése okoz)

(a színészóriás, Básti Lajos síremléke)


(az egyik kedvenc síremlékem, egyben a példaképem is)

(ezt meg csak neki!)

A temetőnek az elmúlást idéző szomorúsága mellett, megvan a magánakvaló
szépsége is, a szép síremlékek és sírok. Ennek igazolására szeretnék felidézni most egy párat nektek, és ezzel egyúttal Felpa-papa emlékére is:

(milyen kifejezően tudja a művész ábrázolni azt a fájdalmat, amit szeretteink elvesztése okoz)

(a színészóriás, Básti Lajos síremléke)


(az egyik kedvenc síremlékem, egyben a példaképem is)

(ezt meg csak neki!)

Mindazokért, kiket nem láttunk már régen,
Akik velünk együtt ünnepelnek az égben,
Kiknek őrizgetjük szellemét,
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.
Mindazokért, akik elzárkóznak a jótól,
Akik nincsenek itt, s nem is értenének a szóból,
Aki barát, de lehet még ellened is,
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.
Égig érjen a fény, és mi úgy szereténk,
hogy sohase múljon el.
Égig érjen a fény egész életünkön át,
hogy nyithassa két szemét, ki mindig erre várt.
Mindazokért, kik ma egyedül ülnek a járdán,
Kikre család, gyermek, otthon rég nem vár már,
És mindenkiért, aki nem lehet itt,
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.
Mindazokért, akik nem vették még észre,
Örök bilincs kell minden fegyvert fogó kézre
És mindenkiért, aki nem hiszi ezt,
Mindenkiért egy-egy gyertya égjen.
Kellemes Karácsonyi Ünnepeket kedves Felpa!
Ellen Niit: Gyetyadal
Mikor a tél sötétje rádomol
ideje gyertyát gyújtani, égjen lobogva.
Ültetjük, úgy szokás, fenyőfaágra,
csillámló gömbök közt lobog világa.
És bármilyen kicsiny a gyertya teste,
- Nap! Nap! - mind ezt kiáltja lángrepesve.
A fáradt nap ettől kap új erőre:
pártfogásunkat tudja meg belőle.
(Rab Zsuzsa fordítása)
Mikor a tél sötétje rádomol
ideje gyertyát gyújtani, égjen lobogva.
Ültetjük, úgy szokás, fenyőfaágra,
csillámló gömbök közt lobog világa.
És bármilyen kicsiny a gyertya teste,
- Nap! Nap! - mind ezt kiáltja lángrepesve.
A fáradt nap ettől kap új erőre:
pártfogásunkat tudja meg belőle.
(Rab Zsuzsa fordítása)
És eljön a gyors öreg esztendőről esztendőre. Mindig egyformán vén, és minden jöttekor meghal egy esztendő.
"FELPAPA EMLÉKÉRE
2006.április 16.
.. Egyszerre a boltozat bakacsint öltött,
ó, aranyszögekkel hintett bőrruhát,
s hátranyilalltak hökkent szusszal
álmot könnyező űrmenti fák,
s ahogy sarúid lépték keményen a kengyelt,
a sisak résein a végtelen ömölt
záporzó sziporkák fölött, s jaj,
az éj megkopva halgatott!
Lehunyt szemhéjuk mögé, örökre
Magukba öleltek a csillagok." (Katicika)
(a képek kimoderálva, nincs jogod a hozzátartozók beleegyezése nélkül felrakni személyes jellegű képeket -ráadásul én általam készített kép is van közte- tarsuk be a személyiségi jogokat!) .tom
2006.április 16.
.. Egyszerre a boltozat bakacsint öltött,
ó, aranyszögekkel hintett bőrruhát,
s hátranyilalltak hökkent szusszal
álmot könnyező űrmenti fák,
s ahogy sarúid lépték keményen a kengyelt,
a sisak résein a végtelen ömölt
záporzó sziporkák fölött, s jaj,
az éj megkopva halgatott!
Lehunyt szemhéjuk mögé, örökre
Magukba öleltek a csillagok." (Katicika)
(a képek kimoderálva, nincs jogod a hozzátartozók beleegyezése nélkül felrakni személyes jellegű képeket -ráadásul én általam készített kép is van közte- tarsuk be a személyiségi jogokat!) .tom





















Kia Winston





