Éjfél múlt épp,
az ágyad mellé lépek,
a szél halkan jár,
te régen alszol már.
melletted állva
még csak halkan súgom én,
hogy mért' jó nekem,
s hogy mért' légy velem.

Szívedben örzõl engem rég,
bárhol vagy, szíved engem véd,
így most már mindenem tiéd,
amíg csak élek.
Nem kell, hogy bármi jót ígérj,
nem kell már rég, hogy értem élj,
már úgyis mindenem tiéd,
amíg csak élek.

Ébreszt pár szó,
már régen mindent hallok,
de el nem átulnám
e furcsa éjszakán,
álmodom így tovább,
mert másképp úgy sem hallhatnám
(hallhatnád)
mert nem mondanád.

Szívedben örzõl engem rég,
bárhol vagy, szíved engem véd,
így most már mindenem tiéd,
amíg csak élek.
Nem kell, hogy bármi jót ígérj,
nem kell már rég, hogy értem élj,
már úgyis mindenem tiéd,
amíg csak élek.

S ha egyszer távolban jársz
mért' félnél
a szívem míg él, tiéd.
Bébi értemén, szíved ismernem
éreznem, õriznem kell
míg él bennem él, enyém.

Szívedben örzõl engem rég,
bárhol vagy, szíved engem véd,
így most már mindenem tiéd,
amíg csak élek.
Nem kell, hogy bármi jót ígérj,
nem kell már rég, hogy értem élj,
hát úgy ölelj, hát úgy ölelj,
amíg csak élek!

Zsoltinak szeretettel:


Első Emelet : Boldog Névnapot


Reggel szólt a rádió,várta minden hallgató,mit mond a hírolvasó
Azt,hogy tart a tűzszünet,meg,hogy az ár emelkedett,lesz még új rendelet
Kicsit később,az egyik hír után,valaki rólad is beszélt
Az álmod félig átölelt és nem figyeltél még.
Majd jött a délelött,s az öröm beléd költözött,a szomszéd úgy rád köszönt
Aztán jött a sok barát,és velük beszélgetted át,az érkező délutánt
Hogy a névnapod milyen jó dolog és hogy miért feletted el
Hisz az ünnepek nagyon fontosak és emlékezni kell.

Refrén
Boldog névnapot,Neked csak jót kívánhatók
Az ünnep,így szép ahogy ránk talált,hisz együtt éljük át
Hát boldog névnapot,ma boldog mind aki adhatott
Ki hozzád eljött,mit is mondana,boldog névnapot.

Solo

2, Hát kívánok Neked,az ablakodba fényeket,a fénybe szép csendeket
A csendhez tiszta vágyakat,s a vágyhoz mindig társakat,mindig jó társakat
Mindig új hitet,múló bánatok után,ugye nem felejted el
S,ha mi is kérhetünk,ugye lesz nekünk,a szívedben hely.

Refrén
Boldog névnapot,Neked csak jót kívánhatók
Az ünnep,így szép ahogy ránk talált,hisz együtt éljük át
Hát boldog névnapot,ma boldog mind aki adhatott
Ki hozzád eljött,mit is mondana,boldog névnapot.

Ártatlannak indult a mi történetünk,
Szemedbe néztem mélyen, s megremegett szívünk.
De mind a ketten tudtuk, nekünk már nem szabad,
Mert mást rendelt az élet, de kár hogy másikat.

Reménytelen szerelem, a másé vagy Te már,
Szívem mélyén akarom, gyötör a kínzó vágy!
Elbánt velünk az élet, a sors oly mostoha,
Reménytelen szerelem, ne múljon el soha!

Ha megvígasztal téged, ez több, mint egy kaland,
Csókjaidnak íze felkelti vágyamat.
De mind a ketten tudtuk, nekünk már nem szabad,
Mert mást rendelt az élet, de kár hogy másikat.

Reménytelen szerelem, a másé vagy Te már,
Szívem mélyén akarom, gyötör a kínzó vágy!
Elbánt velünk az élet, a sors oly mostoha,
Reménytelen szerelem, ne múljon el soha!
Manuel : Reménytelen szerelem

Itt vagyunk egymagunk, az éjszakában hosszú még az út
Gyengülnek lépteink, vállainkon túl nehéz a múlt
Földereng a pusztaságon túl az óceán
A víz szagát hozza már a szél
És égi jelt kapunk
Hogy zarándoklatunk véget ér

Nézd
A hajnali óceánt
Hulljon gyűrt ruhánk
S térdeljünk a fényben

Nézd
Rongyos szárnyaink
Csorbult karmaink
Tűnnek már az éjben

Nézd
A hajnali óceán
Lemossa porruhánk
S tisztulunk a szélben

Nézz
A Nappal szembe nézz
A fényben az égig érsz
S megpihensz talán
Az ezüst óceán
Hajnalán

Emlékezz, volt idő, mikor értettük a farkasok szavát
Emlékezz, volt idő, mikor együtt követtük szörnyek lábnyomát
És emlékezz egy éjszakára, éjszaka jött megint
És azt hittük, az ég mindig sötét
Ezért bánt, hogy itt vagyunk
Mert zarándoklatunk véget ért

Nézd
A hajnali óceánt
Hulljon gyűrt ruhánk
S térdeljünk a fényben

Nézd
Rongyos szárnyaink
Csorbult karmaink
Tűnnek már az éjben

Nézd
A hajnali óceán
Lemossa porruhánk
S tisztulunk a szélben

Nézz
A Nappal szembe nézz
A fényben az égig érsz
S megpihensz talán
Az ezüst óceán
Hajnalán
Omega : Hajnali óceán

Ha én rózsa volnék, nem csak egyszer nyílnék,
Minden évben négyszer virágba borulnék,
Nyílnék a fiúnak, nyílnék én a lánynak
Az igaz szerelemnek és az elmúlásnak.

Ha én kapu volnék, mindig nyitva állnék,
Akárhonnan jönne, bárkit beengednék,
Nem kérdezném tőle;hát téged ki küldött,
Akkor lennék boldog, ha mindenki eljött.

Ha én ablak volnék, akkora nagy lennék,
Hogy az egész világ láthatóvá váljék,
Megértő szemekkel átnéznének rajtam,
Akkor lennék boldog, ha már mindent megmutattam.

Ha én utca volnék, mindig tiszta lennék,
Minden áldott este fényben megfürödnék,
És ha egyszer rajtam lánckerék taposna,
Alattam a föld is sírva beomolna.

Ha én zászló volnék, sohasem lobognék,
Mindenféle szélnek haragosa volnék,
Akkor lennék boldog, ha kifeszítenének,
S nem lennék játéka mindenféle szélnek.
Illés együttes : Ha én rózsa volnék

várj még nem búcsúztam el
nagyon fáj hogy nem leszel
újra nélküled múlik el
szólj ha érzed neked is fáj
a sok emlék messze száll
mondd miért gondolok rád
sír a szél sír a szívem
nélküled olyan más lett minden
hogy tudnálak elfeledni téged
sír a szél sír a szívem
két szememben olyan könnyek égnek
miért oly nehéz elfeledni téged
várj még nem búcsúztam el
nagyon fáj hogy nem leszel
úja nélküled múlik el
szólj ha érzed neked is fáj
a sok emlék messze száll
mondd miért gondolok rád
sír a szél sír a szívem
nélküled olyan más lett minden
hogy tudnálak elfeledni téged
sír a szél sír a szívem
két szememben olyan könnyek égnek
miért oly nehéz elfeledni téged
sír a szél oooooo
sír a szívem uuuuuuu

BÁRHOVÁ IS SODOR A SZÉL
TUDNOD KELL
ÉN MINDÉG SZERETNI FOGLAK ÖRÖKKÉ
Románcok : Sír a szél sír a szívem

Meg se halld, ha bántanak
Senkinek se hagyd magad
Sose add fel a vágyadat
Őrizd meg az álmaidat
Bármit hallasz, légy erős
Hétköznap is lehetsz hős
Segít majd az érzelem
Tiéd lesz a végtelen

Gyere velünk és légy szabad
Mindig vállald önmagad
Ne hidd el azt, hogy nem lehet
Büszkén éld az életed
Gyere velünk és légy magad
Nem számít, hogy mit mondanak
Ne szégyelld azt, hogy élvezed
Csak a tiéd az életed

Az sem baj, ha elhiszed
És az sem baj, ha nem
Nem baj, hogyha megteszed,
De nem baj, hogyha nem
Lehetsz kicsit egyforma
És lehetsz kicsit más
Egy dolog a fontos,
Hogy mindig tisztán láss

Gyere velünk és légy szabad
Mindig vállald önmagad
Ne hidd el azt, hogy nem lehet
Büszkén éld az életed
Gyere velünk és légy magad
Nem számít, hogy mit mondanak
Ne szégyelld azt, hogy élvezed
Csak a tiéd az életed

Fogadd el, ha adok
És fogadd el, ha kérek
Hidd el, hogyha szeretlek
De hidd el, hogy néha félek
Mindig csak azt mondd ki, amit te is elhiszel
Légy erős és bátor,
Boldog így leszel
Pa-dö-dö : Gyere velünk

Sugarloaf ....Vadvirág ( szeretem , vajon miért ? )

Én csupán egy lány vagyok a sokból
Ki sír, ha fáj, de sírba visz, ha csókol
Mint kis különc, kilógok minden sorból
De sorry, ez vagyok én!

Ha kell, ha nem, csak ennyi, amit érek
Én nem leszek egy hétköznapi lélek
Ha lóg, hát lóg a lábam amíg élek
Egy felhő legszélén

Óó!Miért adjam el a lelkem?
Óó!Sosem volt eladó!
Óó!Ha már rossz helyre születtem
Óó!Miért lennék jó?!

Mit hoz el, még nem tudom, a holnap
Csak azt tudom, hogy péntek után szombat
És nem bírom, ha mások beleszólnak
Ha túl vad rajtam a rúzs.

Megteszek akármit, ami durva
Mert jól tudom, hogy nem születek újra
Vagy eljutok az álmaimon túlra
Vagy mindenkinek, kuss!

Óó!Miért adjam el a lelkem?
Óó!Sosem volt eladó!
Óó!Ha már rossz helyre születtem
Óó!Miért lennék jó?!

Van, hogy néha megtalálnak érte
Hogy mire fel vagyok ennyire más
M'ért nem értik nem tehetek róla
A biológia volt a hibás!
Kis törékeny vadvirág a szélben
A dongók ellen védtelen a szívem
Hess! Ti rám hiába szálltok
Itt nem lesz beporzás!

Óó!Miért adjam el a lelkem?
Óó!Sosem volt eladó!
Óó!Ha már rossz helyre születtem
Óó!Miért lennék jó?

A szavak úgy jönnek belőlem előre szólok hogy senki nem menekül előlem...

Nekem elegem van abból hogy mindenki hülye fasznak néz
Aki azt mondja hogy a hosszú haj egyenlő rövid ész
Én annak annyit mondok gyere nyald ki a seggem
Neked soha semmiféle rosszat nem tettem de
Hogyha akarod én keresztbe teszek az utadon
Még akkor is ha két év hat hónap érte a jutalom
Én beverem a fejed mint egy szeget a falba
Nem érdekel semmi én egy marha állat vagyok
Az életem mégse’ eladó
Nem ver át semmilyen propaganda híradó
Ha keresem a bajt az az én bajom de
Legalább nem vagyok divatmajom

Nekem elegem van abból hogy mindenki hülye fasznak néz
Aki azt mondja hogy nekem már elvette az eszemet a pénz
Én annak annyit üzenek ha begyújtja a tüzemet
Porig égetem akár egy vegyiüzemet
Vagyok aki vagyok és amíg a szívem dobog
Addig hallani akarom hogy dübörögnek a dobok
Én nem vagyok se’ jobb se’ rosszabb nálad
Nem érdekel semmi én egy hülye állat vagyok
Az életem mégse’ eladó
Nem ver át semmilyen propaganda híradó
Ha keresem a bajt az az én bajom de
Legalább nem vagyok divatmajom

Nekem elegem van abból hogy mindenki fasznak néz
Van aki azt mondja hogy nekem má’ elvette az eszemet a pénz
Pedig én csak vagyok aki vagyok és amíg a szívem dobog
Addig hallani akarom hogy dübörögnek a dobok

Állat vagyok, de nem eladó
Nem ver át semmilyen propagandahíradó
Ha keresem a bajt az az én bajom de
Legalább nem vagyok divatmajom

Állat vagyok de nem eladó
Nem ver át semmilyen propagandahíradó
Ha kersem a bajt az az én bajom de
Legalább nem vagyok divatmajom !!

Tankcsapda : Senki nem menekül....

Ossián:A Vérfarkas

Pár perc és éjfél van már
Egy õsi legenda támad most fel
A rohanás, a vadászat vágya
Magához láncol, nincs kegyelem
A jóslat, most beteljesült
Farkassá változom újra
Hajnali fény míg reám derül
Semmi nem tarthat vissza

Telihold, ízzik, forr
A gyilkos vér
Telihold, villanó fogak
Karmom mint éles kés

Jeges szél testembe tép
Üvöltve hív a messzeség
Lesnek rám jó kutyák
Vasláncon élõ rabszolgák
Nem fogják fel
Hogy nem kapnak el engem
Sohasem!

Nincs más mint testnek a test
Csak az erõsebb gyõzhet
Hazugság árulás nélkül
Itt farkastörvények élnek
Érzem, most mindeki fél
Az emberek a reggelre várnak
A démonok, a szörnyetegek
Mind mind velem vannak

Telihold, ízzik, forr
A gyilkos vér
Telihold, villanó fogak
Karmom mint éles kés

Jeges szél testembe tép
Üvöltve hív a messzeség
Lesnek rám jó kutyák
Vasláncon élõ rabszolgák
Nem fogják fel
Hogy nem kapnak el engem
Sohasem!

Sohasem!

Telihold, ízzik, forr
A gyilkos vér
Telihold, villanó fogak
Karmom mint éles kés

Jeges szél testembe tép
Üvöltve hív a messzeség
Lesnek rám jó kutyák
Vasláncon élõ rabszolgák
Nem fogják fel
Hogy nem kapnak el engem
Sohasem!

Egy szerelem az soha sem árt ,nem hagy hidegen
Csak nézett és a szavam elállt,jel a szívemen
És tüzet fogok ha átölel, és érzem öt ha nincs is közel
És oda vagyok ha láthatom ,és ha álmodom ö jön el.

Nem tagadom hogy öt szeretem
És fáj ha nincs velem
Ez a bajom ez a nagy szerelem
És nincs rá gyógyszerem .

Nem tagadom hogy öt szeretem
A legszebb kincs nekem
Kiakadok ha elveszítem
Mert nem lesz több ilyen.

Csak suttogom a szavakon át
Hogy mi van idebenn
Majd vigasztal ha valami bánt
Nem leszek idegen.

És repülünk ahogy szél se tud
És mindegy hova vezet az út
És velünk jönnek az álmok is
Ahogy máskor is ugyanúgy.

Nem tagadom hogy öt szeretem
És fáj ha nincs velem
Ez a bajom ez a nagy szerelem
És nincs rá gyógyszerem.

Nem tagadom hogy öt szeretem
A legszebb kincs nekem
Kiakadok ha elveszítem
Mert nem lesz több ilyen.

És repülünk ahogy szél se tud
És mindegy hova vezet az út
És velünk jönnek az álmok is
Ahogy máskor is ugyanúgy.

Nem tagadom hogy öt szeretem
És fáj ha nincs velem
Ez a bajom ez a nagy szerelem
És nincs rá gyógyszerem.

Nem tagadom hogy öt szeretem
A legszebb kincs nekem
Kiakadok ha elveszítem
Mert nem lesz több ilyen.
Fehér Adrienn : Nem tagadom

PADLÁS
Fényév távolság


Lehet számtalan hely,
ami szebb és jobb
a mi Földünknél.

Lehet, létezik ő is,
aki többre képes
az embernél.

Egyszer ismeretlen
távolba vágyom,
máskor megriaszt
egy álom,
hogy a hang,
hogy a csend,
hogy a fény,
hogy a tűz,
már nem vigyáz e
cseppnyi földre,
s el kell mennünk
mindörökre.

Refr.
Fényév
távolság,
csak hallgatom,
csak bámulom.

Zengő
fényország,
hogy láss csodát,
egy életen át.

Nézem tisztaságát,
mégsem értem,
hallom hangjait, és el
nem érem,
ott a tenger, itt az én
hajóm.

Hát itt ez a hely,
amit sokszor
boldogan
elhagynék.

És itt ez az élet,
amit sokszor
nem nagyon
értünk még.

Néha könnyebb
lenne elmenekülni,
tiszta fénybe
merülni,
de a jel, ami
szól,
de a hang, ami
hív,
még nem mond
semmit, meddig
érek s lesz-e út,
hogy visszatérjek.

Refr.
Fényév
távolság,
csak hallgatom,
csak bámulom.

Zengő
fényország,
hogy láss csodát,
egy életen át.

Nézem tisztaságát,
mégsem értem,
hallom hangjait, és el
nem érem,
ott a tenger, itt az én
hajóm.

Nekem itt van
dolgom,nekem
itt vannak
álmaim...

Deák Bill Gyula : Március 15.


Zsír fogytán, bor apadtán,
Tengtek a jobbágyfalvak.
Füsttelen tűzhelyeken
Főzték a forradalmat.

Zsír fogytán, bor apadtán,
Tengtek a jobbágyfalvak.
Füsttelen tűzhelyeken
Főzték a forradalmat.

Nemzetiszínű lobogó
Röpült a szemek előtt,
Behasadt fecskefarka
Verte a zöld levegőt.

Félelmes tavasz idők
Látatott seregeket.
Gyönyörű elgondolni
Azt, ami nem lehetett.

Félelmes tavasz idők
Látatott seregeket.
Gyönyörű elgondolni
Azt, ami nem lehetett.

Gyönyörű elgondolni
Azt, ami nem lehetett.
Gyönyörű elgondolni
Azt, ami nem lehetett.
Gyönyörű elgondolni
Azt, ami nem lehetett.
Gyönyörű elgondolni
Azt, ami nem lehetett.

"Neked!"

El kell hogy mondd, ami bánt.
Nem bírom nézni azt, hogy sírsz.
Bánom én, mert nem figyeltem rád,
várom én, hogy itt legyél
és fogd a kezem.

Ha hazatalálsz ezután,
velem szép lesz az út.
Nem kell már más,
nekem itt maradt
egy halovány reménysugár.
Mert a szíved az,
mi mindig visszavár.

Azt hittem, jó egyedül,
feledtem emléket és szót.
Bánom én, mert nem figyeltem rád,
látom én , hogy mit sem ér,
ha nincsen, mi volt.

Ha hazatalálsz ezután,
velem szép lesz az út.
Nem kell már más, nekem itt maradt
egy halovány reménysugár.

Csak hazatalálj, s bízni tudj.
Velem szép lesz az út...

Ha hazatalálsz, ezután...

1. Kell még egy szó, mielőtt mennél.
Kell még egy ölelés, ami végig elkísér.
Az úton majd néha gondolj reám!
Ez a föld a tiéd, ha elmész, visszavár!

Nézz rám és lásd: csillagokra lépsz!
Nézz rám, s tova tűn a régi szenvedés!
Hol a fák az égig érnek, ott megérint a fény.
Tudod jól, hova mész, de végül hazatérsz.

R. Szállj, szállj sólyom szárnyán,
három hegyen túl!
Szállj, szállj, ott várok rád,
ahol véget ér az út!

2. Úgy kell, hogy te is értsd: nem éltél hiába!
Ez a hely, ahol élsz, Világnak világa.
Az égig érő fának, ha nem nő újra ága,
úgy élj, hogy te legyél Virágnak virága!

R.
R.

3. Nézz rám, s ne ígérj!
Nézz rám, sose félj!
Ha nincs hely, ahol élj,
indulj hazafelé...

/Kozmix/

Zsédenyi Adrienn: Ajtók mögött

Nézd, a fénykép álmot rejt
egy csók, egy nyár, egy kert...
most lángban álló múlt.

Nézd, mint Napfény-hercegnő:
szemedben hit, remény, erő-,
ma szörnyű átok sújt...

Fogy az idő, bezár egy ajtó-,
titok a vér, a könny, a jajszó...
Ölel a bűn, a csókja fullaszt,
legyen erőd, vagy el sem bújhatsz már...
soha talán...
Itt száz reményed máglyán ég-,
ez a tűz széttép!-Vagy elszöksz már,
vagy elmerűl a nyár...

Félsz, és fényed halvány láng,
a szíved száz szilánk...
de lesz,'ki óv és véd.

Csak szólj!-
a cinkos csönd kirabol-,
a sorsod másról szól,
lesz új világod még.

Fogy az idő...

Sírsz, álarc mélyén sírsz,
világ végét hívsz...
Csoda nincs, csak szép és jó-,
van a fény, a gyógyító...
érezned kell!

Fogy az idő....a tűz széttép!
Mondd, 'mért tűrnéd?
Bárhol élsz, majd rád talál:
mert nem felejt a nyár...

Bocsánat PIROSTANGA! Mellényomtam, nem neked szól! (Ez egy válasz X üzenetére (2011. 03. 09. szerda 09:52), amit ide kattintva olvashatsz)

igazad van!!! (Ez egy válasz X üzenetére (2011. 03. 09. szerda 09:55), amit ide kattintva olvashatsz)

Groovehouse : Szívvel-lélekkel...


Sose fájt, hogy nem vagy
mindig mellettem,
s hogy miért vagy távol,
nem kérdeztem.
De az fájt, hogy nem félsz,
hogy elveszthetsz,
s a holnapunkról
te mást képzelsz.
És fájt, hogy kérted,
hogy más legyek,
mert csak úgy kellek
igazán neked.
De most újból fénylik,
mit te nem láttál.
S mi por volt nálad,
itt kincs lett már.

Refrén:
Mindaz, amit nem szerettél bennem, másvalaki álmát hozta el. S mindaz, amit nem kívántál tőlem, másnak adom, szívvel-lélekkel.
Mindaz, amit nem szerettél bennem, másvalaki álmát hozta el. S mindaz amit tőled százszor kértem, megteszi ő, szívvel-lélekkel, míg csak kell.

Sose láttam rajtad,
hogy boldog vagy,
de nyomot mindez
csak bennem hagy.
Rég nem is vártál,
s én elhittem,
hogy nem is fog már tán senki sem.

Refrén:
Mindaz, amit nem szerettél bennem, másvalaki álmát hozta el. S mindaz, amit nem kívántál tőlem, másnak adom, szívvel-lélekkel.
Mindaz, amit nem szerettél bennem, másvalaki álmát hozta el. S mindaz, amit tőled százszor kértem, megteszi ő, szívvel-lélekkel.

Refrén:
Mindaz, amit nem szerettél bennem, másvalaki álmát hozta el. S mindaz, amit tőled százszor kértem, megteszi ő, szívvel-lélekkel.
Mindaz, amit nem szerettél bennem, másvalaki álmát hozta el. S mindaz amit nem kívántál tőlem, másnak adom, szívvel-lélekkel.
Mindaz, amit nem szerettél bennem, másvalaki álmát hozta el.
S mindaz, amit tőled százszor kértem, megteszi ő szívvel-lélekkel, míg csak kell.

Szia! Ne haragudj, de ennek a Karthago számnak a címe: Requiem. (Ez egy válasz menyus 100 üzenetére (2011. 03. 01. kedd 19:41), amit ide kattintva olvashatsz)

Ne haragudj, hogy beleszólok, de a Karthago szám címe: Requiem (Ez egy válasz PIROSTANGA üzenetére (2011. 03. 01. kedd 06:39), amit ide kattintva olvashatsz)