ezek nagyon jók,felteszem a fülhalgatot,bekapcsolom hozzá a zenét,............,és egyszercsak jól fejbe vertek.már megint túl hangosan énekeltem.

Ahogy a szél kísérte álmaimból
Esőt bont a hajnal,
Mint ha itt lennél a némaságból,
Kristálytiszta hanggal,
Így jössz felém,
Véget nem érő szép remény
Érintetlen lelkemre várva
Így jössz felém,
Végtelen vágyak tengerén
Váratlanul, így még ártatlanul.

Deja vu, bíbor színű
Rejtett világból feléd fordulok
Szemed tüzében talán felolvadok

Csak a láthatatlan szárnyasokkal,
Táncoló szavakkal,
Annyi szép reményeket idéző
Furcsa gondolattal,
Most így tűnik el, de miféle fény takarja el?
Érintetlen, lelkembe zárva,most miért nem felel?
Mondd, kinek az angyala vitte el?
Váratlanul egy hang így szólt válaszul.

Deja vu, bíbor színű
Rejtett világból feléd fordulok
Szemed tüzében talán felolvadok

Deja vu, nézd, bíbor színű
Rejtett világból feléd fordulok
Szemed tüzében talán felolvadok...

/Ágnes Vanilla/

Holnap talán nem fog esni
Holnap én is eljövök
Leülök melléd csendben
Nyugodj meg, minden rendben

Sírhatsz nekem és őrjönghetsz
Halálról, bánatról, gyászról
Nem vagy egyedül, én is félek
De Neked túl kell élned

Talán egy percig egyedül leszünk
Talán egy percre megáll a világ
Talán egy percre egymásra figyelünk
A vak ember felveszi botját

Talán egy percig egyedül leszünk
Talán egy percre megáll a világ
Talán egy percre egymásra figyelünk
A haldokló Föld talán megbocsát

Én érzem
Nevetni is fogunk
Könnyeid az ajkadra hullnak
Itt vagyok Veled, ez talán megnyugtat

Látod, milyen más
A naplementével merülő világ?
Eljöttem, és Te megvártál
Belőlem egy új embert faragtál...

Minden fejre áll holnap ránk már senki sem szólhat!
Nem kell többé a szentbeszéd! Ez egy másik nemzedék
Mondtuk szépen és durván lelkünk ébredő vulkán
kitörni kész, ami régi mindenért!
S jön az újabb nemzedék!

Évek óta úgy nevelsz, hogy mit szabad s miért!
Hogy mitől lenne jó, hogy miért ne hulljunk szét!
De hagyjuk ezt a rossz dumát hasztalan a szó,
úgyse látsz belénk, mi tudjuk mi a jó!

Mert mi vagyunk a hurrikán ezeréves út után
mindent, felkavar,Készülj fel most mi jövünk!
Minden fejre áll holnap ránk már senki sem szólhat!
Nem kell többé a szentbeszéd! Ez egy másik nemzedék
Mondtuk szépen és durván lelkünk ébredő vulkán
kitörni kész, ami régi mindenért!
S jön az újabb nemzedék!
Ez egy másik nemzedék!

Nézek rád, és nem hiszem, hogy ennyi jár csupán,
hogy hajtasz, mint a gép és futsz a pénz után!
Élnek még az álmaink hogy minket várt a föld
törjük össze hát mi téged már megölt!

Mert mi vagyunk a hurrikán ezeréves út után
mindent felkavar Készülj fel most mi jövünk!
Minden fejre áll holnap ránk már senki sem szólhat!
Nem kell többé a szentbeszéd! Ez egy másik nemzedék
Mondtuk szépen és durván lelkünk ébredő vulkán!
Kitörni kész ami régi mindenért,
S jön az újabb nemzedék!
Ez egy másik nemzedék!

Minden fejre áll holnap ránk már senki sem szólhat!
Nem kell többé a szentbeszéd! Ez egy másik nemzedék
Mondtuk szépen és durván lelkünk ébredő vulkán
kitörni kész, ami régi mindenért!
S jön az újabb nemzedék!

Isten éltesse Fenyő Mikit (60)

Volt egy tavasz,kócos tavasz.
Házak között égbe nyíló álmok.
Kettes fagyi.Honvéd,fradi.
Jó sok brahi.Gondolsz-e rá még
Az élet csak zajlik mint a jég.

Refr:
Egy Dunaparti randevú,
A szerelem már nagykorú
Tanu reá a kéklő hold,
Hogy a szívkirálynőm volt.

Egy Dunaparti randevú
Tavaszi parfüm illatú.
De mégi sellopta a tél
Vele elszállt mint a szél.

Volt egy nyarunk.Kedvenc padunk.
Pár fix csajunk.S egy vándor slusszkulcs készlet.
Farmer feszült,a lány ha beült,
S a Csajka repült.Gondolsz-e rá még
Az élet csak zajlik mint a jég.

Refr:
Egy Dunaparti randevú..

De bírnám újra kezdeni
A szívem máris teszteli
Még ma is állnék elébe
Hogy álmaidba vegyél be.
Twiszt,twiszt!

Leckefüzet. Plusz szénszünet
Városliget.Párás csók a jégen.
Fűzős kori,zsúfolt troli.
Ez mind akkori.Gondolsz-e rá még
Ha megcsillan a napfényben a jég.

Refr:
Egy Dunaparti randevú..

Valaki, azt mondta, ne higgy, mert csalódni fogsz
De Én csak ennyit mondtam erre:
Abban még szerintem, nem lehet semmi rossz,
Hogy ha valaki vágyik még a szebbre, a jóra,
Egy pozitív szóra, egy színes fotóra,
Legyen egy boldog óra vagy csak egy perc,
Egyetlen pillanat, ami a szívedben örökre megmarad.
Bevallom ettől a ritmustól, felforr a vérem és az Istentől is,
Csak azt kérem, ne múljon el soha,
Ne legyen mostoha örökre Velem, maradjon ez a csoda.


A zenétől felforr a vérem, ha játszom, örül a szívem
Szeretném megmutatni, hogy jobb adni, mint kapni.


Hogyha már hírtelen nem tudod mit is, tegyél, akkor gondoldát újra,
Hogy az életedben mi mennyit ér és szíved már tudja,
A lényeg öröm az élet csak ezt kell elérned
És többé nem kell félned senkitől és semmitől
És a kín már többé nem gyötör
Lángol majd a vér, megdobban a szív
És rögtön tudom, hogy a zene keze hív
Engem semmi más nem érdekel, amikor a lelkem énekel.


A zenétől felforr a vérem, ha játszom, örül a szívem
Szeretném megmutatni, hogy jobb adni, mint kapni.

A zenétől felforr a vérem, ha játszom, örül a szívem
Szeretném megmutatni, hogy jobb adni, mint kapni.

1946 Március 7. (61 éve történt)
Megszületett Koncz Zsuzsa énekesnő.

RETRO A LEGJAVÁBÓL

Körbe táncol a fényed gyöngyöző arcomon
A dalt a szívem mélyén most is dúdolgatom...
Tudod arra gondolok(arra gondolok)
Megint álmodtam veled(álmodtam veled)

Körbe táncol a pillanat
Mikor fülembe súgod a titkodat
Gyere érints meg újra!(érints meg újra még!)
Minden amit érzel...
Sose múljon el!(sose múljon el!)

Nem tudom merre vagy, de ha a felhők fölé nézek
Látom az égen tündökölsz újra. Olyan jó!
Nem látott még senki sem, de itt vagy a szívem mélyén.
Tudnod kell, hogy az amit érzek, többé már sose múlhat el...
(sose múljon el!)

Ez a pillanat...
Csillag lettél egy perc alatt
Ha itt vagy, ugye ragyogsz nekem még?

Tudod arra gondolok(arra gondolok)
Megint álmodtam veled(álmodtam veled)

Talán elmész, talán itt maradsz
De érzem, hogy kristály tiszta vagy.
Gyere érints meg újra!(érints meg újra még!)
Minden amit érzel...
Sose múljon el!(sose múljon el!)

Nem tudom merre vagy, de ha a felhők fölé nézek
Látom az égen tündökölsz újra. Olyan jó!
Nem látott még senki sem, de itt vagy a szívem mélyén.
Tudnod kell, hogy az amit érzek, többé már sose múlhat el...
(sose múljon el!)

Még! Így jó, gyere érints meg újra, érints meg újra még!
Még! Így jó, gyere érints meg újra, érints meg újra még!
Még! Így jó, gyere érints meg újra, érints meg újra még!

Nem tudom merre vagy, de ha a felhők fölé nézek
Látom az égen tündökölsz újra. Olyan jó!
Nem látott még senki sem, de itt vagy a szívem mélyén.
Tudnod kell, hogy az amit érzek, többé már sose múlhat el...
(sose múljon el!)

(Ez egy válasz Moncy üzenetére (2007. 03. 05. hétfő 08:19), amit ide kattintva olvashatsz)

Illyés Lajos meg 2 hét múlva lenne 65 ...

Ha egyszer úgy ébredsz
Egy fáradt reggelen
Másképp kell élned az életed
Hidd el valamit megtehetsz
Még más ember lehetsz
Mert az elmúlt napot talán átlépheted
Nincs a Földön annyi jó, annyi tiszta szó
Mit elfeledni nem lehet, hogy elkezdtél egy új életet

Ha egyszer úgy érzed
Már nincs mit megtenned
Állítsd át az egész életed
És ha átértékeled az eddigi életed
Még megtalálhatod újra a helyed
Ha úgyérzed, hogy nem birod
És elviselni már nem tudod

Hát lépd át, lépd át, lépd át, az egész múltat
Lépd át, lépd át, lépd át, az egész múltat
Lépd át, lépd át, lépd át, az egész múltat

Ha egyszer úgy érzed
Már nincs mit megtenned
Állítsd át az egész életed
És ha átértékeled az eddigi életed
Még megtalálhatod újra a helyed
Ha úgyérzed, hogy nem birod
És elviselni már nem tudod

Hát lépd át, lépd át, lépd át, az egész múltat
Lépd át, lépd át, lépd át, az egész múltat

Ha úgyérzed, hogy nem birod
És elviselni már nem tudod

Hát lépd át, lépd át, lépd át, az egész múltat
Lépd át, lépd át, lépd át, az egész múltat

Ha úgyérzed, hogy nem birod
És elviselni már nem tudod

Hát lépd át, lépd át, lépd át, az egész múltat
Lépd át, lépd át, lépd át, az egész múltat

/Karthago/

Szemétre vetett kacatok közöttük turkál a szürke fény,
széttépett mindennapok, ó, valakit várnak...
Néha az arcod meggyötört, kidobott levelek véresek,
törékeny cseppkő összetört, ó, mindent láttam...

Ott várok a sorok között, talán egyszer rám találsz.
Üvöltök, integetek Neked, de ha nem látsz...


Lehetek a víz, lehetek a tűz,
lehetek a szél, -ami Téged mindig űz-,
az árnyék, lehetek a fény, akkorsem értenél!
Lehetek a víz, lehetek a tűz,
lehetek a szél, -ami Téged mindig űz-,
az árnyék, lehetek a fény, úgysem értenél!

Nem kellenek a nagy szavak, hallom minden sóhajod,
elárul minden szívverés, ó, nálam jártál...
Kezed nyomával díszített pulton felejtett pohár,
ez a film lassan pereg, ó, már százszor láttam...

Ott várok a sorok között, talán egyszer rám találsz.
Üvöltök, integetek Neked, de ha nem látsz...


Lehetek a víz, lehetek a tűz,
lehetek a szél, -ami Téged mindig űz-,
az árnyék, lehetek a fény, akkorsem értenél!
Lehetek a víz, lehetek a tűz,
lehetek a szél, -ami Téged mindig űz-,
az árnyék, lehetek a fény, úgysem értenél!

/Zanzibar/

Edda : Utolsó érintés

Ajánló - minden zeneszöveg olvasónak!
Elromlott jó néhány hét,
És néhány hónap és év.
De nagyon vártam, hogy arcod újra lássam,
Mikor vasárnap lesz szívem mélyén.

Elindultál hát felém,
Jöttél és mindent vittél.
Talán te hittél egy másik új csodában,
Mert a régi neked így már kevés.

Refr.:
Várj, még egy utolsó érintés vár,
Ebből lesz erőm elmenni már, ha akarod,
De érezned kell, hogy most mit teszel!
Utolsó érintés, utolsó tévesztés,
Amit megőrzünk egymásból az álomszép.
Utolsó érintés, utolsó tévesztés,
Amit megőrzünk egymásból az álomszép.

Hangos is azért voltál,
Hogy bátorságod legyen,
Hogy el tudd viselni, amit hang nélkül mondtam,
Hogy még mindig szeretlek, kedvesem.

Refr.

Solo

Csak ne mondtad volna el,
Én szép kedvesem,
Hogy ölelés helyett, megölni jöttél,
Megköszönni, ami szép volt velem.


Utolsó érintés, utolsó tévesztés,
Amit megőrzünk egymásból az álomszép.
Utolsó érintés, utolsó tévesztés,
Amit megőrzünk egymásból az álomszép.

Utolsó érintés, utolsó tévesztés,
Amit megőrzünk egymásból az álomszép.
Utolsó érintés, utolsó tévesztés,
Amit megőrzünk egymásból az álomszép.

Utolsó érintés...

Beszélj hozzám, mondd újra el
Hogy a világ botrány
de holnap mégis élni kell.

Itt nem vagyok idegen
Fekszem a szíveden
és hallom, hogy dobog.

A fekhely mellet most is töltve áll
a hűs borospohár
Itt érzem, otthon vagyok.

(Nem is tudod, milyen nagy dolog...)

Én ordítok néhanap
tudom, hogy bántalak
Csak szidlak a semmiért.

Hiányzik néha egy kis fájdalom
Máskor meg nem bírom
azt, hogy folyton megkísért.
(...folyton megkísért)

Refr.:
Adj hitet és elhiszem neked
hogy élni szebben is lehet
Sok okos megvet és nevet
de te észre se vedd, csak adj hitet!


A szájak szélén gyűlölet
és harag remeg
A világ nagy beteg.

Te boldog vagy, hogy van kit féltened
egyetlen életed
Ennél komolyabban nem veszed.

Próbáltam hős lenni és szent
nekem egyik sem ment
Magamon veled nevetnék.

Játékos vagy, mint egy nagy gyerek
legdurvább fegyvered
a békülésre képesség.
(...képesség)

Refr.:
Adj hitet és elhiszem neked
hogy élni szebben is lehet
Sok okos megvet és nevet
de te észre se vedd, csak adj hitet!
(...csak adj hitet)


Beszélj hozzám, mondd újra el!
És adj hitet!

Refr. 2x:
Adj hitet és elhiszem neked
hogy élni szebben is lehet
Sok okos megvet és nevet
de te észre se vedd, csak adj hitet!
(...csak adj hitet)


A klipp

A szerelem ördöge én vagyok.
Ha kulcsra zárod a szobád,
bejövök a kéményen, az ablakon,
vagy épp a kulcslyukon át.
Összerombolva álmaid
fekszem a párnáid közé.
Vihart kavarok a bőröd alatt.
Hatalmam a szerelemé.

A szerelem ördöge én vagyok.
A szerelem ördöge én vagyok.

Rejtőzz el, ahová gondolod,
mindenhogy megtalállak én.
Megtalállak én!
Beosonok éjjel a szobádba,
tested-lelked máris enyém.
jövök és elragadlak téged,
birodalmam végtelen.
A kulcs a kezedben van, a zár a tiéd.
lépd át a küszöböt velem.

A szerelem ördöge én vagyok.
A szerelem ördöge én vagyok.


Elvarázsolom a szíved is.
A tested könnyűvé teszem.
Ölelj át, és élvezd, hogy repülsz,
s a sötétségbe zuhansz velem.
Engedd, hogy odabújjak melléd,
engedd, hogy megkísértselek.
Engedd, hogy feloldódjak benned,
mert holnap már nem leszek veled.

A szerelem ördöge én vagyok.
A szerelem ördöge én vagyok.

Mindig mast...

tetszik ez a szám,aranyos (Ez egy válasz yanee84 üzenetére (2007. 02. 18. vasárnap 19:57), amit ide kattintva olvashatsz)

ezek a dalszövegek sok mindenre rá tudnak világítani. csakis azért tettem be, hogy egy kicsit elgondolkozzunk! a Hősök - Honfoglalók című száma 543-540 hsz.-ig tart! tudom, hogy hosszú, de egyébként szép szám! bármilyen furcsa is!
És kihangsúlyoznám, hogy minden dalszöveg érzelmeken alapul! Különben nem lenne értelme és a kutya sem hallgatná meg!
Remélem azért nem törlöd! Legfeljebb nem teszek be többet ilyet!

Bergendy : Te is jársz néha tilosban

Ajánló - minden zeneszöveg olvasónak!
Ha másnak el nem mondod, elmesélem neked,
bár veled épp oly könnyen megtörténhetett,
hogy siettél az utcán, mert valaki vár
és a piros lámpa épp utadba állt.

Refr.:
A tilosban, a tilosban (titokban)
te is jársz néha titokban.
Oh a tilosban, a tilosban (titokban)
te is jársz néha titokban.

Újév hajnalán olyan szédült volt fejem,
hogy én rögtön megfogatam: többé nem teszem.
A szédüles, az újév régen elmúlt már.
Újra jó barátok lettünk én és a pohár.

2x Refr.

Találkoztam egy lánnyal, ez mással is megesett.
De azután mi történt ? Azt már nem mondom el neked.
A baj csak az, hogy otthon más valaki várt,
de sajnos olyan szépen nézett az a lány.

2x Refr.

Klikk !