Ossian:Hiszek abban

Hiszek abban, hogy nekünk itt helyünk van
Nem csak vagyunk a Világban

Hiszek abban, hogy létezik barátság
Nem csak érdek és aljasság

Hiszek abban, hogy létezik bizalom
Nem csak gyanú az arcokon

Hiszek abban, hogy létezik igazság
Nem csak mese és hazugság

Itt élünk, nem kérünk
Senkitől, semmitől már nem félünk
Nincs álmunk, nem várunk
Megyünk meg nem állunk

Itt élünk, nem félünk
A szeretet tűzében rég nem égünk
Vihar hátán, sasok szárnyán
Hangunk messze elszáll

Hiszek abban, hogy nem élünk hiába
Ez nem a törtetők hazája

Hiszek abban, hogy nem hiszik el soká
Hamis prróféták hazug, hazug szavát

Itt élünk, nem kérünk
Senkitől, semmitől már nem félünk
Nincs álmunk, nem várunk
Megyünk meg nem állunk

Itt élünk, nem félünk
A szeretet tűzében rég nem égünk
Vihar hátán, sasok szárnyán
Hangunk messze elszáll

Itt élünk, nem kérünk
Senkitől, semmitől már nem félünk
Nincs álmunk, nem várunk
Megyünk meg nem állunk

Itt élünk, nem félünk
A szeretet tűzében rég nem égünk
Vihar hátán, sasok szárnyán
Hangunk messze elszáll

Szulák Andrea - Szerelemez <-- itt tudod meghallgatni

Csak nevetek a szerepemen,
hogy én vagyok, aki hívogat téged.
Csak epedek újabb terepeken,
az ágyamból írok neked.
Ha csak egy éj, nekem az is elég,
vagy legyen egy hét a Paradicsomban.
Szabadon élj, ahogy sohase még,
majd súgok, hogy megtudd, hogyan.

Refr. Gyere át és legyen egy kis őrültség!
Gyere át, itt nagyon nagy a készültség!
Nem jön ma senki, sose félj!
Nem kell a jelmez sem, ha közeleg az éj.
Gyere át, én akarom, hogy őrült légy!
Gyere át, itt akad egy kis édesség!
Dúdol a testem, ne beszélj!
Nem kell a jelmez sem, ha közeleg az éj.

Majd beteszek egy szerelemezt,
egy jó zenét, és lássuk a medvét!
Vagy lehet csend, ahogy szereted ezt,
de nincs is, mit meg nem tennék.
Csak gyere fel, tudom neked is kell
egy igazi nő egy igazi csókkal.
Ez nem egy csel, ez egy igazi jel,
ha nem jönnél, az volna baj.

Refr.

Vár ránk az éjjel édes bűnt ajánl,
éget a vágytól éhes tűz.
Tudd azt, hogy nálam régen jó vagy már,
nagy lesz, ha mellém leülsz!

Refr.

Oroszlán Sz. Varga Zs. Pély B. - Vetkőzés <--itt tudod meghallgatni

Még magamon tartom kicsit a ruhát
még nyújtsuk a percet
hadd várjak, hogy várd.
Még nyújtod a percet
még nyújtod a szót
még semmi sem teljes
még magam vagyok.

Egy semmiséget mondj még nekem
azután bármi lehet, legyen!
Egy semmiséget mondj még nekem
és jöhet bármi, lehet, legyen.

Még valami kell egy semmiség csak, mitől megváltozunk.
Mondj nekem valamit, hogy attól legyen, legyen!
Egy semmiség, lehet mozdulat is, mitől megváltozik valami,
valami, és aztán legyen, legyen.

Még magamon tartom addig a ruhát,
míg valami nem visz
egy határon át.
Még beszéljünk félre, nyújtsuk csak el
egy kicsikét várj még
még valami kell.

Egy semmiséget, mondj még nekem,
Azután bármi, legyen, legyen!
Egy semmiséget, mondj még nekem,
És jöhet bármi, legyen, legyen!

Még semmi sem teljes,
még valami kell,
már magam sem értem,
hol döntöttem el.

Úgy kellett még volna
egy semmiség,
úgy kellett még volna
egy valami még.

Nem nyújtom a percet,
nem nyújtom a szót,
már semmi sem teljes
és magam vagyok.

Már semmi sem teljes
és magam vagyok,
és magam vagyok,
és magam vagyok...

Benkő Péter - Mondd, gondolsz - e rám?? <--itt tudod meghallgatni

Mikor egy Este,
otthon egyedül talál,
az ablakon kinézel, de semmit se látsz
mondd gondolsz-e rám?
Mikor a napok léggömbjéből
az idő elszivárog
és elfelejtett szavak után
nem fordulsz már vissza
mondd gondolsz-e rám?
Megteszel mindent úgy csinálsz, mintha élnél,
órádra nem nézel, elrohansz mielőtt sírásra
görbülne szád mondd gondolsz-e rám?
Mit elvettél magadtól nem kapod ajándékba vissza
imád az égbe, hallgatásod földre száll
mondd gondolsz-e rám?

S mikor tavasszal nyílnak az erdei virágok
magadat a tükörben oly öregnek látod
mondd gondolsz-e rám?
Tested áruként a holnapnak kínálod és
napról-napra árulod el titkaid másnak
mondd gondolsz-e rám?
Mikor szerelmes kutyák vonyítanak az éjben
te egyedül gömbölyödsz fészkedbe
mondd gondolsz-e rám?
Pedig várod, hogy az élet újra rád találjon,
de legbensőbb titkaid nem érti új barátod
mondd gondolsz-e rám?

Egyszer majd tudod,
szép lesz újra minden.
Nem lesz hiba a dalban, nem lesz hiba a versben
Igaz lesz minden szó
a csókok szívhez érnek
s a madarak a messzi délről
lassan hazatérnek
S én várni fogok, mert várni kell arra:
aki nem jön el.
Fáradt éjszakában tudod álmatlan a csend,
de hajnalban a derengés új reményt üzen.
Éhes madár a reggel, az emlék megpihen
akit az éjjel vártam nem jön ma sem el.

Nyárban jártam, fénnyel teli januárban
Nyár van nyár van, talpig februárban
Hol volt hol nem, így lesz mindig már!
Mert veled télen-nyáron nyár!

Most jó, most várj
A sok a jóból rám fért már
Most jó, most már
Csak legyen télen-nyáron nyár!

Baktatnak a limuzinok, unják magukat a milliomosok húúhh de durvák!
A fazonok ahogy ide-oda húzzák a csajokat mint egy Bermudát!
Ahogyan majd beveszik bel-Budát!
Na gyere hagyd ott a kopaszokat egy sem add nekünk mattot most!
Most már más vár, gyere és hangold rám a gitárt!

Töltsd poharamba az égő féket, felhő habot is kérek, és igyuk is meg! Legyen oda bent a szervezetembe, Azur ma hazur veled egyetembe. Uppss ez a szívbeli cucc nagyon is olds cool, na de ha ide beront egy front a donestól, túl hívhatod ezt barátságnak, de ha szerelem a neve gyere adj neki szárnyat!

Nyárban jártam, fénnyel teli januárban
Nyár van nyár van, talpig februárban
Hol volt hol nem, így lesz mindig már!
Mert veled télen-nyáron nyár!

Most jó, most már
Csak legyen télen-nyáron nyár!

Mondják kik a szívükön hordják, nem nagy csomag ami boldogság, csak egy foltos zsák! Belepakol az ember kacatot, tucatot, meg olyat ami tenger. Beteszem a napot a holdat is tutira, hogy legyen ami süssön a holnapi bulira!

Ha majd áttáncolnám, a haverok fújják rám a vihart!

Egy forma a vegyforma, vagy csak a vércsoport sodor ma velem egy sorsba! Üzenet indul el szemből a szembe, berakod egy zsákba, vagy beteszed zsebbe! Kaptár csak a naptár mondod, jó lenne ha te is pont ott laknál, hogy súgjuk körbe mind a napokat, a méznyalásra ne keressünk okokat már!

Nyárban jártam, fénnyel teli januárban
Nyár van nyár van, talpig februárban
Hol volt hol nem, így lesz mindig már!
Mert veled télen-nyáron nyár!

Most jó, most várj
A sok a jóból rám fért már
Most jó, most már
Csak legyen télen-nyáron nyár!
Télen-nyáron nyár - Gringo Sztár

Presser - Demjén - Katona Klári - A nagy találkozás <--itt tudod meghallgatni


K.K.:
Mennyi gond, mennyi nagy csodálkozás
elmúlt, mint egy szép kirándulás.
P.G.:
Mennyi csend, mennyi kezdő lázadás.
D.F.:
Elmúlt, mint egy gyermekkori láz.
K.K.:
De az összes zsebkendő eldobható a könnyeimmel.
D.F.:
És még minden távolság elérhető az életemmel.
Refrén:
K.K.:
Még vár a nagy találkozás.
Vár egy szép összetartozás.
Egy arc, mit csukott szemmel láttál,
s tudtad jól, hogy rátalálsz.
Úúúúú
D.F.:
És még vár a nagy találkozás.
Vár egy új rácsodálkozás.
K.K.:
Hát mért gúnyolodnak néha
Táguló csendjei, hogy nem is létezik.
Ó, sok-sok éven át visszavársz,
egy süllyedő csodát.
Hát mond mért sodorhat partra
szédszakadt álmokat az éjszaka?
P.G.:
Mégis várt.
Túl a bölcsességen mégis várt.
Minden szenvedélyben mégis várt.
Lásd a búcsúzásból, mégis várt.
Óóóó
Együtt:
Mégis vár, a nagy találkozás.
Bármilyen átkozott csendek hazudják,
hogy nincsenek csodák.
Mert még megtörténhet bármi,
ha nem hiszed, s nem hiszem,
nem felejted el.
Még nagy találkozás,
hogy csak volt, minden lázadás.
Hogy már arca nincs a sorsnak.
Hogy körbejársz, csak körbejársz,
nincs több új állomás.

Hooligans - Játszom <--itt tudod meghallgatni

Mondd el, mit látsz, mondd el, ki vagyok,
Csak a szemembe nézz, s mindent látnod kell.
Mi az, amire vágysz? Csak ennyit adhatok
Magamból én, te döntsd el mennyit ér!

Voltam már lenn és hagytak egyedül,
Üres falak között, távol mindentõl.
Keserû a magány, de tudtam, sikerül
Ide elérni fel, csak mindig hinni kell!

Szállj végre szabadon, ahogy fenn a sok madár!
Így élni jutalom, te is hallgass rám!

Ref.:
Minden percben elvarázsolsz teljesen,
Minden titkos érintésed kell nekem.
De bármi fáj nagyon, sírni nem látsz - nem hagyom.
Játszom, mint egy bohóc a színpadon.

Színház a sors: játszd a szereped!
Ez a darab talán végre mást hoz majd.
Mi az, amire vágysz? Tiéd a fõszerep:
Becsüld meg még! Ne dobd el semmiért!

Szállj végre szabadon, ahogy fenn a sok madár!
Így élni jutalom, te is hallgass rám!

Ref.:2*
Minden percben elvarázsolsz teljesen,
Minden titkos érintésed kell nekem.
De bármi fáj nagyon, sírni nem látsz - nem hagyom.
Játszom, mint egy bohóc a színpadon.

Mi marad így majd a végén?
Hova jutok, még nem tudom.
De tudom, azért sokan várnak még rám
Ma is mindenhol, mindenhol!

Ref.:2*
Minden percben elvarázsolsz teljesen,
Minden titkos érintésed kell nekem.
De bármi fáj nagyon, sírni nem látsz - nem hagyom.
Játszom, mint egy bohóc a színpadon!

Ha én rózsa volnék, nem csak egyszer nyílnék,
Minden évben négyszer virágba borulnék,
Nyílnék a fiúnak, nyílnék én a lánynak
Az igaz szerelemnek és az elmúlásnak.

Ha én kapu volnék, mindig nyitva állnék,
Akárhonnan jönne, bárkit beengednék,
Nem kérdezném tőle;hát téged ki küldött,
Akkor lennék boldog, ha mindenki eljött.

Ha én ablak volnék, akkora nagy lennék,
Hogy az egész világ láthatóvá váljék,
Megértő szemekkel átnéznének rajtam,
Akkor lennék boldog, ha már mindent megmutattam.

Ha én utca volnék, mindig tiszta lennék,
Minden áldott este fényben megfürödnék,
És ha egyszer rajtam lánckerék taposna,
Alattam a föld is sírva beomolna.

Ha én zászló volnék, sohasem lobognék,
Mindenféle szélnek haragosa volnék,
Akkor lennék boldog, ha kifeszítenének,
S nem lennék játéka mindenféle szélnek.
Illés együttes:Ha én rózsa volnék

Én mennék veled, de nem akarod,
csak nézek utánad az ablakon.
ahogy egy kisfiú, ha nem hiszi el,
hogy most már menni kell.

A mesének vége és álmodom,
hogy virág nyílik a domboldalon
a felhők fölött ragyog a nap,
ha itt lennél velem.

Én letörölném a könnyeid,
és elmondanám, hogy szép lehet
a holnap, hogy ha elhiszed,
ha itt lennél velem.

Ha itt lennél velem,
és fognád a két kezem
én nem engedném el
többé már sosem.

Ha itt lennél velem,
és fognád a két kezem.
én nem engedném el,
többé már sosem.
Kedvesem.

A mesének vége és álmodom,
hogy reggel újra fel kel a nap,
igazat mond és megsimogat,
ha itt lennél velem.

Én mennék veled, de nem akarod,
csak nézek utánad az ablakon.
ahogy egy kisfiú, ha nem hiszi el,
hogy most már menni kell.

Ha itt lennél velem,
és fognád a két kezem.
én nem engedném el
többé már sosem.

Ha itt lennél velem,
és fognád a két kezem,
én azt kérném megint,
hogy hazudj még nekem,
Kedvesem.

Ha itt lennél velem,
és fognád a két kezem
én nem engedném el,
többé már sosem.

Ha itt lennél velem,
és fognád a két kezem,
én nem engedném el.

Ismerős Arcok:


Tényleg csak engem zavar
Hogy bármerre indulok
Északnak, nyugatnak, délnek
Vagy keletnek fordulok
Által a "gúnyhatáron"
Ugyanúgy otthon vagyok
Csak halkabban kéne mondjam
Nehogy meghallják "azok"

Kiknek a lelki nyugalma fontos
- mert érzékenyek ám nagyon!
Azt mondják, tartsam a pofám
Jobb lesz, ha annyiban hagyom
De hogyan lehetne hagyni
Hogy magyar ne magyarként éljen?!
Te, ott a Kárpátok alján
Bácskába' lenn, vagy épp Felvidéken

Erdélyben, Küküllő partján
Vagy ahol csak magyarok élnek
Együtt vagyunk a bajban
Hát együtt szóljunk a szélnek
Hogy gyűjtsön erőt tavaszra
S ki nem ide való, azt mindet
Söpörje ki e hazából
Ne hagyjon mást itt, csak minket!

Ten Sharp - You (Te) <--itt tudod meghallgatni

Én, megvagyok jól,
csak örökké
mellettem légy.

Szólj, vagy szótlan maradj;
őszintén
tekintsz Te mindig rám.

És látom nagyon jól,
rólad szól,
mi életemet elkerülte,
a rég, oly rég várt megnyugvásom,
igen,
azt tőled kaptam én.

Lásd, sokszor nehéz szólni
és mikor én
szívem legmélyét félnék elbeszélni,
Te, úgyis tudsz mindent,
rejteni
se tudnám talán

És én látom nagyon jól,
rólad szól,
mi életemet elkerülte,
a rég, rég várt megnyugvásom,
azt hoztad el, igen,

Refrain: Te
Te már mindig bennem élsz,
Te
Teérted meg is halnék én,
Te
Te vagy a mindig égő lángom
Ó-ó (A mindig fényes csillag, Te vagy mindig)

Az éj
jó barát mindig,
egy pohár bor
és a halvány fény

és Te
mellettem fekszel;
olyan csodás
érzés és remény

Refr.

Érzem nincs mit mondanom,
ennyi nincs több alkalom,
a percet számolom.
Bárcsak egyszer értenéd,
mennyi felhő gyűlt köréd,
úgy rohannék feléd.
Csak félni, nem szólni,
hogy széthulltunk rég,
de jó volna hinni,
hogy érintesz még.
Egy ösztönben őrzöm,
az emléked véd,
hogy együtt kell szállnunk,
ez a Földön tart még.

Refrén:
Baby felhős fenn az ég,
képünk lassan téped szét,
érzem mégis megtennéd,
látom hűvös arcodon,
tudom fáj, de nem hagyom.

Hát, baby-baby, én hagylak menni,
nem segít a fájdalom,
egy könnycsepp sincs az arcomon.
Kérve kérni, összenézni,
vesztes volnék jól tudom,
legördülni nem hagyom.

Napfény játszik arcomon,
lassan égnek fordítom,
hiányzol nagyon.
Megrémít a messzeség,
onnan nem tért vissza még,
ami köztünk volt szép.
Csak álmokban élni,
nincs értelme rég.
De kár volna kérni,
nem őrizhetnéd,
a lelkemben őrzöm az érzést, mi véd,
hogy együtt kell szállnunk,
ez a Földön tart még.

Baby felhős fenn az ég,
képünk lassan téped szét,
érzem mégis megtennéd,
látom hűvös arcodon,
tudom fáj, de nem hagyom.

Hát baby-baby, én hagylak menni,
nem segít a fájdalom,
egy könnycsepp sincs az arcomon.
Kérve kérni, összenézni,
vesztes volnék jól tudom,
legördülni nem hagyom.

Hát, baby-baby, én hagylak menni,
nem segít a fájdalom,
egy könnycsepp sincs az arcomon.
Kérve kérni, összenézni,
vesztes volnék jól tudom,
legördülni nem hagyom.
Tolvai Renáta-Hagylak menni


Törékeny érzelem,fut át a szívemen, szerelmünk minden reggelén...
Van úgy hogy átölel, olyankor más nem kell, de mégis félek tőle én.
Mondd mi ez az érzés?
Oly keserű, édes íze van
Gyötör a kérdés.

Én szeretem őt!
De a szerelem fáj.
Mert szívemet összetörte más ezerszer már.
Én akarom őt ki soha sem bánt.
De idebent százegy ajtót a múlt bezárt...
A szerelem fáj (adj időt)
A szerelem ég (várj ne kérdezz)
Idekint tűz borítja testem, ott belül a jég (hogy újra érezz)

Ooooh

Mit ér az értelem?
Ha lelkem védtelen...
Szívemben érzem még a tőrt. Hiába rejtem ezt, közel van még a perc, mikor még száz darabra tört.

Ouooooh

Mondd mi ez az érzés? (mi ez az érzés?)
Oly keserű édes íze van...
Gyötör a kérdés.
Én szeretem Őt!
De a szerelem fáj!
Mert szívemet össze törte más ezerszer már..
Én akarom Őt, ki sohasem bánt.
De idebent százegy ajtót a múlt bezárt.

Várj rám!
Veled érzem új nap vár!
Várj még, amíg a tegnap messzire száll!

Adj időt! (Adj időt!)
Várj ne kérdezz! (Ne kérdezz!)
Adj időt! (Ouoooh)
Hogy újra érezz... (Hogy újra éjlen)
Adj időt! (újra éljen a szívem)

Adj időt, hogy újra érezz
Adj időt, várj, ne kérdezz
Adj időt! -A szerelem fáj!-
Balogh Brigi-szerelem fáj

Farkasinszky Edit: Légy csak úgy szerelmem.. <--itt tudod meghallgatni

Légy csak úgy:
szerelmem,
ahogy napfény csillan a hallgatag tavon
szikrázón és változón.
Boríts el fényeddel forrón és vallatón
Légy olyan, mint a hullám,
mely felemel, ölel
majd mélybe ránt
és légy meleg fészek
megbújva lombok hajlatán
Légy nekem árnyas hely a pusztán
hosszú út után
vagy messze látszó torony
fagyott szirtek fokán.
Légy illatos kávé
egy fáradt reggelen,
légy őrjítő vágy
s az értelem
Adj magadból többet,
add egész önmagad
Kívánom önzőn:
ne ölelj többé másokat

Légy most már vak,
hisz láttál mezítelen,
agyad hátsó zugában is
csak nekem legyen helyem.
Úgy nézz rám,
hogy magadat lássad
Légy árnyékom,
s én leszek hűen követő társad.
Légy apám, s szeretőm,
Légy férjem, s fiam
Enyém légy egészen,
engedd, hogy lehessek
Te és Önmagam
Légy Te, mint Én lennék
s én leszek TE MAGAD!

Szomor György - Szerelemisten

Rég várt a szívem!
Mondd miért fáj a szívem?!!! Rég várt a szívem.

Volt már néhány állomás,
De egysem jobb mint más.
Amig nem találtam rád,
Nem volt itt semmi, csak vadság!
Taníts meg hát, milyen a jó,
Igaz rád is az a szó,
Senkit nem szeretem még,
Nincs bennem semmi szép emlék!

Baby fáj nagyon a szívem, ha szerelem nincsen
Itt szomorú minden.
Baby légy nekem a kincsem, egy szerelemisten, mondd el, hogy kell szeretnem.

A hűtlen szív megjavul,
Ha velem leszel ezentúl.
Ha minden éjjel ölelnél,
Az én nagy Ő-m lehetnél.

Baby fáj nagyon a szívem, ha szerelem nincsen
Itt szomorú minden.
Baby légy nekem a kincsem, egy szerelemisten, mondd el, hogy kell szeretnem.

Koncz Zsuzsa - Gerendás Péter : Kegyetlen játék

Ki tudja már, hogy hová megyünk
és tudunk-e szeretni még
ha megérkezünk

Ki őrzi majd a szívünk dalát
és a filléres emlékeink
hangulatát

Gyűlöllek téged, hazug igéret
de ha őszinte lennél talán
szerethetnélek
Kegyetlen játék, gyűlöllek téged
pedig ezzel az erővel már
szerethetnélek

Csöpög a méz és hazug a dal
és csak illúziókat ad el
a reklámipar

Nem érdekel, hogy ki mit igér
hiszen elszáll a szó, és az írás
semmit sem ér

Gyűlöllek téged hazug igéret
de ha őszinte lennél talán
szerethetnélek
Kegyetlen játék, gyűlöllek téged
pedig ezzel az erővel már
szerethetnélek

Hiszen tudom, hogy tudod, hogy minden most bizonytalan
és annak, ki elszántan hazudik, előnye van
De ha úgy érzed te is, hogy még lehetne más
talán szívünkhöz szólhatna még egy vallomás

Szerethetnélek, és mégis félek
hogy bármit mondsz, részedről minden
csak hazug igéret
Kegyetlen játék, ilyen az élet
de ha őszinte lennél, talán
szerethetnélek
de ha őszinte lennél, talán
szerethetnélek

Mi jók leszünk, ó Istenem,
Csak ne legyen több félelem,
Az nem lehet!
Valami átok száll a földeken
Most halált hoz a szerelem
Nem életet!

Elveszünk, ha szeretünk
Pedig a szerelem az életünk
Mi lesz nélküle?
Mi jók leszünk, ó Istenem
Csak ne legyen több félelem a szíveken!

Refr.: Gyógyítsd meg újra
A világ minden szerelmes gyermekét!
Gyógyítsd meg végleg,
Tudod az életért, a holnapért,
A legszentebb dolgokért!

Átfutunk az életen
És eltűnik a szerelem.
Mi lesz nélküle?
Mi jók leszünk, ó Istenem
Csak ne legyen több félelem a szíveken.

Elveszünk ha szeretünk...

Mi jók leszünk, ó Istenem
Csak ne legyen több félelem az életen.

Refr.: 2x Gyógyítsd meg újra...
Tudod az életért
A holnapért
A gyermekért, kit megálmodtunk félve!
KÖNYÖRGéS A SZERELEMéRT:((((((

Venus:::::::: Kockahas

Egy hete, hogy együtt járok veled,
nem tudom, miért.
Te nem beszélsz, mert azt hiszed,
a sármod többet ér.
nem igaz, hogy ilyen hévvel,
lángolva imádod.
A tested, a lelked, a mindened...
a személyes varázsod.
Szűrt narancs, kefír, edzés.
fő az egészség!
Meggyőző, ahogy súlyt emelsz,
Csak ne lennél ily szép!

Szép váll, csinos láb, csupasz mell, bronzos bőr és kék szemek.
nálam nincsen szerencséd!
Izmos kockahas, üres fej, te is csak kirakatbábu vagy.
túl szép, hogy igaz légy!

Egy hétig bírtam együtt veled, ez nagy teljesítmény!
szeresd hát tovább magad, ehhez miért kellek én?
A csomagom a lift előtt vár, itt nincs már folytatás.
Ha mást nem is, csak ezt értsd meg:
én nem bírtam tovább!

Szép váll, csinos láb, csupasz mell, bronzos bőr és kék szemek.
nálam nincsen szerencséd!
Izmos kockahas, üres fej, te is csak kirakatbábu vagy.
túl szép, hogy igaz légy!

Zséda : Valahol egy férfi vár <--itt tudod meghallgatni

Rám valahol egy férfi vár,
aki többet ér egy álomnál.
Nem te vagy, aki rám talál,
amit nem kerestél, másé már.
Rám valahol egy férfi vár,
amit összetörtél messze száll,
elhiszem, hogy nálad jobb is jár.

Hol volt, hol nem volt, nincs tovább.
Könnyen jött és ment, nem talált.

Emlékszem, nem volt régen
hogy álompor hullott rám,
mi évekre elbuvölt
egy furcsa éjszakán.

De rájöttem, bármit mondasz,
csak játék és ámítás,
egy szép reggel nem több mint
egy újabb felvonás.

Szebben nem is mondhatnám,
hidd el, nem vagy méltó rám.
S tudom, lesz olyan, ki tényleg jó hozzám.

Rám valahol egy férfi vár...

Hol volt, hol nem volt...

A fátyolköd felszállt lassan,
s feltunt egy másik arc,
egy olcsó és huvös szív,
mit mosollyal takarsz.

Minden, mit kaptam tőled,
csak pár hazug szó,
e szétfoszlott álomban már nincsen semmi jó.

Szebben nem is mondhatnám...
Rám valahol egy férfi vár...

Zséda - Létray Ákos : Valahol


Ne kérdezd, mellém ülsz-e, ha egyedül ér, ami bánt
Kegyetlen perc már rám is várt.
Mesélj, mondd el benned merre tart a világ
Mi az mi fűt, mi hajt tovább?

Segíts, ha elfeledném, nemcsak ünnep vár,
Hogy nem mindig szép, de nem mindig fáj,
Hát követem, bárhová hív már.

Valahol egy álmos éj mélyén
A dallamokba bújt szavak végén
Éreztük, hogy nincs is szebb bolygó,
hogy minden, minden épp így jó.
Mert minden árny próbál,
És minden fény formál,
Hát nem mindig szép, de nem mindig fáj
Szeretem minden percét már.

Kerestem mindenhol és rám talált ami kell,
Azért nincs út, hogy tévedj el.

Segíts, ha elfeledném, nemcsak mámor vár,
Hát nem mindig szép, de nem mindig fáj
Viselem minden arcát már.

Valahol egy álmos éj mélyén
A dallamokba bújt szavak végén
Éreztük, hogy nincs is szebb bolygó
Hogy minden, minden épp így jó
Mert minden árny próbál
És minden fény formál
Hát nem mindig szép, de nem mindig fáj
Szeretem minden percét már.

Szulák A: A világ tetején (TopGun)
::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::


Felnézek az égre, merre repülsz merre szállsz?

Mit keresel ott fent ezüst színű kis madár?

Törékeny a szárnyad, nem vihet el bárhová

Nálam hagytad szíved, gyere vissza érte már

A világ tetején, még számítok-e én

Lenézel a földre, gondolatban integetsz

Elmúlik egy emlék, képzeletben már ölelsz

Fejre állsz a géppel, hogy most én legyek felül

Idelenn és ott fent játszva szerelmeskedünk

drágám... a világ tetején

Nem tudnálak megkötözni, nem rabnak születtél

Feláldozol úgyis mindent a két szerelmedért

Kell a repülés, és kellek én

A világ tetején, a világ tetején

Felnézek az égre, előhívom arcodat

milyen ézrés lehet elhagyni a hangodat

Hány karátos arany arrafelé most a nap

Kivel bújhatsz össze felhő takaró alatt...

drágám....a világ tetején

drágám...hogy számítok-e én

drágám számítok-e én?