Tangó egyveleg
Egy hangulat, egy furcsa mámoros kis hangulat,
Egy könnyelmű bolondos pillanat,
a józan ész már messze jár.
Egy fél pohár, a pezsgő gyöngye már a szívre száll,
Körülvesz egy kis enyhe félhomály,
az ember ajka csókra vár.
Ref.:A szív egy nyári éjjel száz veszéllyel szembe néz,
Egy édes forró csóknak ellenállni oly nehéz.
Egy hangulat, egy furcsa mámoros kis hangulat,
Egy könnyelmű bolondos pillanat, már messze jár a józan ész.
Ne nézzen úgy rám a gyönyörű szemével,
A tűzzel játszani, jaj, nem szabad!
Ne fogjon úgy át a remegő kezével,
A szívnek húrja van, mely elszakad.
Ref.:Az első csókját én el nem feledem,
Itt állok árván, halálos betegen, mert szeretem.
Ne nézzen úgy rám a gyönyörű szemével,
A szívvel játszani, jaj, nem szabad!
Ne sírj anyám, a te rossz fiadért!
Édesanyám, a könny nem sokat ér.
Hiába sírt fiad is, mikor hozták a hírt,
Hogy a lány, kibe halálosan szerelmes volt, feledni bírt.
Ne sírj anyám, a te rossz fiadért!
Édesanyám, a könny nem sokat ér.
Az éjszakát csak egy lány miatt csavargom át,
Fütyörészve, hogy ne lássa más a szívem fájdalmát.
Orgonavirág, oly árva az én szívem,
Orgonavirág, ne hagyj el, maradj velem!
Ugye, te megérted a bánatom,
hogyha nem is kérded, mi fáj nagyon?
Orgonavirág, oly árva az én szívem,
Orgonavirág, s mégis bús az életem!
Orgonavirág, mondd, miért nincs szerelmesem,
orgonavirág, súgd meg nekem!
Ott fogsz majd sírni, ahol senki se lát,
Százszor megcsókolsz majd egy szál ibolyát.
Ne írd, hogy vége, hisz azt nem hiszem én,
Nappal kigúnyolsz, de az álmod enyém.
Vissza fogsz hívni, te se bírod soká,
Lesz még, hogy járnál egy kis ablak alá.
Akkor már késő, nem is gondolok rád,
Ott fogsz majd sírni, ahol senki se lát.
Egy vallomás, ez a tangó egy vallomás,
Amit nem ért meg senki más, pedig mindent bevall.
A fák alól csak egy kopott gitár dalol,
De az erkélyen áthatol ez a szerelmes dal.
Ref.:Ha kinyitod az ablakod,
leborulnak a büszke pálmafák,
Tudom úgyis, hogy hallgatod
ezt a csodás melódiát.
Egy vallomás, ez a tangó egy vallomás,
Amit nem ért meg senki más, pedig mindent bevall.
Egy hangulat, egy furcsa mámoros kis hangulat,
Egy könnyelmű bolondos pillanat,
a józan ész már messze jár.
Egy fél pohár, a pezsgő gyöngye már a szívre száll,
Körülvesz egy kis enyhe félhomály,
az ember ajka csókra vár.
Ref.:A szív egy nyári éjjel száz veszéllyel szembe néz,
Egy édes forró csóknak ellenállni oly nehéz.
Egy hangulat, egy furcsa mámoros kis hangulat,
Egy könnyelmű bolondos pillanat, már messze jár a józan ész.
Ne nézzen úgy rám a gyönyörű szemével,
A tűzzel játszani, jaj, nem szabad!
Ne fogjon úgy át a remegő kezével,
A szívnek húrja van, mely elszakad.
Ref.:Az első csókját én el nem feledem,
Itt állok árván, halálos betegen, mert szeretem.
Ne nézzen úgy rám a gyönyörű szemével,
A szívvel játszani, jaj, nem szabad!
Ne sírj anyám, a te rossz fiadért!
Édesanyám, a könny nem sokat ér.
Hiába sírt fiad is, mikor hozták a hírt,
Hogy a lány, kibe halálosan szerelmes volt, feledni bírt.
Ne sírj anyám, a te rossz fiadért!
Édesanyám, a könny nem sokat ér.
Az éjszakát csak egy lány miatt csavargom át,
Fütyörészve, hogy ne lássa más a szívem fájdalmát.
Orgonavirág, oly árva az én szívem,
Orgonavirág, ne hagyj el, maradj velem!
Ugye, te megérted a bánatom,
hogyha nem is kérded, mi fáj nagyon?
Orgonavirág, oly árva az én szívem,
Orgonavirág, s mégis bús az életem!
Orgonavirág, mondd, miért nincs szerelmesem,
orgonavirág, súgd meg nekem!
Ott fogsz majd sírni, ahol senki se lát,
Százszor megcsókolsz majd egy szál ibolyát.
Ne írd, hogy vége, hisz azt nem hiszem én,
Nappal kigúnyolsz, de az álmod enyém.
Vissza fogsz hívni, te se bírod soká,
Lesz még, hogy járnál egy kis ablak alá.
Akkor már késő, nem is gondolok rád,
Ott fogsz majd sírni, ahol senki se lát.
Egy vallomás, ez a tangó egy vallomás,
Amit nem ért meg senki más, pedig mindent bevall.
A fák alól csak egy kopott gitár dalol,
De az erkélyen áthatol ez a szerelmes dal.
Ref.:Ha kinyitod az ablakod,
leborulnak a büszke pálmafák,
Tudom úgyis, hogy hallgatod
ezt a csodás melódiát.
Egy vallomás, ez a tangó egy vallomás,
Amit nem ért meg senki más, pedig mindent bevall.
Kaszás Attila : Fényévtávolság
Lehet számtalan hely, ami szebb és jobb a mi földünknél.
Lehet létezik Ő is, aki többre képes az embernél.
Egyszer ismeretlen távolba vágyom. Máskor megriaszt egy álom,
hogy a csend, hogy a hang, hogy a fény, hogy a tűz
már nem vigyáz egy csepnyi földre, s el kell mennünk mindörökre.
refr.:Fényévtávolság. Csak hallgatom. Csak bámulom.
Zengő fényország. Hogy láss csodát egy életen át.
Nézem tisztaságát, mégsem értem.
Hallom hangjait, és el nem érem.
Ott a tenger, itt az én hajóm.
Hát itt ez a hely, amit sokszor boldogan elhagynék.
És itt ez az élet, amit sokszor nem nagyon értünk még
Néha könnyebb lenne elmenekülni, tiszta fénybe merülni,
de a jel, ami szól, de a hang, ami hív,
még nem mond semmit meddik élek, s lesz- e út, hogy vissza térjek.
refr.:Fényévtávolság. Csak hallgatom. Csak bámulom.
Zengő fényország. Hogy láss csodát egy életen át.
Nézem tisztaságát, mégsem értem.
Hallom hangjait, és el nem érem.
Ott a tenger, itt az én hajóm.
Nekem itt van dolgom. Nekem itt vannak álmaim.
Gyönyörű ez a szám a Paslásból, amit kimondottan neki írtak!
Lehet számtalan hely, ami szebb és jobb a mi földünknél.
Lehet létezik Ő is, aki többre képes az embernél.
Egyszer ismeretlen távolba vágyom. Máskor megriaszt egy álom,
hogy a csend, hogy a hang, hogy a fény, hogy a tűz
már nem vigyáz egy csepnyi földre, s el kell mennünk mindörökre.
refr.:Fényévtávolság. Csak hallgatom. Csak bámulom.
Zengő fényország. Hogy láss csodát egy életen át.
Nézem tisztaságát, mégsem értem.
Hallom hangjait, és el nem érem.
Ott a tenger, itt az én hajóm.
Hát itt ez a hely, amit sokszor boldogan elhagynék.
És itt ez az élet, amit sokszor nem nagyon értünk még
Néha könnyebb lenne elmenekülni, tiszta fénybe merülni,
de a jel, ami szól, de a hang, ami hív,
még nem mond semmit meddik élek, s lesz- e út, hogy vissza térjek.
refr.:Fényévtávolság. Csak hallgatom. Csak bámulom.
Zengő fényország. Hogy láss csodát egy életen át.
Nézem tisztaságát, mégsem értem.
Hallom hangjait, és el nem érem.
Ott a tenger, itt az én hajóm.
Nekem itt van dolgom. Nekem itt vannak álmaim.
Gyönyörű ez a szám a Paslásból, amit kimondottan neki írtak!
királylányka után szabadon...
Lord : Vándor
1. Élete valahol véget ér, a szíve már nem dobog,
Fekete föld mélyén örökre megnyugodott.
Nem siratja senki őt, nem könnyeznek a sírja előtt.
Csavargó volt, bolyongott, magányosan kóborolt.
Senkije se volt, semmije se volt, csak az élete!
Vén szemét lehunyva élete megszakad,
Nem indul új útra, pihen a föld alatt.
2. Elmondom nektek az ő történetét, arról mesélek, hogyan élt:
Megszületett, kapott nevet, csak egyet nem, szeretetet!
Szülei eldobták, nem törődtek vele,
Nem maradt semmije, csak az élete!
Magas falak, rácsok mögött, zsiványok, tolvajok között
telt a gyermekkora, ott volt az otthona.
3. És mégis vidáman élt, szívébe zárta a nagy reményt,
Hogy egyszer majd innen elmehet, várják erdők, völgyek, hegyek,
Szabad lesz, mint a madár, északtól délig, kelettől nyugatig
Mindet földet bejár.
4. Az idő eljött, ő szabad lett, útra kelhet a végtelenbe,
Ezt álmodta, erre ébredt, évek óta csak ezt remélte!
Amerre járt, megszerették, és ha néha megkérdezték,
Hogy honnan indult, s mi a célja, ő vidáman csak ezt dalolta:
R. Nem félek, amíg élek, várnak a messzeségek,
Városok, országút pora.
Napfényben, zord télben, minden nap, minden éjjel
Vándorlok, nem állok meg soha.
5. Éhét, szomját elfeledte, csak a világ érdekelte,
Hosszú haját fújja a szél, ereiben lüktet a vér.
Forró nyár jön hideg télre, hosszú út áll már mögötte,
De nem néz hátra, megy előre jókedvűen énekelve:
R.
6. Nem kell a csillogás, nem kell a ragyogás,
Nem kell a vakító pénz!
Nem kell sok hamis vágy, nem kell a céltalan cél!(2X)
6., R.
7. Évek oly hamar szállnak el, csavargó haja hófehér.
Szíve dobban még, szeme tűzben ég, de hívja már az örök pihenés.
R.
Lord : Vándor
1. Élete valahol véget ér, a szíve már nem dobog,
Fekete föld mélyén örökre megnyugodott.
Nem siratja senki őt, nem könnyeznek a sírja előtt.
Csavargó volt, bolyongott, magányosan kóborolt.
Senkije se volt, semmije se volt, csak az élete!
Vén szemét lehunyva élete megszakad,
Nem indul új útra, pihen a föld alatt.
2. Elmondom nektek az ő történetét, arról mesélek, hogyan élt:
Megszületett, kapott nevet, csak egyet nem, szeretetet!
Szülei eldobták, nem törődtek vele,
Nem maradt semmije, csak az élete!
Magas falak, rácsok mögött, zsiványok, tolvajok között
telt a gyermekkora, ott volt az otthona.
3. És mégis vidáman élt, szívébe zárta a nagy reményt,
Hogy egyszer majd innen elmehet, várják erdők, völgyek, hegyek,
Szabad lesz, mint a madár, északtól délig, kelettől nyugatig
Mindet földet bejár.
4. Az idő eljött, ő szabad lett, útra kelhet a végtelenbe,
Ezt álmodta, erre ébredt, évek óta csak ezt remélte!
Amerre járt, megszerették, és ha néha megkérdezték,
Hogy honnan indult, s mi a célja, ő vidáman csak ezt dalolta:
R. Nem félek, amíg élek, várnak a messzeségek,
Városok, országút pora.
Napfényben, zord télben, minden nap, minden éjjel
Vándorlok, nem állok meg soha.
5. Éhét, szomját elfeledte, csak a világ érdekelte,
Hosszú haját fújja a szél, ereiben lüktet a vér.
Forró nyár jön hideg télre, hosszú út áll már mögötte,
De nem néz hátra, megy előre jókedvűen énekelve:
R.
6. Nem kell a csillogás, nem kell a ragyogás,
Nem kell a vakító pénz!
Nem kell sok hamis vágy, nem kell a céltalan cél!(2X)
6., R.
7. Évek oly hamar szállnak el, csavargó haja hófehér.
Szíve dobban még, szeme tűzben ég, de hívja már az örök pihenés.
R.
Koncz Zsuzs: Ahogy lesz, úgy lesz
Mint hosszúcopfos, barna lány
Jó édesanyám faggattam én
Leszek-e boldog. Leszek-e én
S ő válaszolt könnyedén
Bárhogy lesz, úgy lesz
A jövőt nem sejthetem
A sors ezer rejtelem
Ahogy lesz, úgy lesz
Bárhogy lesz, úgy lesz
Aztán az első randevún
Egy kócos fiú ki hozzám hajolt
Szeretsz-e mindig, kérdeztem én
S ő vidáman válaszolt
Bárhogy lesz, úgy lesz
A jövőt nem sejthetem
A sors ezer rejtelem
Ahogy lesz, úgy lesz
Bárhogy lesz, úgy lesz
Sok évig éltünk boldogan
Aztán ő elment, oly messze jár
Visszatér hozzám, visszatalál
A levélben ennyi áll
Bárhogy lesz, úgy lesz
A jövőt nem sejthetem
A sors ezer rejtelem
Ahogy lesz, úgy lesz
Bárhogy lesz, úgy lesz
majdnem lemaradt: Szerző(k): Livingstone-G.Dénes György
Mint hosszúcopfos, barna lány
Jó édesanyám faggattam én
Leszek-e boldog. Leszek-e én
S ő válaszolt könnyedén
Bárhogy lesz, úgy lesz
A jövőt nem sejthetem
A sors ezer rejtelem
Ahogy lesz, úgy lesz
Bárhogy lesz, úgy lesz
Aztán az első randevún
Egy kócos fiú ki hozzám hajolt
Szeretsz-e mindig, kérdeztem én
S ő vidáman válaszolt
Bárhogy lesz, úgy lesz
A jövőt nem sejthetem
A sors ezer rejtelem
Ahogy lesz, úgy lesz
Bárhogy lesz, úgy lesz
Sok évig éltünk boldogan
Aztán ő elment, oly messze jár
Visszatér hozzám, visszatalál
A levélben ennyi áll
Bárhogy lesz, úgy lesz
A jövőt nem sejthetem
A sors ezer rejtelem
Ahogy lesz, úgy lesz
Bárhogy lesz, úgy lesz
majdnem lemaradt: Szerző(k): Livingstone-G.Dénes György
LORD VÁNDOR
(Ez egy válasz surdapapa üzenetére (2008. 01. 31. csütörtök 09:56), amit ide kattintva olvashatsz)
2008. 01. 31. csütörtök 09:56
2008. 01. 31. csütörtök 09:56
királylányka után szabadon...
Lord : Vándor
1. Élete valahol véget ér, a szíve már nem dobog,
Fekete föld mélyén örökre megnyugodott.
Nem siratja senki őt, nem könnyeznek a sírja előtt.
Csavargó volt, bolyongott, magányosan kóborolt.
Senkije se volt, semmije se volt, csak az élete!
Vén szemét lehunyva élete megszakad,
Nem indul új útra, pihen a föld alatt.
2. Elmondom nektek az ő történetét, arról mesélek, hogyan élt:
Megszületett, kapott nevet, csak egyet nem, szeretetet!
Szülei eldobták, nem törődtek vele,
Nem maradt semmije, csak az élete!
Magas falak, rácsok mögött, zsiványok, tolvajok között
telt a gyermekkora, ott volt az otthona.
3. És mégis vidáman élt, szívébe zárta a nagy reményt,
Hogy egyszer majd innen elmehet, várják erdők, völgyek, hegyek,
Szabad lesz, mint a madár, északtól délig, kelettől nyugatig
Mindet földet bejár.
4. Az idő eljött, ő szabad lett, útra kelhet a végtelenbe,
Ezt álmodta, erre ébredt, évek óta csak ezt remélte!
Amerre járt, megszerették, és ha néha megkérdezték,
Hogy honnan indult, s mi a célja, ő vidáman csak ezt dalolta:
R. Nem félek, amíg élek, várnak a messzeségek,
Városok, országút pora.
Napfényben, zord télben, minden nap, minden éjjel
Vándorlok, nem állok meg soha.
5. Éhét, szomját elfeledte, csak a világ érdekelte,
Hosszú haját fújja a szél, ereiben lüktet a vér.
Forró nyár jön hideg télre, hosszú út áll már mögötte,
De nem néz hátra, megy előre jókedvűen énekelve:
R.
6. Nem kell a csillogás, nem kell a ragyogás,
Nem kell a vakító pénz!
Nem kell sok hamis vágy, nem kell a céltalan cél!(2X)
6., R.
7. Évek oly hamar szállnak el, csavargó haja hófehér.
Szíve dobban még, szeme tűzben ég, de hívja már az örök pihenés.
R.
Lord : Vándor
1. Élete valahol véget ér, a szíve már nem dobog,
Fekete föld mélyén örökre megnyugodott.
Nem siratja senki őt, nem könnyeznek a sírja előtt.
Csavargó volt, bolyongott, magányosan kóborolt.
Senkije se volt, semmije se volt, csak az élete!
Vén szemét lehunyva élete megszakad,
Nem indul új útra, pihen a föld alatt.
2. Elmondom nektek az ő történetét, arról mesélek, hogyan élt:
Megszületett, kapott nevet, csak egyet nem, szeretetet!
Szülei eldobták, nem törődtek vele,
Nem maradt semmije, csak az élete!
Magas falak, rácsok mögött, zsiványok, tolvajok között
telt a gyermekkora, ott volt az otthona.
3. És mégis vidáman élt, szívébe zárta a nagy reményt,
Hogy egyszer majd innen elmehet, várják erdők, völgyek, hegyek,
Szabad lesz, mint a madár, északtól délig, kelettől nyugatig
Mindet földet bejár.
4. Az idő eljött, ő szabad lett, útra kelhet a végtelenbe,
Ezt álmodta, erre ébredt, évek óta csak ezt remélte!
Amerre járt, megszerették, és ha néha megkérdezték,
Hogy honnan indult, s mi a célja, ő vidáman csak ezt dalolta:
R. Nem félek, amíg élek, várnak a messzeségek,
Városok, országút pora.
Napfényben, zord télben, minden nap, minden éjjel
Vándorlok, nem állok meg soha.
5. Éhét, szomját elfeledte, csak a világ érdekelte,
Hosszú haját fújja a szél, ereiben lüktet a vér.
Forró nyár jön hideg télre, hosszú út áll már mögötte,
De nem néz hátra, megy előre jókedvűen énekelve:
R.
6. Nem kell a csillogás, nem kell a ragyogás,
Nem kell a vakító pénz!
Nem kell sok hamis vágy, nem kell a céltalan cél!(2X)
6., R.
7. Évek oly hamar szállnak el, csavargó haja hófehér.
Szíve dobban még, szeme tűzben ég, de hívja már az örök pihenés.
R.
Ez jobb....
(Ez egy válasz sanyisanyi74 üzenetére (2008. 02. 03. vasárnap 21:00), amit ide kattintva olvashatsz)
(Ez egy válasz sanyisanyi74 üzenetére (2008. 02. 03. vasárnap 21:00), amit ide kattintva olvashatsz)
tegyetek be szöveget és esetleg képet is, akkor ütösebb a hsz-tek!
Queen
KATT a KEPRE!
Queen
Bohemian Rhapsody Bohém rapszódia
Ez az igazi élet?
Vagy csak fantázia?
Elkezdesz zuhanni,
nincs kiút a valóságból.
Nyisd ki a szemed,
nézz föl az égre és lásd
Én csak egy szegény fiú vagyok,
nincs szükségem együttérzésre,
Mert könnyen jöttem,
könnyen megyek, kicsit jó, kicsit rossz
Bárhogy fújjon a szél,
igazán nem probléma nekem, nekem.
Mama, megöltem egy embert,
golyót röpítettem a fejébe
Meghúztam a ravaszt, és most halott.
Mama, az élet épp csak elkezdődött,
De most megyek, és mindent félre dobok
Mama, ohh
nem akartam, hogy sírj
Ha nem jövök vissza holnap ilyenkorra,
Folytasd, folytasd, mintha nem lenne semmi baj
Túl késő, eljött az időm,
Végigfut a hideg a hátamon,
minden alkalommal fájnak tagjaim.
Ég veled, mindenki, mennem kell,
Mind itt hagylak titeket,
és szembenézek az igazsággal
Mama, ooh, nem akarok meghalni
Néha azt kívánom,
bárcsak soha nem születtem volna meg
Egy ember árnyékát látom
Scaramouche, Scaramouche,
meg akarod csinálni Fandango.
Mennykőcsapás és villám
nagyon, nagyon megrémít.
(Galileo.) Galileo. (Galileo.)
Galileo, Galileo Figaro
Magnifico. Én csak egy szegény fiú vagyok,
és nem szeret senki..
Ő csak egy szegény gyerek,
egy szegény családból,
Kíméld meg az életét ettől a szörnyűségtől.
Gyorsan jön, gyorsan megy, engedjetek el
Bismillah! Nem, nem akarunk elengedni.
(Engedd el!) Bismillah!
Nem akarunk elengedni.
(Engedd el!) Bismillah!
Nem akarunk elengedni.
(Engedjetek el.) Nem akarunk elengedni.
(Engedjetek el.) Nem akarunk elengedni.
(Engedjetek el.) Ah.
Nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem
(Oh mama, mama.)
Mama, engedjetek el.
Beelzebub egy ördög, tett félre
nekem, nekem, nekem
Szóval azt gondolod, hogy megkövezhetsz,
és szembe köphetsz
És azt képzeled, hogy szerethetsz,
és azután itt hagyhatsz meghalni.
Oh, baby, nem teheted ezt velem, baby,
Úgyis túlteszem magam ezen,
és megúszom a dolgot.
Semmi probléma, bárki láthatja,
Semmi komoly,
Semmi komoly gond nincs számomra.
Bárhogy is fújjon a szél...
Queen
KATT a KEPRE!
Queen
Bohemian Rhapsody Bohém rapszódia
Ez az igazi élet?
Vagy csak fantázia?
Elkezdesz zuhanni,
nincs kiút a valóságból.
Nyisd ki a szemed,
nézz föl az égre és lásd
Én csak egy szegény fiú vagyok,
nincs szükségem együttérzésre,
Mert könnyen jöttem,
könnyen megyek, kicsit jó, kicsit rossz
Bárhogy fújjon a szél,
igazán nem probléma nekem, nekem.
Mama, megöltem egy embert,
golyót röpítettem a fejébe
Meghúztam a ravaszt, és most halott.
Mama, az élet épp csak elkezdődött,
De most megyek, és mindent félre dobok
Mama, ohh
nem akartam, hogy sírj
Ha nem jövök vissza holnap ilyenkorra,
Folytasd, folytasd, mintha nem lenne semmi baj
Túl késő, eljött az időm,
Végigfut a hideg a hátamon,
minden alkalommal fájnak tagjaim.
Ég veled, mindenki, mennem kell,
Mind itt hagylak titeket,
és szembenézek az igazsággal
Mama, ooh, nem akarok meghalni
Néha azt kívánom,
bárcsak soha nem születtem volna meg
Egy ember árnyékát látom
Scaramouche, Scaramouche,
meg akarod csinálni Fandango.
Mennykőcsapás és villám
nagyon, nagyon megrémít.
(Galileo.) Galileo. (Galileo.)
Galileo, Galileo Figaro
Magnifico. Én csak egy szegény fiú vagyok,
és nem szeret senki..
Ő csak egy szegény gyerek,
egy szegény családból,
Kíméld meg az életét ettől a szörnyűségtől.
Gyorsan jön, gyorsan megy, engedjetek el
Bismillah! Nem, nem akarunk elengedni.
(Engedd el!) Bismillah!
Nem akarunk elengedni.
(Engedd el!) Bismillah!
Nem akarunk elengedni.
(Engedjetek el.) Nem akarunk elengedni.
(Engedjetek el.) Nem akarunk elengedni.
(Engedjetek el.) Ah.
Nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem
(Oh mama, mama.)
Mama, engedjetek el.
Beelzebub egy ördög, tett félre
nekem, nekem, nekem
Szóval azt gondolod, hogy megkövezhetsz,
és szembe köphetsz
És azt képzeled, hogy szerethetsz,
és azután itt hagyhatsz meghalni.
Oh, baby, nem teheted ezt velem, baby,
Úgyis túlteszem magam ezen,
és megúszom a dolgot.
Semmi probléma, bárki láthatja,
Semmi komoly,
Semmi komoly gond nincs számomra.
Bárhogy is fújjon a szél...
hétvégén ilyen cipőben megyek kocogni és közben zenét hallgatni! 
ige, és milyen zenét?
pld. ezt!
ENIGMA--->KLIKK!
Freddy--->KLIIK!
ige, és milyen zenét?
pld. ezt!
ENIGMA--->KLIKK!
Freddy--->KLIIK!
Ugyanez Kormorán "stílusban":
Kormorán-Záróvers
...és mégegy Wass Albert remekmű megzenésített változata...Kalapács József előadásában...
A képanyag Koltay Gábor Wass Albertről szóló Adjátok vissza a hegyeimet c. filmjéből való...
Kalapács József-Záróvers
Kormorán-Záróvers
...és mégegy Wass Albert remekmű megzenésített változata...Kalapács József előadásában...
A képanyag Koltay Gábor Wass Albertről szóló Adjátok vissza a hegyeimet c. filmjéből való...
Kalapács József-Záróvers
Moncy
Melane
Sex Clowns 2
Ass to mouth 9
Lesbian College Coeds 13
A pesti spriccparty klub 14 - A doktornő is bedobja magát
Sex Village Idiot
