Ossian:Pogány Ima

Elkísér a szél. Átölel, és titkot mesél!
Az óceán oly mély. Lelkemben a világűr csendje él!
Fázva forró nyárban. 36 fok örökös lázban!
Könnyek arcomon. Elrontott dolgok súlya a vállamon!

De száll újra száll, szívemhez új utat talál!
Szavaid gyöngysora gyönyörű ének, jéghideg hajnalon harmatcseppek!
Szól, bennem szól!Megóv és újra átkarol!
Mélysötét éjben egy árva fáklya, útvesztő mélyén a gyertya lángja!

Mutasd csak, hogy vagy! Lássam arcod, halljam szavad!
És olvad már a fagy! Lelkemben a jégkorszak szétszakad!

De száll újra száll, szívemhez új utat talál!
Szavaid gyöngysora gyönyörű ének, jéghideg hajnalon harmatcseppek!
Szól, bennem szól!Megóv és újra átkarol!
Mélysötét éjben egy árva fáklya, útvesztő mélyén a gyertya lángja!
Szól, bennem szól!

Összejött a pénzem, tele a zsebem
Újra elmegyek oda, ahol csodát tesznek velem
A tetkó-szalonban vár rám a tű
A rengeteg minta olyan gyönyörű

Refrén:

Millió tűszúrás, mégis élvezem
Tele a karom, de még szabad a kézfejem
Tele a mellkasom, tele a lábam
A tetoválások ellepték a hátam

Harcosok, koponyák, sárkányok, lángok
A testemen végig ameddig ellátok
Mindig van új ötlet, tudom már jól
A tetovált büszkeség örökre szól

Nem érdekel soha, hogy mit gondolnak mások
Az életemhez tartoznak a tetoválások
Eggyé váltak velem, mint a test és a lélek
Büszke leszek rájuk, ameddig élek


(Vendetta: Tetovált büszkeség..)

Ossian:Szerelmed pokla

Lángoktól ölelve
A fájdalom öröme
Pokolba liftezve
Vörös és fekete

Lelkembe tetoválva
Rémálmom Jég-démona
Sikoly-maszkos szépség
Komputer-romantika

Vágyaid árja
Áldozatra várva
Szerelmed pokla
Forró és néma

Érzem és látom
Virtuális álom
Halott az érzés
Élő a fájdalom

Csendes-gyilkos játék
Minden szó hadművelet
Kitűzve a vérdíj
A zsákmányt most elveheted.

Ossian:Ősök vére

Pogány ősök
Fejet, térdet sohasem hajtók
Büszkék, bátrak
A fél világot végigszáguldók

Idegen hitet, idegen zászlót
Eltaszítók

Ősök vére, kiált az égre
Mivé lettünk, nem értenék
Nézz a múltba, hallgasd néha
Egy szabad világ üzenetét...
A múlt jelét

Láncon élni
Mástól kérni, sohasem tudtak
Hősként éltek
Sosem féltek, nem alkudtak

Idegen hitet, idegen zászlót
Eltaszítók

Ősök vére, kiált az égre
Mivé lettünk, nem értenék
Nézz a múltba, hallgasd néha
Egy szabad világ üzenetét...
A múlt jelét

Pokolgép:Nézz rám

Elkárhozott lelkem siratják
Többé nincs visszafordulás
Komor ég hű szövetségesem
Szakadt szívem ő érti meg

Minden napom egy újabb ütközet
De semmit nem ér
Nélküled senki vagyok

Gyémánt mennybolt ezer éjjelen
Néztél mégsem emeltél fel
Mint gyilkos Káin, számkivetetten
Holnap talán nyakam szegem

Minden napom egy újabb ütközet
De semmit nem ér
Nélküled semmi

Nézz rám, ha elfelejteném
Honnan jön, és merre visz a szél
Nézz rám majd, ha hitem veszteném
Az élet kemény, s a válaszút nehéz

Szólj rám, én itt leszek, ha kell
Szólj rám majd, ha nem emlékezem
Hogy ki vagy, s merre tart utam
Kérlek állj elém, hogy megláthassam önmagam


Félek, hiába gyújt fel égi láng
Kárhozott lelkek eloltják
Pusztuljtok mind utamból el
Töbé már nem veszíthetek

Minden napom egy újabb ütközet
De semmit nem ér
Nélküled semmi!

Pokolgép:Alku, remény

Voltam már a föld alatt, láttam izzó arcokat
Rosszul játszó hősöket, én tudom a tűz dalát
Kaptam én is vérszemet, adtam érte több sebet
Mélybe süllyedő hajómról menekült sok barát

Most itt állok egy ég alatt, kivésném a sorsomat
Az voltam, mit itthagyok, itt vagyok, itt megtalálsz
Lennék újra jó veled, látnám, hogy az istened
Érted nyújtja két kezét, hogy levegye sóhaját
hogy értsd a tűz dalát

Apám sólyom volt, az anyám hiúz
Engem nem öl pénz, a törvény nem zúz
Léptem szolgája az Északi fény
Lelkem titkos lét az élet jegén

Apám sólyom volt, az anyám hiúz
Engem nem öl pénz, a törvény nem zúz
Léptem szolgája az Északi fény
Lelkem titkos lét az élet jegén

Alku, remény, az vagyok én


Én voltam a föld alatt, én láttam az arcokat
A rosszul játszó hősöket, az igazak tolvaját
Őrzöm még a fényedet, tőlem kapsz új életet
Engedj be, és megtudod, hogy milyen egy hű barát

Most itt állok egy ég alatt, kivésném a sorsomat
Az voltam, mit itthagyok, itt vagyok, itt megtalálsz
Lennék újra jó veled, látnám, hogy az istened
Érted nyújtja két kezét, hogy levegye sóhaját
hogy értsd a tűz dalát.

Még várom a szépet, jót
Semmi máshoz nem foghatót
Évek helyett élet
Szürke helyett színeket

Elhittem sok fénylő szót
Néhanap csak a bíztatót
Lengetik a zászlót
Fonják csak a hálót...rám

Egy fokkal szebben az ördögnél
Egy angyal mégis csak értem él
Sohasem kér, de mindig ad
Szívem szabad marad

Én láttam már másokat
Célba jutni egy perc alatt
Azt diktálja szívem
Méltó helyem nem lelem

Ott állok bent, középen
A küzdőtéren, bár nem kértem
Teszem csak a dolgom
Jobb időkre várakozom

Egy fokkal szebben az ördögnél
Egy angyal mégis csak értem él
Sohasem kér, de mindig ad
Szívem szabad marad

...mégis rab

(Ossian)

Ossian:A törvényen kívüli

Eljöttem ne kérdezd
Honnan indultam el
Üldözõk zaját
Neked is hallanod kell

Eljöttem ne kérdezz
Nincs a szónak hely
Szükségem van rád
Ezt érezned, tudnod kell

Hajszoltan és fáradtan
Átkozva és áldottan

Másképp érzek és gondolok
Másképp élek én más vagyok
A sorba beállni nem fogok
Nem alkuszom én nem tudok

Kívül vagyok már mindenen
Nem fogadtak be sehol sem
Nem alkuszom én nem tudok
A törvényen kívüli én vagyok

Eljöttem ne kérdezd
Mit is várok tõled?
Talán a lelkem mélyén
Egy tenyérnyi menedéket

Eljöttem ne kérdezz
Szoríts nekem helyet
Ahol nem borít el
A rágalom, a gyûlölet

Hajszoltan és fáradtan
Átkozva és áldottan

Másképp érzek és gondolok
Másképp élek én más vagyok
A sorba beállni nem fogok
Nem alkuszom én nem tudok

Kívül vagyok már mindenen
Nem fogadtak be sehol sem
Nem alkuszom én nem tudok
A törvényen kívüli én vagyok


Másképp érzek és gondolok
Másképp élek én más vagyok
A sorba beállni nem fogok
Nem alkuszom én nem tudok

Kívül vagyok már mindenen
Nem fogadtak be sehol sem
Nem alkuszom én nem tudok
A törvényen kívüli én vagyok!!!!!

A barát

Csak egy nyugodt pont kell, ahová leülhetek,
Ne kérdezz semmit, ezt most úgy sem értheted.
Belül keresek kapaszkodót, hogy ne zuhanjak nagyot,
Kívül, az élet jobbik része most elkerül.

Keresem önmagam, megfordult bennem a világ,
Mindent próbáltam adni, de kinek is kellett. (haha)
Hajszoltam azt a szót, és amit takar barát,
Olyan lett a vége, mint egy paródia.

Nem fogod elhinni, de sohase féltem,
Úgy mondtam mindig, ahogyan éreztem én.
A jóslat meglehet hogy be fog válni,
Egyedül kell az utam végigjárni nekem.
Nem fogok senkinek a nyakára járni,
Van erőm, hisz bennem ég a tűz.
A jóslat meglehet hogy be fog válni,
Egyedül kell az utam végigjárni nekem

Európából valók vagyunk, magyaráztam neked,
Levegőbe kapaszkodó artistacsoport.
Szerettelek ember nagyon, de te nem értettél,
Kereshetünk külön-külön új kapaszkodót.

A múltat elfeledni, az lenne a könnyű,
Látod testvér, ezt is rosszul tudod.
Értsd meg, nem szabad a múltat megtagadni,
Még ha néhány régi emlék kellemetlen is.

Nem fogod elhinni, de sohase féltem,
Úgy mondtam mindig, ahogyan éreztem én.
A jóslat meglehet hogy be fog válni,
Egyedül kell az utam végigjárni nekem.
Nem fogok senkinek a nyakára járni,
Van erőm, hisz bennem ég a tűz.
A jóslat meglehet hogy be fog válni,
Egyedül kell az utam végigjárni nekem

/Edda Muvek/

1948--2012.márc.15.


Kormorán: Március 15.


Zsír fogytán, bor apadtán,
Tengtek a jobbágyfalvak.
Füsttelen tűzhelyeken
Főzték a forradalmat.

Zsír fogytán, bor apadtán,
Tengtek a jobbágyfalvak.
Füsttelen tűzhelyeken
Főzték a forradalmat.

Nemzetiszínű lobogó
Röpült a szemek előtt,
Behasadt fecskefarka
Verte a zöld levegőt.

Félelmes tavasz idők
Látatott seregeket.
Gyönyörű elgondolni
Azt, ami nem lehetett.

Félelmes tavasz idők
Látatott seregeket.
Gyönyörű elgondolni
Azt, ami nem lehetett.

Gyönyörű elgondolni
Azt, ami nem lehetett.
Gyönyörű elgondolni
Azt, ami nem lehetett.
Gyönyörű elgondolni
Azt, ami nem lehetett.
Gyönyörű elgondolni
Azt, ami nem lehetett.

Gyönyörű elgondolni
Azt, ami nem lehetett.
Gyönyörű elgondolni
Azt, ami nem lehetett.

nem sokan olvastátok..... 1848..

Egy furcsa álom volt az élet
Hogy mi vár rám még nem tudom
Te nézel rám én arra kérlek
Vezess végig utamon

Ha megtalál egy dallam
Ki ott van mindig veled a bajban
Tudom féltve őrzi titkaim tovább
Gyere hát

Szertefoszlott álomkép
Mégsem volt oly álomszép
Újrakezdem, hisz tévedtem
Menekültem, ha vétkeztem
Szép, mégis tovább várom
Hogy újra lássam mikor megtalálom
Őt várom még, örökké

Egy furcsa álom volt az élet
Hogy mi vár rám már jól tudom
Boldogan mindig visszanézek
Követtél végig utamon

Rég rám talált az álom
Sorsom már teljessé vált látom
Mégis csend uralja életem tovább
Gyere hát

Szertefoszlott álomkép
Mégsem volt oly álomszép
Újrakezdem, hisz tévedtem
Menekültem, ha vétkeztem
Szép, mégis tovább várom
Hogy újra lássam mikor megtalálom
Őt várom még, örökké
MC Hawer es Tekkno-Szertefoszlott alomkép

de képzeld el olvastam................ÉN!!!!!!!!!! pont március 15-én, csak bocsáss meg, hogy nem kommentáltam (Ez egy válasz PIROSTANGA üzenetére (2012. 03. 15. csütörtök 20:12), amit ide kattintva olvashatsz)

Varga Viktor: Zöld az ég


Lehet zöld az ég és lehet kék a fű
Nekem mindegy, hisz végül is így gyönyörű
A tévedés néha jó
Tudod Amerikába is így jutott el az a hajó

Így én, keresem a feketét a fehérben
Keresem a vonalat a tenyérben
De érzem azt, hogy nekem így jó, jó, jó
Ceruzával rajzolt fantomkép esküszöm, pont mint én!
Hát mit is tettem, bár csak érteném!
Itt járok mégis szabadon én, vonz a veszély!
Bár őrültnek látszom de nézz meg jól, kinek is árthatnék?!

Mert
Lehet zöld az ég és lehet kék a fű
Nekem mindegy, hisz végül is így gyönyörű
A tévedés néha jó
Tudod Amerikába is így jutott el az a hajó

Rám vigyorog a tükröm oly furcsán néz valamilyen laza trükkel már megint új arcot cserél
De érzem azt hogy nekem így jó, jó, jó
Legurult az égről most a hold, biztosan teljesen tele volt
Velem is megtörtént de nekem így jó, jó, jó
Felnőhetnék csak becsapás, hogy nagynak látsz.
A külsőség is csak kifogás, egy megtévesztő máz.

Mert
Lehet zöld az ég és lehet kék a fű
Nekem mindegy hisz végül is így gyönyörű
A tévedés néha jó
Tudod Amerikába is így jutott el az a hajó

Nem kéne semmit szólnom
A kérdéseim kisbetűkre szórom
Hányszor volt már túl veszélyes ami szívből szólt!

Lehet zöld az ég és lehet kék a fű
Nekem mindegy hisz végül is így gyönyörű
A tévedés néha jó,
tudod Amerikába is így jutott el az a hajó

Mert
Lehet zöld az ég és lehet kék a fű
Nekem mindegy hisz végül is így gyönyörű
A tévedés néha jó
Tudod Amerikába is így jutott el az a hajó

Mert
Lehet zöld az ég és lehet kék a fű
Nekem mindegy hisz végül is így gyönyörű
A tévedés néha jó
Tudod Amerikába is így jutott el az a hajó!

ByeAlex - Csókolom --> Köszönöm!

Csókolom, megérkeztem,
Por utánam, köd előttem,
De azt jól látom még, hogy
Ön mindig olyan szép, mint
Akkor minden reggel.

Reszket még a hajnal,
Nedves fűben, vizes talppal,
Sétál még a szél,
Lassan nyugovóra tér,
Csókot vált a nappal.

Tudják jól a gyárak,
hogy az illatától vágynak,
hiszen nincsen olyan kép,
Amin ő ne lenne szép,
Mint akkor minden reggel.

Lassan léptem, hogy jól lássam,
Mosolyától rabbá váltam,
Mert most is tudom még,
hogy ő mindig olyan szép,
Mint akkor minden reggel.

Elméláztam éjjel,
Csillagok közt szenvedéllyel
Nézett rá a hold, mert ő is tudta jól,
hogy milyen minden reggel

Csókolom, megérkeztem,
Közben idősebb is lettem,
De nem fakul a kép, hogy
Ön mennyire szép volt,
Akkor minden reggel.

Ébred már a város,
Olykor minden szívre káros,
De azt jól tudja rég, hogy
Ön mindig olyan szép volt,
Akkor minden reggel.

Magashegyi Underground - Rázz fel

Színehagyott napok él bennem a tél.
Sok az igény, ég a villanyfény.
A feladatok ugyanazok,
túl a sok tét.

Késik a kéz,
este van, fél 4.
Nekem ez a hét egy szétült szék.

A hóra hó, a szájra kéz,
egyre több, húz lefelé.
Nyújj utána, rázzál fel,
vegyél rá és vigyél el.

A hóra hó, a szájra kéz,
egyre több, húz lefelé.
Nyújj utána, rázzál fel,
vegyél rá és vigyél el.

A hidegtől száraz a száj,
menni muszáj.
Tele a gyors 7-es,
jobb, ha fel se szálsz.
Odahaza senki és semmi se vár.

Nyár óta már
kong a lakás.
Ezen a tajgán nincs maradás.

A hóra hó, a szájra kéz,
egyre több, húz lefelé.
Nyújj utána, rázzál fel,
vegyél rá és vigyél el.

A hóra hó, a szájra kéz,
egyre több, húz lefelé.
Nyújj utána, rázzál fel,
vegyél rá és vigyél el.

Caramel: Lélekdonor

Úgy múlik el minden ami fáj,
Hogyha úgy tartja kedve néha haza jár,
Nem szól hozzád csak leül egyedül,
Hogy érezd hogy élsz ott legbelül!

Cipelem a sorsomat de néha nem bírom el,
Keresem a lelkemet de van hogy nem felel,
Van amikor ringat lágyan és van hogy elsodor,
A szerelem az egyetlen lélekdonor!

Oly sok a szó ami betakar,
Folyton beszél de semmit nem akar,
A pillanat ami sokat ér némán múlik el,
Egy ölelés épp elég ha búcsúzni kell!

Amikor majd eljönnek a régen várt csodák,
Ne felejts el akkor majd kérlek gondolni rám,
Lesz hogy csak ringat lágyan és lesz hogy elsodor,
De a szerelem az egyetlen lélekdonor!

Tudom mindenért harcolnunk kell,
Egy őrült mondat miatt nem múlhat el,
Az idő telhetetlen van hogy mindent elrabol,
De valakinek te vagy a lélekdonor!

Cipelem a sorsomat de néha nem bírom el,
Keresem a lelkemet de van hogy nem felel,
Van amikor ringat lágyan és van hogy elsodor,
A szerelem az egyetlen lélekdonor!

Lélekdonor!

A szerelem az egyetlen lélekdonor!

Lélekdonor!

Charles Aznavour: She

Ő szívembe lopta halk szavát,
Ha látom kedves mosolyát,
Úgy érzem, táncol a világ,
S minden oly szép,
Ő egy újabb álom tükre tán,
A bánat borús hajnalán,
Amikor gondok törnek rám,
S köröttem minden oly sötét.

Ő jelenti mindazt, ami jó,
Miatta születik a szó,
Örökös boldogság,
Hogy itt van énvelem,
Ő a dal, mit suttognak a fák,
A csend, a meghitt éjszakák,
Számomra több, mint a világ,
A mindenem.

Ő, ki mindig olyan boldog és vidám,
Nekem is ad majd jókedvet talán,
Hisz el nem hagyom én
Őt soha már,
Ő csak velem élvezi az életet,
Valóra válik majd a képzelet.
Bárhol is legyen,
Szívem rátalál.

Ő a fény a dombok oldalán,
Az élet legszebb titka tán,
Az erős, kézzel írott szó
A pont után,
Ő szívembe lopta mosolyát,
S én lesem, várom a szavát,
Nélküle üres a jövő,
Számomra nincsen más, csak Ő.

Schmidt Vera - Késői találkozás

Mikor egy emberrel későn találkozol,
s meglátod benne mindazt, mit másban nem találsz... s hiányolsz,
úgy tűnik éppen, épp csak egy perccel késtétek el,
hogy együtt többek legyetek.
Nem osztozhatsz!
Van úgy, hogy nem lehet, s hiába nyújtaná feléd kezét...
Jegye más vonatra szól.

Tudod, hogy ő is néz, s elkapott tekintetében,
mintha magával vinné álmaid kulcsát... mindazt, mit vársz.
Úgy tűnik éppen, épp csak egy perccel késtétek el,
hogy együtt többek legyetek.
Nem osztozhatsz!
Van úgy, hogy nem lehet, s hiába nyújtaná feléd kezét...

Hidd el, ki igazán rád vár, ő megtalál.. nem tűnik el.
Időben ott leszel, nem késhetsz, nem késel el... ő rád talál.

Vele találkozol.
S meglátod benne mindazt, mit másban nem találsz... s hiányolsz.
Úgy tűnik éppen, épp csak egy perc kell, épp csak egy perc,
hogy együtt többek legyetek.
Nem osztozhatsz!
Van úgy, hogy nem lehet, s megfogja felé nyújtott kezed.
Jegye tiéd mellé szól.

Presser Gábor - Jó veled

Fenn a fán és a fáról leesve
Négykézláb a diót keresve
Almalopás és menekülés közben
Lihegve, röhögve, kéz a kézben
Jó, jó, jó veled
Jó veled

Színházban, templomban, moziban, boltban,
Az utcákon és a kék alagútban,
Taxiban, biciklin, mezítláb porban,
Izzadva, fázva, jóban-rosszban
Jó, jó, jó veled
Jó veled

Ezt én mondom, akinek elhiheted,
Aki tudja, hogy milyen volt nélküled

A folyóparton, térdig a vízben,
A víz alatt vagy a víz fölött éppen,
A híd alatt, mikor szegények leszünk,
A pálmák alatt, mikor gazdagok leszünk,
Jó, jó, jó veled
Jó veled

Ezt én mondom, akinek elhiheted,
Aki tudja, hogy milyen volt nélküled

Mert a szerelmem voltál, a szerelmem vagy,
A szerelmem leszel, és szeretve, szeretve vagy

A szerelmem voltál, a szerelmem vagy,
A szerelmem leszel, és szeretve, szeretve vagy

Munka előtt és munka helyett,
Mikor reggel az ágyban kávéhoz tejet,
Gömbölyödve és félig kinyúlva,
Évek óta és évek múlva,
Jó, jó, jó veled
Jó veled

Csőbe húzva, esőben, hóban,
Sírva, vigadva, nyakig a bajban,
Álmodozva, úgy lassan szépen,
Akkor is, hogyha nem szeretsz éppen,
Jó, jó, jó veled
Jó veled

Ezt én mondom, akinek elhiheted,
Aki tudja, hogy milyen volt nélküled

Mert a szerelmem voltál, a szerelmem vagy,
A szerelmem leszel, és szeretve, szeretve vagy

A szerelmem voltál, a szerelmem vagy,
A szerelmem leszel, és szeretve, szeretve vagy

Rammstein - Engel

Angyal

Aki életében jó volt a földön,
halála után angyal lesz
tekintetedet az ég felé fordítva kérded majd
miért nem lehet őket látni

"Csak amikor a felhők aludni térnek
akkor látni bennünket az égen
félünk és egyedül vagyunk"

Isten tudja, én nem akarok angyal lenni

A napfény mögött élnek
Tőlünk elválasztva végtelenül messze
Csillagokba kapaszkodnak (egész erősen)
Hogy az égbol le ne essenek

"Csak amikor a felhők aludni térnek
akkor látni bennünket az égen
félünk és egyedül vagyunk"

Isten tudja, én nem akarok angyal lenni