Tom. Kösz. De kannát akkor is útálom!!!
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 03. 04. vasárnap 14:04), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 03. 04. vasárnap 14:04

Gyilkostó


Törölt felhasználó (7767)
VIP


Gyilkostó

Ugyanaz más "perspektívából"... :)

Gyilkostó
A nejem már volt a gyilkos tónál egy hétre, csodálatos képeket hozott, én is kedvet kaptam hozzá, hogy élőben láthassam.
A nyáron mi is elmegyünk...már elég a jogosítvány is.
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 03. 04. vasárnap 07:53), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 03. 04. vasárnap 07:53
Törölt felhasználó (7767)
VIP

Jobban mondva: a palota ettől a templomtól balkézre (nekünk így jobbra!) esik.Tavaly voltunk itt a gyerekekkel.
Jobban mondva: a palota ettől a templomtól balkézre (nekünk így jobbra!) esik.Tavaly voltunk itt a gyerekekkel.
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 03. 04. vasárnap 07:50), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 03. 04. vasárnap 07:50

Gyulafehérvár, Érseki Palota
Törölt felhasználó (7767)
VIP


Gyulafehérvár, Érseki Palota

Gyulafehérvár, Érseki Palota








[IMG]http://www.abload.de/img/tanc22prw.jpg[ /IMG]
Biztos jo suliba jar a fiad !

Es peldat a tanito-tanaroktol is !


[IMG]http://www.abload.de/img/tanc22prw.jpg[ /IMG]
Biztos jo suliba jar a fiad !

Es peldat a tanito-tanaroktol is !

Áprily Lajos:
KOLOZSVÁRI ÉJJEL
A kövezet akácvirágos,
holdfényben áll a sarki bolt.
S nem ismer rám a régi város,
a régi hold.
Kopott kövét a régi útnak
riasztó léptekkel verem.
S akácfalombok összesúgnak:
"Nem ismerem..."
Tárt ablakon az éjszakába
egy nóta száll, halk, mint az ősz.
S a dal és aki zongorázza,
nem ismerős.
Egy kertajtó kilincse moccan
és visszakoccan: "Idegen..."
S rá felbúg rég nem sírt jajokban
az idegem:
Holdas tetők, virághavas tér,
dalok, tüzek, csodák:
nem az enyém többé! - Ahasvér,
gyerünk tovább!
KOLOZSVÁRI ÉJJEL
A kövezet akácvirágos,
holdfényben áll a sarki bolt.
S nem ismer rám a régi város,
a régi hold.
Kopott kövét a régi útnak
riasztó léptekkel verem.
S akácfalombok összesúgnak:
"Nem ismerem..."
Tárt ablakon az éjszakába
egy nóta száll, halk, mint az ősz.
S a dal és aki zongorázza,
nem ismerős.
Egy kertajtó kilincse moccan
és visszakoccan: "Idegen..."
S rá felbúg rég nem sírt jajokban
az idegem:
Holdas tetők, virághavas tér,
dalok, tüzek, csodák:
nem az enyém többé! - Ahasvér,
gyerünk tovább!
Az Áprily vers is csodálatos. Velem még nem találkoztál itt, mert most léptem be. Erdély mindig is szívem csüske volt, és lesz is. Én ugyan már mint kívülálló tekintek vissza (50 éve itt születtem) Erdélyre, mint ahonnan őseim egy része származik. Sajnos, élő rokonságom annyira megfogyatkozott, hogy csak olyanok vannak, akikkel vagy angolul beszélek, vagy viszek magammal román-magyar tolmácsot. Megjegyzem, velük gyermekkoromban, természetetsen magyarul beszélgettünk és játszottunk - nem keveset -. De az évek során, elhaltak a nagyszülők, akik őrizték a lángot. Maradt nekik az egyre komorodó diktatúra közepett egyre erősödő, kásőbb válásba torkolló szülői vita, melynek a vége mindig az volt, hogy minden ami magyar, az rossz - ez a moldvai származású (nem csángó) anya részéről elhangzott érvelés. Valójában nem hiszem, hogy nem tudnak magyarul, de valószínű, szégyellik, hogy rosszúl beszélnének megyarul, ezért jobbnak látják, meg sem megszólalni magyarul. Ez sajnos már a rendszerváltás utáni tapasztalat, amikor már nem lehetett arra hivatkozni, hogy nem szabad magyarul megszólalni - megjegyzem, ez ilyen formában egy-két extrém esettől eltekintve még az átkosban sem volt igaz.
Sajnálatos, ha valaki a ködös erő szépségeiből csak a ködöt látja. Szerintem a kép gyönyörű a kép akár erdélyi, akár nem
Ma ilyen volt "Erdély"

...És erről is:
Áprily Lajos:
AJÁNLÁS
Ne haragudj. A rét deres volt,
a havasok nagyon lilák
s az erdő óriás vörös folt,
ne haragudj: nem volt virág.
De puszta kézzel mégse jöttem:
hol a halál nagyon zenél,
sziromtalan csokrot kötöttem,
piros bogyó, piros levél.
S most add a lelked: karcsu váza,
mely őrzi még a nyár borát -
s a hervadás vörös varázsa
most ráborítja bíborát.
Áprily Lajos:
AJÁNLÁS
Ne haragudj. A rét deres volt,
a havasok nagyon lilák
s az erdő óriás vörös folt,
ne haragudj: nem volt virág.
De puszta kézzel mégse jöttem:
hol a halál nagyon zenél,
sziromtalan csokrot kötöttem,
piros bogyó, piros levél.
S most add a lelked: karcsu váza,
mely őrzi még a nyár borát -
s a hervadás vörös varázsa
most ráborítja bíborát.
Többek közt rólad is! :)))))
