Szep jo napot.....

Alvó ablakok


Milyen mély a csend. A félreeső tó színére egy-egy akáclevél
libeg le néha. A csillagok aranypettyekkel szórták tele a csillámló
vizet; az akácok: mesteri ujjak fekete szőttesei - s az országút, mint
fehér füstöt, szórja fel porát. A szél átsuhan a fűszálakon, fésüli
lágyan a fövényt.

Milyen mély a csend!

S a házak ablakai mind-mind elfeketültek. Alszanak az
elcsigázott emberek, s tündérálmokat ölelnek magukhoz párnáikkal.

És én megyek az utcán árnyékommal, mely tréfásan nyomomba
szegődött. Az ablakok feketén pislognak, holdfényverésben; elfedte
őket a földi fény.

Elfeketült ablakok.

És egyszerre a falu mélyéről egy utas indul. Ezüst a vándorbotja,
hab a szakálla, homlokán málnakoszorú - nyomában csiripelnek a madarak,
megcsobbannak a vizek, kibontják szirmaikat a virágok, zümmögnek a
méhek - és a vándor megkopogtat ujjaival minden ablakot.

És kinyílnak az ablakok, mosolygó arcok bukkannak ki az üvegek
mögül, felfénylenek az utcák, csaholnak az ebek, szárnyaikkal
verdesnek a kakasok. Jer, vándor, kopogtasd meg lelkem ablakát is.
Rezzentsd fel a reggel szavával ájult álmomat.

De a vándor a hegycsúcson áll már, napsugárba fogózva az egekbe
lép. - Nyomában itt remeg a málnaillat s a szél, mely az erdőket
nyugtalanítja.

Dsida Jenő

A táj szép a lány gyönyörű!!!!!!!! (Ez egy válasz Szoni üzenetére (2007. 12. 09. vasárnap 13:16), amit ide kattintva olvashatsz)

Keresztury Dezső:
Mindig velem vagy

Ha nem vagy nálam, akkor is velem vagy.
Elküldelek s követlek; újra elhagy
kalóz kedvem s hiányod visszaszív.
Úgy élsz bennem, mint kezemen a néma
vonások, gyors madárban röpte célja,
kút mélyén tiszta víz.

Ahogy szólsz, jársz, tüzét vidám eszednek,
vágyad tündér játékát őrizem meg,
szemedből a tekintet,
bőröd meleg szinéből, szád izéből,
ölelésedből, csipőd halk ivéből
újrateremtelek.

Mély álmomban csókodra ébredek fel,
minden nap újra és új értelemmel
fogalmazlak meg: így élsz igazán!
A szélbe rajzollak s kilépsz a szélből,
ha arcom lengeti a viz, szinéről
szemed néz vissza rám.
Mint tükörben a tükör tükörképe:
végtelen arc fonódik egy füzérbe;
melyik vagy te? és én melyik vagyok?
Én adok fényt neked, te fénylesz bennem,
s bennünk a világ. Vagy a végtelenben
valami még nagyobb.

Tom...ez nagyon szép! (Ez egy válasz tom1019 üzenetére (2007. 12. 15. szombat 08:51), amit ide kattintva olvashatsz)

Jó reggelt!
Katicikának okulásképpen, hogyan is illik/kell beköszönni egy topicba:

Hegy(es)ek...




(Ez egy válasz new1 üzenetére (2007. 12. 13. csütörtök 09:33), amit ide kattintva olvashatsz)

Adjátok vissza a hegyeimet!

Már messze a nyár is...

Bocs, Ferikém, erre magam is rájöttem, de sajnos, csak miután már "beléd" léptem...
Dehát így van ez: aki bogár után indul...!

nem akarok offolni, de akkorát röhögtem, hogy rámkopogtak megkérdezni, hogy mi bajom van...

tom: te is jócskán benne vagy!
Katika: keversz vkivel.

Ja, hogy Ő a jeromos Fercsike???! Akkor minden más színben "kuszálódik" tovább! Ferikém,az Isten hozott a bosszúddal egyetemben a Tündérkertben: akkor ez a bosszú édes leend! (Ez egy válasz tom1019 üzenetére (2007. 12. 11. kedd 21:40), amit ide kattintva olvashatsz)

mi folyik már megint itt???
jeromos Feri ez rád is vonatkozik!
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 12. 11. kedd 21:36), amit ide kattintva olvashatsz)

A bosszú kicsit odébb van, Fercsikém, csak nehogy Te légy a szenvedő alany!

(Ez egy válasz DTFú üzenetére (2007. 12. 11. kedd 17:48), amit ide kattintva olvashatsz)

hmmm de édes a bosszú!

Ma akko kilenc !



(A piros lajbis mintha en lennek... ) (Ez egy válasz tom1019 üzenetére (2007. 12. 10. hétfő 11:34), amit ide kattintva olvashatsz)

remélem lenyugodtak a kedélyek, topic megnyítva!