

Neked/Nektek is BOLDOG KARÁCSONYT!
(Ez egy válasz Szoni üzenetére (2007. 12. 23. vasárnap 13:23), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 12. 23. vasárnap 13:23


SORSUNK
Van az életben egy-egy pillanat,
Erősnek hisszük szerfelett magunkat.
Lelkünk repül, száll, magával ragad,
Bús aggodalmak mindhiába húznak.
Csalóka álmok léghajóján
A vihar szépen fellegekbe tüntet,
Míg lenn a földön kárörvendő,
Gúnyos kacajjal röhögnek bennünket.
Van az életben egy-egy pillanat,
Hogy nem várunk már semmit a világtól,
Leroskadunk bánat terhe alatt,
Szívünk mindenkit megátkozva vádol.
Míg porba hullva megsiratjuk,
Mi porba döntött - sok keserü álmunk,
Nincs egy szem, amely könnyet ejtsen,
Míg testet öltött fájdalmakká válunk.
*
Ez a mi sorsunk, mindörökre ez,
Szivünk a vágyak tengerén evez,
Hajónkat szélvész, vihar összetépi,
De egy zord erő küzdelemre készti.
Bolyongunk, égünk, lelkesedve, vágyva,
Nincs egy reményünk, mely valóra válna,
Míg sírba visz az önvád néma átka.
Ady

Kellemes Ünnepeket mindenkinek..
Van az életben egy-egy pillanat,
Erősnek hisszük szerfelett magunkat.
Lelkünk repül, száll, magával ragad,
Bús aggodalmak mindhiába húznak.
Csalóka álmok léghajóján
A vihar szépen fellegekbe tüntet,
Míg lenn a földön kárörvendő,
Gúnyos kacajjal röhögnek bennünket.
Van az életben egy-egy pillanat,
Hogy nem várunk már semmit a világtól,
Leroskadunk bánat terhe alatt,
Szívünk mindenkit megátkozva vádol.
Míg porba hullva megsiratjuk,
Mi porba döntött - sok keserü álmunk,
Nincs egy szem, amely könnyet ejtsen,
Míg testet öltött fájdalmakká válunk.
*
Ez a mi sorsunk, mindörökre ez,
Szivünk a vágyak tengerén evez,
Hajónkat szélvész, vihar összetépi,
De egy zord erő küzdelemre készti.
Bolyongunk, égünk, lelkesedve, vágyva,
Nincs egy reményünk, mely valóra válna,
Míg sírba visz az önvád néma átka.
Ady

Kellemes Ünnepeket mindenkinek..
SORSUNK
Van az életben egy-egy pillanat,
Erősnek hisszük szerfelett magunkat.
Lelkünk repül, száll, magával ragad,
Bús aggodalmak mindhiába húznak.
Csalóka álmok léghajóján
A vihar szépen fellegekbe tüntet,
Míg lenn a földön kárörvendő,
Gúnyos kacajjal röhögnek bennünket.
Van az életben egy-egy pillanat,
Hogy nem várunk már semmit a világtól,
Leroskadunk bánat terhe alatt,
Szívünk mindenkit megátkozva vádol.
Míg porba hullva megsiratjuk,
Mi porba döntött - sok keserü álmunk,
Nincs egy szem, amely könnyet ejtsen,
Míg testet öltött fájdalmakká válunk.
*
Ez a mi sorsunk, mindörökre ez,
Szivünk a vágyak tengerén evez,
Hajónkat szélvész, vihar összetépi,
De egy zord erő küzdelemre készti.
Bolyongunk, égünk, lelkesedve, vágyva,
Nincs egy reményünk, mely valóra válna,
Míg sírba visz az önvád néma átka.
Ady

Kellemes Ünnepeket mindenkinek.. (Ez egy válasz new1 üzenetére (2007. 12. 20. csütörtök 09:30), amit ide kattintva olvashatsz)
Van az életben egy-egy pillanat,
Erősnek hisszük szerfelett magunkat.
Lelkünk repül, száll, magával ragad,
Bús aggodalmak mindhiába húznak.
Csalóka álmok léghajóján
A vihar szépen fellegekbe tüntet,
Míg lenn a földön kárörvendő,
Gúnyos kacajjal röhögnek bennünket.
Van az életben egy-egy pillanat,
Hogy nem várunk már semmit a világtól,
Leroskadunk bánat terhe alatt,
Szívünk mindenkit megátkozva vádol.
Míg porba hullva megsiratjuk,
Mi porba döntött - sok keserü álmunk,
Nincs egy szem, amely könnyet ejtsen,
Míg testet öltött fájdalmakká válunk.
*
Ez a mi sorsunk, mindörökre ez,
Szivünk a vágyak tengerén evez,
Hajónkat szélvész, vihar összetépi,
De egy zord erő küzdelemre készti.
Bolyongunk, égünk, lelkesedve, vágyva,
Nincs egy reményünk, mely valóra válna,
Míg sírba visz az önvád néma átka.
Ady

Kellemes Ünnepeket mindenkinek.. (Ez egy válasz new1 üzenetére (2007. 12. 20. csütörtök 09:30), amit ide kattintva olvashatsz)


elhangzott egy kérdés a videón,
milyen a székely kő?
nekem erről ez jut az eszembe. (Ez egy válasz Szoni üzenetére (2007. 12. 19. szerda 19:43), amit ide kattintva olvashatsz)
milyen a székely kő?
nekem erről ez jut az eszembe. (Ez egy válasz Szoni üzenetére (2007. 12. 19. szerda 19:43), amit ide kattintva olvashatsz)
Fiatalok,de több eszük van mint nekünk.
(Ez egy válasz Szoni üzenetére (2007. 12. 19. szerda 15:27), amit ide kattintva olvashatsz)
Off
Doki es Kati !!
Ezen a videon a fiam is megvillan,egy par masodpercre.
Kerlek mindkettötöket,ne tegyetek tönkre mindent.
Ök jol kijönnek,akkor mi miert hülyeskedünk ?
Doki es Kati !!
Ezen a videon a fiam is megvillan,egy par masodpercre.
Kerlek mindkettötöket,ne tegyetek tönkre mindent.
Ök jol kijönnek,akkor mi miert hülyeskedünk ?
Hosszu...de szinte mindent magabafoglal (szinte) ,kit erdekel vesz annyi idöt maganak,hogy vegignezze.
Ezek lennenk,naggyabol...
Erdely ?
(Ez egy válasz new1 üzenetére (2007. 12. 19. szerda 14:25), amit ide kattintva olvashatsz)
Ezek lennenk,naggyabol...
Erdely ?

Kati ilyen..........
(Ez egy válasz new1 üzenetére (2007. 12. 19. szerda 13:36), amit ide kattintva olvashatsz)
Szep jo napot.....



Alvó ablakok
Milyen mély a csend. A félreeső tó színére egy-egy akáclevél
libeg le néha. A csillagok aranypettyekkel szórták tele a csillámló
vizet; az akácok: mesteri ujjak fekete szőttesei - s az országút, mint
fehér füstöt, szórja fel porát. A szél átsuhan a fűszálakon, fésüli
lágyan a fövényt.
Milyen mély a csend!
S a házak ablakai mind-mind elfeketültek. Alszanak az
elcsigázott emberek, s tündérálmokat ölelnek magukhoz párnáikkal.
És én megyek az utcán árnyékommal, mely tréfásan nyomomba
szegődött. Az ablakok feketén pislognak, holdfényverésben; elfedte
őket a földi fény.
Elfeketült ablakok.
És egyszerre a falu mélyéről egy utas indul. Ezüst a vándorbotja,
hab a szakálla, homlokán málnakoszorú - nyomában csiripelnek a madarak,
megcsobbannak a vizek, kibontják szirmaikat a virágok, zümmögnek a
méhek - és a vándor megkopogtat ujjaival minden ablakot.
És kinyílnak az ablakok, mosolygó arcok bukkannak ki az üvegek
mögül, felfénylenek az utcák, csaholnak az ebek, szárnyaikkal
verdesnek a kakasok. Jer, vándor, kopogtasd meg lelkem ablakát is.
Rezzentsd fel a reggel szavával ájult álmomat.
De a vándor a hegycsúcson áll már, napsugárba fogózva az egekbe
lép. - Nyomában itt remeg a málnaillat s a szél, mely az erdőket
nyugtalanítja.
Dsida Jenő
Milyen mély a csend. A félreeső tó színére egy-egy akáclevél
libeg le néha. A csillagok aranypettyekkel szórták tele a csillámló
vizet; az akácok: mesteri ujjak fekete szőttesei - s az országút, mint
fehér füstöt, szórja fel porát. A szél átsuhan a fűszálakon, fésüli
lágyan a fövényt.
Milyen mély a csend!
S a házak ablakai mind-mind elfeketültek. Alszanak az
elcsigázott emberek, s tündérálmokat ölelnek magukhoz párnáikkal.
És én megyek az utcán árnyékommal, mely tréfásan nyomomba
szegődött. Az ablakok feketén pislognak, holdfényverésben; elfedte
őket a földi fény.
Elfeketült ablakok.
És egyszerre a falu mélyéről egy utas indul. Ezüst a vándorbotja,
hab a szakálla, homlokán málnakoszorú - nyomában csiripelnek a madarak,
megcsobbannak a vizek, kibontják szirmaikat a virágok, zümmögnek a
méhek - és a vándor megkopogtat ujjaival minden ablakot.
És kinyílnak az ablakok, mosolygó arcok bukkannak ki az üvegek
mögül, felfénylenek az utcák, csaholnak az ebek, szárnyaikkal
verdesnek a kakasok. Jer, vándor, kopogtasd meg lelkem ablakát is.
Rezzentsd fel a reggel szavával ájult álmomat.
De a vándor a hegycsúcson áll már, napsugárba fogózva az egekbe
lép. - Nyomában itt remeg a málnaillat s a szél, mely az erdőket
nyugtalanítja.
Dsida Jenő
A táj szép a lány gyönyörű!!!!!!!!
(Ez egy válasz Szoni üzenetére (2007. 12. 09. vasárnap 13:16), amit ide kattintva olvashatsz)

Keresztury Dezső:
Mindig velem vagy
Ha nem vagy nálam, akkor is velem vagy.
Elküldelek s követlek; újra elhagy
kalóz kedvem s hiányod visszaszív.
Úgy élsz bennem, mint kezemen a néma
vonások, gyors madárban röpte célja,
kút mélyén tiszta víz.
Ahogy szólsz, jársz, tüzét vidám eszednek,
vágyad tündér játékát őrizem meg,
szemedből a tekintet,
bőröd meleg szinéből, szád izéből,
ölelésedből, csipőd halk ivéből
újrateremtelek.
Mély álmomban csókodra ébredek fel,
minden nap újra és új értelemmel
fogalmazlak meg: így élsz igazán!
A szélbe rajzollak s kilépsz a szélből,
ha arcom lengeti a viz, szinéről
szemed néz vissza rám.
Mint tükörben a tükör tükörképe:
végtelen arc fonódik egy füzérbe;
melyik vagy te? és én melyik vagyok?
Én adok fényt neked, te fénylesz bennem,
s bennünk a világ. Vagy a végtelenben
valami még nagyobb.
Tom...ez nagyon szép!
(Ez egy válasz tom1019 üzenetére (2007. 12. 15. szombat 08:51), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 12. 15. szombat 08:51

Jó reggelt!
Katicikának okulásképpen, hogyan is illik/kell beköszönni egy topicba:
Katicikának okulásképpen, hogyan is illik/kell beköszönni egy topicba:

Jó reggelt!
Katicikának okulásképpen, hogyan is illik/kell beköszönni egy topicba:
Katicikának okulásképpen, hogyan is illik/kell beköszönni egy topicba:

Hegy(es)ek...


(Ez egy válasz new1 üzenetére (2007. 12. 13. csütörtök 09:33), amit ide kattintva olvashatsz)






