"Ti megbecsültök minden rendet,
Melyen a béke alapul."
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 12. 26. szerda 17:35), amit ide kattintva olvashatsz)
Melyen a béke alapul."
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 12. 26. szerda 17:35), amit ide kattintva olvashatsz)
Javíthatatlan vagy!
(nappaliban nem látlak szívesen!)
ezt, azért neked!
Dsida Jenő:
(Zólyomi László)
Itt van a szép karácsony
Itt van a szép, víg karácsony,
Élünk dión, friss kalácson:
mennyi fínom csemege!
Kicsi szíved remeg-e?
Karácsonyfa minden ága
csillog-villog: csupa drága,
szép mennyei üzenet:
Kis Jézuska született.
Jó gyermekek mind örülnek,
kályha mellett körben ülnek,
aranymese, áhitat
minden szívet átitat.
Pásztorjátszók be-bejönnek
és kántálva ráköszönnek
a családra. Fura nép,
de énekük csudaszép.
Tiszta öröm tüze átég
a szemeken, a harangjáték
szól, éjféli üzenet:
Kis Jézuska született!

(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 12. 25. kedd 18:23), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 12. 25. kedd 18:23
(nappaliban nem látlak szívesen!)
ezt, azért neked!
Dsida Jenő:
(Zólyomi László)
Itt van a szép karácsony
Itt van a szép, víg karácsony,
Élünk dión, friss kalácson:
mennyi fínom csemege!
Kicsi szíved remeg-e?
Karácsonyfa minden ága
csillog-villog: csupa drága,
szép mennyei üzenet:
Kis Jézuska született.
Jó gyermekek mind örülnek,
kályha mellett körben ülnek,
aranymese, áhitat
minden szívet átitat.
Pásztorjátszók be-bejönnek
és kántálva ráköszönnek
a családra. Fura nép,
de énekük csudaszép.
Tiszta öröm tüze átég
a szemeken, a harangjáték
szól, éjféli üzenet:
Kis Jézuska született!

(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 12. 25. kedd 18:23), amit ide kattintva olvashatsz)
Törölt felhasználó (7767)
Kinek mi volt a Fa alatt.. ???
Remelhetöleg valami ilyesmi...

Remelhetöleg valami ilyesmi...

Neked/Nektek is BOLDOG KARÁCSONYT!
(Ez egy válasz Szoni üzenetére (2007. 12. 23. vasárnap 13:23), amit ide kattintva olvashatsz)
2007. 12. 23. vasárnap 13:23
(Ez egy válasz Szoni üzenetére (2007. 12. 23. vasárnap 13:23), amit ide kattintva olvashatsz)
SORSUNK
Van az életben egy-egy pillanat,
Erősnek hisszük szerfelett magunkat.
Lelkünk repül, száll, magával ragad,
Bús aggodalmak mindhiába húznak.
Csalóka álmok léghajóján
A vihar szépen fellegekbe tüntet,
Míg lenn a földön kárörvendő,
Gúnyos kacajjal röhögnek bennünket.
Van az életben egy-egy pillanat,
Hogy nem várunk már semmit a világtól,
Leroskadunk bánat terhe alatt,
Szívünk mindenkit megátkozva vádol.
Míg porba hullva megsiratjuk,
Mi porba döntött - sok keserü álmunk,
Nincs egy szem, amely könnyet ejtsen,
Míg testet öltött fájdalmakká válunk.
*
Ez a mi sorsunk, mindörökre ez,
Szivünk a vágyak tengerén evez,
Hajónkat szélvész, vihar összetépi,
De egy zord erő küzdelemre készti.
Bolyongunk, égünk, lelkesedve, vágyva,
Nincs egy reményünk, mely valóra válna,
Míg sírba visz az önvád néma átka.
Ady

Kellemes Ünnepeket mindenkinek..
Van az életben egy-egy pillanat,
Erősnek hisszük szerfelett magunkat.
Lelkünk repül, száll, magával ragad,
Bús aggodalmak mindhiába húznak.
Csalóka álmok léghajóján
A vihar szépen fellegekbe tüntet,
Míg lenn a földön kárörvendő,
Gúnyos kacajjal röhögnek bennünket.
Van az életben egy-egy pillanat,
Hogy nem várunk már semmit a világtól,
Leroskadunk bánat terhe alatt,
Szívünk mindenkit megátkozva vádol.
Míg porba hullva megsiratjuk,
Mi porba döntött - sok keserü álmunk,
Nincs egy szem, amely könnyet ejtsen,
Míg testet öltött fájdalmakká válunk.
*
Ez a mi sorsunk, mindörökre ez,
Szivünk a vágyak tengerén evez,
Hajónkat szélvész, vihar összetépi,
De egy zord erő küzdelemre készti.
Bolyongunk, égünk, lelkesedve, vágyva,
Nincs egy reményünk, mely valóra válna,
Míg sírba visz az önvád néma átka.
Ady

Kellemes Ünnepeket mindenkinek..
SORSUNK
Van az életben egy-egy pillanat,
Erősnek hisszük szerfelett magunkat.
Lelkünk repül, száll, magával ragad,
Bús aggodalmak mindhiába húznak.
Csalóka álmok léghajóján
A vihar szépen fellegekbe tüntet,
Míg lenn a földön kárörvendő,
Gúnyos kacajjal röhögnek bennünket.
Van az életben egy-egy pillanat,
Hogy nem várunk már semmit a világtól,
Leroskadunk bánat terhe alatt,
Szívünk mindenkit megátkozva vádol.
Míg porba hullva megsiratjuk,
Mi porba döntött - sok keserü álmunk,
Nincs egy szem, amely könnyet ejtsen,
Míg testet öltött fájdalmakká válunk.
*
Ez a mi sorsunk, mindörökre ez,
Szivünk a vágyak tengerén evez,
Hajónkat szélvész, vihar összetépi,
De egy zord erő küzdelemre készti.
Bolyongunk, égünk, lelkesedve, vágyva,
Nincs egy reményünk, mely valóra válna,
Míg sírba visz az önvád néma átka.
Ady

Kellemes Ünnepeket mindenkinek.. (Ez egy válasz new1 üzenetére (2007. 12. 20. csütörtök 09:30), amit ide kattintva olvashatsz)
Van az életben egy-egy pillanat,
Erősnek hisszük szerfelett magunkat.
Lelkünk repül, száll, magával ragad,
Bús aggodalmak mindhiába húznak.
Csalóka álmok léghajóján
A vihar szépen fellegekbe tüntet,
Míg lenn a földön kárörvendő,
Gúnyos kacajjal röhögnek bennünket.
Van az életben egy-egy pillanat,
Hogy nem várunk már semmit a világtól,
Leroskadunk bánat terhe alatt,
Szívünk mindenkit megátkozva vádol.
Míg porba hullva megsiratjuk,
Mi porba döntött - sok keserü álmunk,
Nincs egy szem, amely könnyet ejtsen,
Míg testet öltött fájdalmakká válunk.
*
Ez a mi sorsunk, mindörökre ez,
Szivünk a vágyak tengerén evez,
Hajónkat szélvész, vihar összetépi,
De egy zord erő küzdelemre készti.
Bolyongunk, égünk, lelkesedve, vágyva,
Nincs egy reményünk, mely valóra válna,
Míg sírba visz az önvád néma átka.
Ady

Kellemes Ünnepeket mindenkinek.. (Ez egy válasz new1 üzenetére (2007. 12. 20. csütörtök 09:30), amit ide kattintva olvashatsz)

elhangzott egy kérdés a videón,
milyen a székely kő?
nekem erről ez jut az eszembe. (Ez egy válasz Szoni üzenetére (2007. 12. 19. szerda 19:43), amit ide kattintva olvashatsz)
milyen a székely kő?
nekem erről ez jut az eszembe. (Ez egy válasz Szoni üzenetére (2007. 12. 19. szerda 19:43), amit ide kattintva olvashatsz)
Fiatalok,de több eszük van mint nekünk.
(Ez egy válasz Szoni üzenetére (2007. 12. 19. szerda 15:27), amit ide kattintva olvashatsz)
Off
Doki es Kati !!
Ezen a videon a fiam is megvillan,egy par masodpercre.
Kerlek mindkettötöket,ne tegyetek tönkre mindent.
Ök jol kijönnek,akkor mi miert hülyeskedünk ?
Doki es Kati !!
Ezen a videon a fiam is megvillan,egy par masodpercre.
Kerlek mindkettötöket,ne tegyetek tönkre mindent.
Ök jol kijönnek,akkor mi miert hülyeskedünk ?
Hosszu...de szinte mindent magabafoglal (szinte) ,kit erdekel vesz annyi idöt maganak,hogy vegignezze.
Ezek lennenk,naggyabol...
Erdely ?
(Ez egy válasz new1 üzenetére (2007. 12. 19. szerda 14:25), amit ide kattintva olvashatsz)
Ezek lennenk,naggyabol...
Erdely ?
(Ez egy válasz new1 üzenetére (2007. 12. 19. szerda 14:25), amit ide kattintva olvashatsz)
Kati ilyen..........
(Ez egy válasz new1 üzenetére (2007. 12. 19. szerda 13:36), amit ide kattintva olvashatsz)
Szep jo napot.....


Alvó ablakok
Milyen mély a csend. A félreeső tó színére egy-egy akáclevél
libeg le néha. A csillagok aranypettyekkel szórták tele a csillámló
vizet; az akácok: mesteri ujjak fekete szőttesei - s az országút, mint
fehér füstöt, szórja fel porát. A szél átsuhan a fűszálakon, fésüli
lágyan a fövényt.
Milyen mély a csend!
S a házak ablakai mind-mind elfeketültek. Alszanak az
elcsigázott emberek, s tündérálmokat ölelnek magukhoz párnáikkal.
És én megyek az utcán árnyékommal, mely tréfásan nyomomba
szegődött. Az ablakok feketén pislognak, holdfényverésben; elfedte
őket a földi fény.
Elfeketült ablakok.
És egyszerre a falu mélyéről egy utas indul. Ezüst a vándorbotja,
hab a szakálla, homlokán málnakoszorú - nyomában csiripelnek a madarak,
megcsobbannak a vizek, kibontják szirmaikat a virágok, zümmögnek a
méhek - és a vándor megkopogtat ujjaival minden ablakot.
És kinyílnak az ablakok, mosolygó arcok bukkannak ki az üvegek
mögül, felfénylenek az utcák, csaholnak az ebek, szárnyaikkal
verdesnek a kakasok. Jer, vándor, kopogtasd meg lelkem ablakát is.
Rezzentsd fel a reggel szavával ájult álmomat.
De a vándor a hegycsúcson áll már, napsugárba fogózva az egekbe
lép. - Nyomában itt remeg a málnaillat s a szél, mely az erdőket
nyugtalanítja.
Dsida Jenő
Milyen mély a csend. A félreeső tó színére egy-egy akáclevél
libeg le néha. A csillagok aranypettyekkel szórták tele a csillámló
vizet; az akácok: mesteri ujjak fekete szőttesei - s az országút, mint
fehér füstöt, szórja fel porát. A szél átsuhan a fűszálakon, fésüli
lágyan a fövényt.
Milyen mély a csend!
S a házak ablakai mind-mind elfeketültek. Alszanak az
elcsigázott emberek, s tündérálmokat ölelnek magukhoz párnáikkal.
És én megyek az utcán árnyékommal, mely tréfásan nyomomba
szegődött. Az ablakok feketén pislognak, holdfényverésben; elfedte
őket a földi fény.
Elfeketült ablakok.
És egyszerre a falu mélyéről egy utas indul. Ezüst a vándorbotja,
hab a szakálla, homlokán málnakoszorú - nyomában csiripelnek a madarak,
megcsobbannak a vizek, kibontják szirmaikat a virágok, zümmögnek a
méhek - és a vándor megkopogtat ujjaival minden ablakot.
És kinyílnak az ablakok, mosolygó arcok bukkannak ki az üvegek
mögül, felfénylenek az utcák, csaholnak az ebek, szárnyaikkal
verdesnek a kakasok. Jer, vándor, kopogtasd meg lelkem ablakát is.
Rezzentsd fel a reggel szavával ájult álmomat.
De a vándor a hegycsúcson áll már, napsugárba fogózva az egekbe
lép. - Nyomában itt remeg a málnaillat s a szél, mely az erdőket
nyugtalanítja.
Dsida Jenő
















sárgu






