anyuka én vagyok az... ne haragudj, hogy olyan mérges voltam pénteken. gondolkztam arról, amit mondtál, és tényleg van benne valami. úgyhogy bevásároltam, látnod kellene miket , és azt vettem fel szombat este, és ma hétfő van, de csak most hagytuk abba a zsákolást. úgyhogy most állok meg a blokkod előtt, útban a munkába. nem ellenőrzilek, csak hoztam neked egy kis valamit. Jézuskám anya, alig bírok járni, és akkora macskajajom van, mint egy ház, de OLYAN MARHÁRA BOLDOG VAGYOK!!!

h. fielding: a mázlista

Mindenki hangosan nevetett, s a fejedelem, mintha durván s dárdával bökték volna meg, odanézett Kamuthy asszonykájára, aki lángba borult arccal s lesütött fejjel nevetett az ura goromba tréfáján.

Ott is hagyta a szemét az asszonyon, a nagy háborús lázban elvesztette előbbi nagy szívütését, de most egyszerre megint valami fájó, szorongó, nagy vágyakozás támadt benne a nyíló rózsabimbóhoz hasonlatos fiatalasszonyka után... Olyan tiszta volt, olyan egészséges s üde; nem is tudta mi ez, nem is ismerte soha a szerelmes fájdalomnak ezt a szorongását, de minél tovább nézte az asszonyt, annál kínzóbb volt valami odabent; hisz ő minden asszonyt szeretett, minden asszonyt megkívánt, de ezt a kis asszonykát, ezt nem úgy, mint mást.

(Móricz Zsigmond: Tündérkert)

...én most csak kibeszélhetném magam egy dugásból, azt pedig nem akarom. főleg amilyen nemi életem volt az utóbbi időben. szar dolog, ha az ember két klassz csajjal osztja meg a kéglit, mégse jár senkivel. mindenki azt mondja, micsoda mázlista, pedig kész szenvedés. de minél többet hajtogatom, hogy nem kefélem egyiket sem, annél kevésbé hiszik el. tisztára úgy érzem magam, mint az a pasas a "férfi a háznál" című filmben. az bizony, el tudnék viselni egy kaffantást. lucy is, a hangjából ítélve.
-fogjunk egy taxit.-sürget
a taxiban megcsókolom a száját. szüzességi üldözési fóbiámban azt várom, hogy szoros és hideg lesz, mert félreolvasom a jeleket, de nyitott, meleg és buja, és mielött észbe kapnék, már faljuk is egymást.


Irwine welsh: katolikus bűntudat (úgyis tudom, hogy szereted)

a következő jelenet egy gyóntatófülkében játszódik:

-ó, istenem... az a helyzet, hogy ha meglátok egy helyes nőt, sőt gyakran akár csak egy közepeset-mert mindegyikben van valami vonzó, valami olya vonás, ami szexis,- rögtön elönt valami. hirtelen szép lesz az élet. és nem tehetek róla, de rögtön arra gondolok, hogy milyen szuper lenne, milyen mennyei, ha lefeküdhetnék vele.
-elképzelni még nem bűn.
- de mi van, ha nemcsak elképzelem? mi van ha nős vagyok, és meglátok egy másik nőt, és meg kell szereznem, és meg is szerzem? ez házasságtörés.
-igen.
-és az bűm.
-igen
-mi van, ha mondjuk csak orális?
-az orális szex is szexuális kapcsolatnak számít.
- de nem az egyesült államok elnöke szerint, aki végül is a szabad világ vezetője.
-nem vall nagy erkölcsi erőre, hogy erre az álláspontra helyezkedett
-féltem, hogy ide fogunk kilyukadni...


a könyv ua mint az előzőnél: mark lindquist:nevermind nirvana

"...aszex az egyetlenszent és fontos dolog az életben..."-ez szép!!! Meg igaz is...

pete gyönyörködik a látványban: esmé teste és mögötte az ablak, meg a szállingózó hó. pete neal cassidy mottójára gondol: "a szex az egyetlenszent és fontos dolog az életben", és ezt igaznak is érzi ebben a pillanatban, különösen azzal együtt, amit ő gondol erről, a szex az zene, és a zene szex.
-Istnem
-Istnem igen
-Istenem, kurva jó
-Basszál

pete reméli, hogy nem fog a pokolban égni. utána összebújva fekszenek a matrac szélén, az ablaknál, és esmé pete mellén pihenteti a fejét...

Vagina monológok (a részlet vége)

Szeretni a nőket, szeretni a vaginánkat, ismerni és megérinteni a vaginánkat, bizalmas viszonyba kerülni azzal, akik, amik vagyunk, tudni, hogy mire van szükségünk. Kielégíteni magunkat, megtanítani a szeretőinket, hogyan elégítsenek ki minket, jelen lenni a vaginánkban, hangosan beszélni róla, beszélni az éhségéről, a fájdalmáról, a magányáról és a humoráról, láthatóvá tenni, hogy többé ne pusztíthassák el titokban, következmények nélkül, hogy a mi középpontunk, lényegünk, motorunk, álmunk ne lehessen soha többé elszakított, megcsonkított, néma, megtört, láthatatlan vagy megszégyenült.
"Beszélned kell arról, hogy milyen behatolni a vaginába", - mondta. - "Rajta," - mondom, - "kerülj beljebb."

Vagina-monológok (a részlet első része)

"Leszbikusként," - mondta, - "azt akarom, hogy leszbikus szemszögből közelítsd meg a dolgot, mindenféle heteroszexuális-kontextus nélkül. Például én nem azért kívántam a nőket, mert nem szerettem a férfiakat. A férfiak még csak nem is voltak részei ennek az egyenletnek."
Azt mondta: - "Beszélned kell arról, hogy milyen behatolni egy vaginába. Különben nem beszélhetsz a leszbikus szexről."
"Például," - mondta, - "szeretkezem egy nővel. Bennem van, és én is bent vagyok magamban. Vele együtt baszom magam. Négy ujj van bennem: kettő az övé, kettő az enyém."
Nem vagyok biztos benne, hogy akartam a szexről beszélni. Viszont, hogyan beszélhetnék a vagináról, ha nem beszélek arról, mi történik vele szex közben? Aggódom, hogy túl direkt, túl izgató lesz a darab. Vajon azért beszélek a vaginákról, hogy izgalomba hozzam, felizgassam az embereket? És, ha így van, rossz dolog lenne az?
"Mi, leszbikusok," - mondta, -, jól ismerjük a vaginát. Megérintjük. Nyalogatjuk. Játszunk vele. Ingereljük. Észrevesszük, mikor duzzad meg a csikló. A sajátunkat is észre vesszük. "
Rádöbbenek, hogy zavarban vagyok, miközben hallgatom. Több oka is van ennek: az izgatottság; a félelem; az, ahogy imádja a vaginát, és amilyen felszabadult viszonyban van vele; az én távolságtartásom; és a félelem, hogy mindezt elmondjam Önök, a közönség előtt.
"Szeretek játszani a vagina peremével," - mondja -, "az ujjaimmal, az ujjperceimmel, a lábujjaimmal, a nyelvemmel. Szeretek lassan, nagyon lassan beléhatolni, aztán belenyomni három ujjamat. "
"Vannak más lyukak, más nyílások is: ott van például a száj. Ha szabad az egyik kezem, a szájába dugom az ujjaimat, a vaginájába dugom az ujjaimat, egyszerre mozgatom őket, a szája szopja az ujjaimat, a vaginája szopja az ujjaimat. Mindkettő szopja, mindkettő élvezi."
Rájövök, hogy nem tudom, mi a helyes. Még csak azt sem tudom, hogy mit jelent ez a szó. Ki dönti el? Rengeteget tanulok abból, amit mond. Róla, magamról.
"Aztán itt van a saját nedvességem," - mondja. - "Belém hatolhat a partnerem. Megtapasztalhatom a saját nedvességemet, hagyom, hogy belém csúsztassa az ujjait, a szárasba, a vaginámba, ugyanaz. Kihúzom a kezét a pinámból. A térdének dörzsölöm a nedvességemet, hadd érezze. Végigcsúsztatom a nedvességemet a lábán, amíg a combjai közé nem ér az arcom. "
Vajon, ha beszélünk a vagináról, akkor azzal tényleg tönkretesszük a csodát? Vagy ez is csak egy olyan tévhit, amely a vaginát sötétben tartja, az ismeretlenségre, kielégítetlenségre ítéli?
"A nyelvem a csiklójához ér, átveszi az ujjaim helyét. A szám behatol a vaginájába."
Ahogy kimondjuk ezeket a szavakat, azok merésznek, veszélyesnek, túl direktnek, túl konkrétnak, hibásnak, feszültnek, vibrálónak és élőnek hatnak.
"A nyelvem a csiklójához ér, átveszi az ujjaim helyét. A szám behatol a vaginájába."

" az óvszer megölte ugyan a szerelmet, viszont sokkal egyszerűbb lett vele a szex. van az óvszerben valami, amitől a nők úgy érzik, mintha azzal a szex nem is számítana. mint egy női kesztyű. bőr nem érintkezik közvetlenül bőrrel. így könnyebben ágyba bújnak az emberrel."

candace bushnell: szex és new york

"Milyen gyönyörű is mindez: azég, a lágyan hullámzó tenger, a part és a lány melle, főleg a lány melle. Megengedett magának egy lapos pillantást: a két kebel csúcsos, feszes, bimbójuk rubinpiros, nagyok, de keskeny mellkason nyugszanak. Az emberiség felének van melle, a figyelmét mégis éppen ez a kettő köti le."
(Arthur Herzog: A kos jegyében)

ó dehogy!!!! ....bár ki tudja!!!!!!! (Ez egy válasz para11 üzenetére (2006. 10. 14. szombat 22:57), amit ide kattintva olvashatsz)

lehet,hogy egyszerüen csak tetves volt? (Ez egy válasz mia w. üzenetére (2006. 10. 05. csütörtök 17:41), amit ide kattintva olvashatsz)

'A fájdalom, úgy mondják, a gyönyör előcsarnoka' De Sade

Ez jut eszembe erről az idézetről. (Ez egy válasz X üzenetére (2006. 10. 14. szombat 22:47), amit ide kattintva olvashatsz)

Még egy részlet a 9 és fél hétből:


ITT ÁLLOK, jóformán lábujjhegyen, a szoba tőle távol eső oldalán, két karom a fejem fölött. A kezem ahhoz a falikampóhoz van kikötve, amelyen napközben egyetlen, hatalmas festménye függ. Az én felemen sötét a szoba, csak a válla fölött lévő olvasólámpa világít. Az mondta, maradjak csöndben. Megy a tévé, de ő egy hivatali mappába jegyzetel, belemélyed a munkájába, általam hosszúnak érzett periódusokon át rám se néz. Sajogni kezd a karom, aztán az egész testem, végül megszólalok:
- Figyelj egy pillanatra... Nem bírom már, tényleg...
Fürkésző tekintetet vet rám, bemegy a hálóba, két zsebkendővel jön vissza, s udvarias, társalgási tónusban így szól:
- Szeretném, ha befognád a pofád.
Az egyik zsebkendőt csaknem teljesen begyömöszöli a számba, a másikkal szorosan átköti. Érzem az írezőanyag édeskés ízét.
Kezdődik a Híradó. Megpróbálok odafigyelni, mereven nézem a készülék hátát, s hogy megpróbáljam elterelni a figyelmemet a hullámokban érkező fájdalomról, igyekszem magam elé képzelni a reklámok képeit. Egyre csak mondogatom magamban: most már biztos, hogy a testem hamarosan érzéketlenné válik, de a testem semmi ilyesmire nem hajlandó, csak fáj. Aztán még jobban fáj, és mire a Híradónak vége, fojtott hangok törnek át a zsebkendőn, amely már egészen hátracsúszott a torkomba, és leszorítja a nyelvem. Feláll, elindul felém, aztán elfordítja a padlón álló lámpát, úgy állítja az ernyőjét, hogy a fény a szemembe süssön. Mióta ismerem, most sírom el magam először. Kutatóan néz rám, kimegy, egy üveg fürdőolajjal jön vissza, amit útban hazafelé vett nekem. Elkezdi bedörzsölni vele a nyakamat és a hónaljamat. Izmaim görcsös rángásai minden mást kiszorítanak az agyamból. Masszírozza a mellemet, én meg levegőért kapkodok könnyekkel teli orromon keresztül. Már a hasamon érzem az olajat, a lassú, intenzív, ritmikus körmozgást. Hirtelen pánikba esem, meg vagyok győződve róla, hogy fuldoklom, hogy meg fogok fulladni, még egy perc és meghalok - amikor széttárja a lábaimat, amitől még jobban kifeszülök. Sikoltok. Tompa a hangom, mint egy gyereké, aki ködkürtöt utánoz, ennyi textília mögül teljesen hatástalan. Most először néz rám ma este érdeklődő, sőt elbűvölt tekintettel. Szeme alig néhány centiméternyire az enyémtől, a csiklóm mentén egészen könnyedén mozog valami föl, le. Ujjai sikamlósak az olajtól, csöpögnek az olajtól; sikoltás közben vált át a testem azoknak a hangoknak a ritmusára, amelyek nem is nagyon különböznek azoktól, amelyek a kéj csúcsának közeledtét szokták jelezni - és felérek a csúcsra.
Kibontja kötelékeimet, állva közösülünk, aztán ágyba dug, hideg vizet hoz egy porcelántálban, abba mártogatja a mosdókesztyűt, amellyel lemossa arcomat. Hosszasan dörzsölgeti a csuklóimat. Közvetlenül az előtt, hogy elalszom, azt mondja: - Holnap kénytelen leszel hosszú ujjú ruhát fölvenni, szerelmem, nem lesz egy kéjmámor, kánikulát jósolnak.

tudsz esetleg kedvcsinálónak idézni belőle?

pete újra esmét nézi, aki a szájába veszi pete egyik ujját, és ez éppen olyan hatásssal van, amilyenre számított. aztán a saját ujját veszi a szájába, majd pete-re mosolyogva a szoknyája alá csúsztatja a kezét. mélyen pete szemébe néz. majd pár pillanat múlva a testébe fogadja őt. ... lassan, finoman mozgatja a csípőjét, és pete hasonlóan reagál. egy másik pár lép be a kocsiba, és pete esme válla fölött nézi őket.
-társaságunk van.- mondja és abbahagyja a mozgást.
-450 utas a teljes férőhely kapacitás- mondja esme, folytatva a mozgást.- de néha útközben majdnem üres a vonat. ennek ellenére mindig menetrendszerint indul.
a másik pár a kocsi elején ül le, biztonságos távolságban a férfitól, akinek egy nő ül az ágyékán. mark lindquist: NEVER MIND NIRVANA

nem volt off szerintem

és hogy lássuk, hogy az igen nagyratisztelt emberek is férfiak voltak (nem csak hazafiak, mint mel gibbson), így írta alá pár nappal az esküvője előtt kelt levelét az egyikük:

jelenleg éppen viszkető tökű barátod: petőfi sándor.... (Ez egy válasz X üzenetére (2006. 10. 02. hétfő 21:30), amit ide kattintva olvashatsz)

Ez a részlet kicsit off, mert a 9 és fél hét egyértelműen erotikus könyv, de nagyon szeretem, és be akartam szúrni egy ilyen idézetet.
Lehet, hogy beírok még belőle, mert van egy-két nagyon szemléletes jelenet benne.
(Ez egy válasz X üzenetére (2006. 10. 02. hétfő 21:29), amit ide kattintva olvashatsz)

MIT TETT Ő?

- Etetett. Mindig ő vásárolt be, ő főzött, ő mosogatott.
- Reggelente felöltöztetett, esténként levetkőztetett, az övével együtt az én szennyesemet is elvitte a tisztítóba. Egy este, miközben húzta le a cipőmet, észrevette, hogy meg kellene talpaltatni, másnap el is vitte a suszterhez.
- Órákon át olvasott föl nekem: újságot, képeslapot, krimiket, Katherine Mansfield-novellákat, meg a saját aktáimat, amikor hazahoztam őket, hogy utolérjem magam.
- Háromnaponként megmosta a hajam. Az én kézi hajszárítómmal szárította meg, és csak az leső két alkalommal ügyetlenkedett egy kicsit. Egy nap vett egy égbekiáltóan drága, Kent of London márkájú hajkefét, és aznap este megvert vele. A nyomai tovább megmaradtak, mint az összes többi. De minden este kikefélte a hajamat. Soha senki nem fésülgette még a hajamat olyan sokáig, olyan gondosan, olyan szeretettel. Ragyogott is.
- Minden este ő készítette el a fürdőmet, mindenféle zselékkel, kristályokkal, olajokkal kísérletezett, egy bakfis lelkesedésével vásárolta számomra a legkülönbözőbb fürdőszereket, miközben ő makacsul ragaszkodott a megszokott zuhanyozásához, Ivory szappanjához és Prell fürdőkrémjéhez. Állandóan az járt a fejemben, mit gondolhat a takarítónője, amikor meglátja a korbácsot a konyhaasztalon, a nappali kilincsén lógó bilincset, a hálószoba sarkában kígyóformára tekeredett vékony, ezüstös fényű láncokat. Hiába törtem azonban a fejem, elképzelni sem tudtam, mi lehet a véleménye a tégelyek és üvegcsék e hirtelen elburjánzásáról, az orvosságosszekrénykében szorongó kilenc alig használt samponról, és a kád szélén álló tizenegy különféle fürdősóról.
- Minden este ő mosta le a sminkemet. Ha száz évig élek sem fogom elfelejteni, milyen érzés volt ülni a karosszékben, lehunyt szemmel, hátrahajtott fejjel, és érezni a lemosóval átitatott vattacsomó gyengéd nyomását, amint végigsimít a homlokomon, az arcomon, hosszasan elidőzik a szemhéjamon...

MIT TETTEM ÉN?

- Semmit.


(Elisabeth McNeill: 9 és 1/2 hét)

miért hiszi tibor hogy ugyanaz vagyok mint régen egy nő aki az ő tulajdona egy kurva akihez bármikor vissza lehet térni nahát... Nyika most aztán igazán kurva lettél súgta eljátszod az embereknek a töltött galamb háziasszony szerepét mért csinálod ezt Nyika én haboztam hogy szájon vágjam-e de a hónapokig burjánzó pletykaáradatra gondoltam amit ezzel elindítanék hagytam had mondja magáét beszélj csak édesem egyik fülemen ki a másikon be. tudtam én hogy azon töpreng hová vihetne hol teperhetne maga alá na ja most akar engem fene mód és ez eltart nála legalább másfél óráig pontosan addig amíg megkap majd akkor aztán fölkel félresöpör elfelejt megy tovább a maga útján eszébe sem jutok többé...vámos miklós: én és én