DrAnthony meg már halálra röhögte magát rajtunk pedig nekem is lesz 1 jó feladványom:)))

Lengyelország királya volt.

Nem volt két országnak királya!

II. Ulászló Magyarország és Csehország királya szomorúan üldögélt tróntermében. Körülötte apródok és az udvar személyzete sürgölődött, zajos volt a terem, de őt nem ez zavarta. Próbált felemelkedni elődjéhez, de akármennyire is akarta magát elfogadtatni, nem tudott olyan népszerű lenni. Talán azért, mert ő cseh volt? Talán azért, mert elődje magyar volt? Nem tudta.
Semmi nem tudta felvidítani, pedig udvaroncai mindent megtettek, hogy komorságát elűzzék. Szakácsa fenséges ételeket tálalt neki, kedvenceit, fácánlevest, sült vaddisznót krumplival, roston kappant rozmaringgal, paprikás csirkét, foszlós kalácsot, de az ételek megkeseredtek a szájában. A bor, melyet Itáliából hozattak neki, megsavanyodott a nyelvén.
Udvari komédiása hiába próbálta jobbnál-jobb térfákkal mulattatni, kegyencnői hiába próbálták testiségükkel feledtetni komorságát, semmi nem hatott rá.
Felnézett, és udvari kamarása állt előtte:
- Felség, jó hírt hozok! Bécs ismét megfizette az évi sarcot, így kincstárad roskadozik!
Hiába volt azonban a jó hír, a király tudta: Sosem lesz akkora uralkodó, mint az, aki előtte ült a trónuson.

A kérdés: MI A HIBA EBBEN A SZÖVEGBEN ???(nem nyelvtani vagy stilisztikai hibára gondolok!!)