Attól nem fognak hamarabb válaszolni a kérdésedre, hogy a kérésem ellenére beteszed a helyes választ 2 tipp után.
Na mindegy.
2 napja senki nem tudott válaszolni a kérdésedre, én sem.

Talán ideje elárulni a megoldást. (Ez egy válasz yanek77 üzenetére (2007. 09. 11. kedd 17:34), amit ide kattintva olvashatsz)

bocsesz csak a malmomra próbáltam hajtani a vizet mert a kérdésem még mindig függőbenn vólt
tehát
egy kérdés

melyik országban alapitottak mostanában dijat aminek magyar vonatkózása van és milyen tudományos területen és ágazatban
a dijat most az elmúlt hónapok eggyikében alapitották nem magyarországon
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 09. 11. kedd 15:19), amit ide kattintva olvashatsz)

en olyanra emlexem hogy 3 % a különbseg. azt valami angol tudos bacsi mondta

1%-rol meg nem hallottam
lehet, hogy azt valami bantu bokorugrobol vett minta alapjan allapitottak meg, ... en meg 3%-al terek el a csimpanztol, mint ahogy az angolok, meg a feherek altalaban?

akkor ebböl következik a következö kerdes: nagyobb a különbseg köztem es egy X neger között, mint egy X neger es egy csimnpanz között?

szerintem van olyan ember, akinél kevesebb! sőt a majomnak több van! (Ez egy válasz X üzenetére (2007. 09. 11. kedd 15:19), amit ide kattintva olvashatsz)

Hát, maradjunk annyiban, hogy 1-4%.

És ez milyen kevés... és milyen sok...

(várhattál volna még a bemásolgatással, akartam hallani mások tippjeit...) (Ez egy válasz yanek77 üzenetére (2007. 09. 11. kedd 13:12), amit ide kattintva olvashatsz)

attól függőenn hogy ki honnan mikor és mi alapján mondja ez a százalék 1 és 4 között ingadozik eggyik mondja hogy "az ember és a csimpánzok DNS-állományának bázissorrendje (szekvenciája) kevesebb mint 2%-ban tér el egymástól. ez nem tűnik soknak, ám mégis körülbelül 350 ezer aminosavnyi (a fehérjék alkotórészei) különbséget jelent. alapvető kérdés, hogy e különbségek közül mennyi az igazán fontos, vagyis mennyi az, amely valóban szerepet játszott az eltérő környezeti tényezőkhöz történő alkalmazkodásban? másképpen fogalmazva: a különbségek hányadrésze adaptív jellegű, azaz hányadrésze köszönhető a természetes szelekciónak, s hányadrésze semleges, véletlenszerűen fennmaradt változás?"
mások is mondják a magokét "az emberek és csimpánzok fejlődési útja körülbelül 6 millió éve vált el, így a DNS-ük nagyon hasonlít egymáshoz – ennek mértéke az összehasonlítás módjától függően 96-99%. ennek ellenére az ember és csimpánz között genetikai különbség még mindig tízszerese annak, ami bármely két ember között fennáll. ezek a differenciák azok, amelyek leginkább felkeltik a tudósok érdeklődését."
na most igazodj el

Én 1%-ra
(Ez egy válasz X üzenetére (2007. 09. 11. kedd 08:48), amit ide kattintva olvashatsz)

szerintem tized százalékban mérhető ...

én egytizedre tippelek!

Tippeljetek!

(Google-lal gyorsan meg lehet találni az eredményt, de én arra vagyok kíváncsi, hogy mit gondoltok saját kútfőből...)

Az ember és a csimpánz DNS-e hány százalékban tér el egymástól?

csak előrébb húzom
egy kérdés

melyik országban alapitottak mostanában dijat aminek magyar vonatkózása van és milyen tudományos területen és ágazatban
a dijat most az elmúlt hónapok eggyikében alapitották nem magyarországon

Konkrétan nem tom hány van.

Dehogy 11-nél kevesebb, az biztos... (Ez egy válasz Moncy üzenetére (2007. 09. 10. hétfő 19:25), amit ide kattintva olvashatsz)

folyt
"A Szúnyog-sziget Győr két szigetének egyike. A Mosoni-Duna által kialakított sziget a város nyugati határában, a Püspökerdő közvetlen szomszédságában található, hídon nem, csak vízi járművön közelíthető meg. A Szúnyog-szigeten Győr egyik jelentős hétvégiházas övezete alakult ki. A szigetet horgászok és evezősök is szívesen keresik fel. A Szúnyog-szigeti mellékág erősen feliszaposodott, rendezésére 1993-ban rendezési terv készült, amit eddig még nem kiviteleztek."

folyt
"A Szigetköz vízjárta vidéke limesként védte Pannóniát a római birodalom északi határaként. A népvándorlás hullámai is a terület peremvidékét érték, nem merészkedtek be az ingoványos mocsarak közé. A Szigetköz első állandó lakói a magyarok voltak. Lakossága ma is magyar bár található itt besenyő, kun, török itt-ott szláv családnév is. A folyam elképzelhetetlen ereje félelmetes pusztítást, de egyben építést is végzett az idők folyamán. Ez a terület-átalakítás a települések beépítési módját is befolyásolta. Így a kialakuló magaslatokon települtek le az emberek. A házak a hordalékdombok tetejére, míg a kertek a dombok alja felé lejtettek.



A történelem folyamán nagy árvízes évek a következők voltak: 1242, 1426, 1760, 1809, 1845, 1850, 1862, 1883, és az eddigi utolsó 1954-ben.

Az utolsó szigetközi árvizet a még élő idősebb nemzedék nem felejti el. Ekkor az ár Ásványrárónál a Nagy Duna árvízi gátját a víz átszakította és a Szigetköz nagyobb része víz alá került. A Győr-Révfalut védő körtöltés is átszakadt és elöntötte Révfalut. Azóta megerősítették a gátakat. Állami támogatással, társadalmi összefogással eltüntették a pusztító árvíz nyomait. A Szigetköz újjáépült.




A települések keletkezésének is van történelme. A szolgalegények tavasszal kihajtották a szigetekre a gazdák teheneit. S úsztatva egyik szigetről a másikra, kint legeltették a csordát késő őszig. Sokszor télen is kinn voltak a rideg tartású állatokkal. A pásztornép magának való volt. A család többi része (asszonyok, gyerekek) a magasabb szigeteken laktak. Ladikon mentek ki a pásztorhoz, aki a természeti elemek elleni védekezésül paticskunyhót épített magának. Ha gazdalányt vettek el (ez többször megesett), akkor valamelyik szigeten építettek maguknak házat. Ebből később tanyaszerű település fejlődött ki. A Duna szabályozás befejeztével ezekből községek lettek. (pl. Dunasziget= Cikolasziget, Doborgazsziget, Sérfenyősziget (Zátony), Tejfalu) egyesítéséből."

moncynak kedveskedés
"A Radó-sziget Győr történelmi magjában található, a Rába két ága fogja közre. A sziget közvetlenül a Rába torkolata előtt, Belváros, Újváros és Sziget városrészek közt helyezkedik el. A műemléki környezetben fekvő sziget kedvelt séta és pihenőhely. A szigeten található Győr legszebb parkja, szórakozó, pihenő és történelmi emlékhelyek is találhatók itt. Korábban a szigetet Sétatéri-szigetnek nevezték, mai nevét Radó Kálmánról, a Rábaszabályozó Társulat egykori igazgatójáról kapta.


A Radó-sziget közepén vezet keresztül a Bécsi kapu térről az újvárosi Rát Mátyás térre a Rába kettős híd. A sziget másik hídja az Ifjúság hídja. Ez a kis gyaloghíd Sziget városrészből, a Strandfürdő bejáratától a Radó-sziget északi csücskébe vezet.
A sziget déli részén hatalmas platánfák találhatók. A Rába kettős híd átvezető útjának déli oldalán található a világháborús hősi emlékmű. Ennek helyén állt Győr első kőszínháza, ami 1798-ban épült, és az 1930-as években bontották le. A sziget déli felén a kis Zenepavilon érdemel említést, melyben nyáron szabadtéri koncerteket szoktak tartani. A sziget délkeleti oldalán található a XIX. század végén épült, műemléki értékű csónakház. A sziget legdélibb részén Sajó Károly győri természettudós emlékműve talátható. A sziget déli csúcsáról a Petőfi híd, s mögötte Újváros házai és templomai látszanak.
A sziget északi felén vadgesztenyefák állnak. A Rába kettős hídnál egykor a szecessziós stílusú Rába Kioszk épülete állt. Helyén ma egy, a tájba jól illeszkedő, modern stílusú épületben étterem található. Az Ifjúság hídja felé vezető sétány mentén található a Vénusz-szobor."

Az Ééééén női megérzéseim???

No ezt ne ragozzuk

Na de most már nagggyon fúrja az oldalamat... Győrhöz és Móvárhoz vajon hány sziget tartozik??? (Ez egy válasz Jenó üzenetére (2007. 09. 10. hétfő 09:46), amit ide kattintva olvashatsz)

Tudom,tudod...gonoc vagyok!!!!!

DE:
1. Kérdésre nem válaszolunk kérdéssel !
2. De hát "ismersz" ennyire ?!
3. Hallgass a női megérzésre .
4. Amúgy meg nagyon a szigetközt erőltetted... (Ez egy válasz Moncy üzenetére (2007. 09. 10. hétfő 07:17), amit ide kattintva olvashatsz)

Vazze... tleg utállllllak........

Azzal kezdtem h. tán hazabeszélsz?? (Ez egy válasz Jenó üzenetére (2007. 09. 09. vasárnap 21:22), amit ide kattintva olvashatsz)

ha jólemlékszem dranthony ezt a jelet mondta ha nem talált a válasz
a dijat most az elmúlt hónapok eggyikében alapitották nem magyarországon
(Ez egy válasz ghorrag üzenetére (2007. 09. 10. hétfő 00:01), amit ide kattintva olvashatsz)

a tudomany politika, az orszag magyarorszag:
tudom, hogy nem erre gondoltal, de ez jutott eszembe..most meg nezem tovab a killbillt

"Boross Péter volt miniszterelnök kapta meg elsőként a család által alapított Antall József-díjat."

egy kérdés

melyik országban alapitottak mostanában dijat aminek magyar vonatkózása van és milyen tudományos területen és ágazatban