Friss a sztori. Szóval lehet még változás, de a srác tényleg eléggé mereven elzárkózik.

Nem hiszem, hogy a csaj felcsigázó körnek szánta az első találkozást. Ha jól tudom, valami számítógépjavítás ügyében találkoztak, csak ebből lett egy nagyon hosszú beszélgetés.

Most azon gondolkodom, hogy megmutatom a srácnak az itteni véleményeket, de félek, hogy megharagszik, hogy kiadtam.

:-/ (Ez egy válasz MmePrune üzenetére (2008. 04. 14. hétfő 21:29), amit ide kattintva olvashatsz)

ha bármi testi fogyatékosságom lenne azonnal jelezném...nem akarnám leróni a "felcsigázó" köröket, hogy aztán dobva legyek:(

mennyire friss a sztori? esetleg várhatóak újabb fejlemények? lehetséges, hogy a fiú meggondolja magát?
persze kérdés, hogy a lány ezek után akarja-e még (Ez egy válasz X üzenetére (2008. 04. 14. hétfő 09:57), amit ide kattintva olvashatsz)

DÖBBENET, DÖBBENET ÉS DÖBBENET!!!

Van erről egy sztorim...

Egy barátnőm (haver) megismerkedett a neten egy sráccal. Órákat beszélgettek msn-en, majd telefonon, az ismeretségből barátság lett, anélkül, h találkoztak volna egyszer is. A lány amikor el kezdte érezni, hogy többet érez szimpla barátságon, és ezt a srácon is érezte, akkor nagyon szeretett volna személyesen is találkozni, és bár 1 városban laktak, a srác mindig odázta, odázta a dolgot.

Míg egy nap összefutottak egy bevásárló-központban (ugye fénykép-csere volt, arcra ismerték már egymást).

A srác kerekes kocsiban volt...

Amikor meglátta a lányt, szinte "elszaladt" előle (már amennyire ez kerekes kocsival lehetséges), szóval el akart menekülni... De a lány utána ment.

A srác egy születési rendellenesség miatt nem tudta térdtől lefelé használni a lábait, csak csökevényesen fejlődtek ki neki.

A lány utána ment, és nem engedte elmenni a srácot.

Summa summárum: 4 éve együtt élnek, vagy egy gyönyörű kislányuk, és én még embereket nem láttam ennyire szeretni egymást. A srcánál tisztességesebb, becsületesebb embert nem nagyon láttam még, okos, értelmes, széles látókörű, mégis visszafogott, csendes. Fantasztikus ember!

...

Süket? Béna? Vak? Mozgássérült? ÉÉÉÉSSS??? Lehet, sőt biztos, hogy emberileg sokkal de sokkal több akárkinél, bárkinél, nálam is.

Az ilyen ember, aki egy ilyen miatt elítél valakit, az megérdemli, hogy sose találjon rá a szerelem. Az IGAZI szerelem.

Szerintem. (Ez egy válasz X üzenetére (2008. 04. 14. hétfő 09:57), amit ide kattintva olvashatsz)

BEKAPHATOD!!!

Akkor "jogász-duma" ez, amikor a a gyapot szüreteli a négert...

De Neked is szól a 20469-es... (Ez egy válasz MmePrune üzenetére (2008. 04. 14. hétfő 08:26), amit ide kattintva olvashatsz)

Mondod Te, a hibátlan bőröddel...

Dehogy vállalnád be...

A "ribanc-rendszám" meg nem saját dumcsi... De menj el Peten egy plázába... Az összes szőke plázamacsek-plázaribi derekán ott virít egy-egy ilyen... (Ez egy válasz X üzenetére (2008. 04. 14. hétfő 08:11), amit ide kattintva olvashatsz)

Hát ez meg mi? Féltékenykedés?
Na, dörzsöli már Tom a kezeit, hogy piros retiküljeinket lengetve, egymás haját húzva, sikítozva, majd sárbirkózásban csapunk össze érte
(Ez egy válasz MmePrune üzenetére (2008. 04. 14. hétfő 20:17), amit ide kattintva olvashatsz)

céda (Ez egy válasz X üzenetére (2008. 04. 14. hétfő 20:14), amit ide kattintva olvashatsz)

Köszönöm ezt a spontán szeretetkitörést.
*szempillarebegtetős szmájli* (Ez egy válasz tom1019 üzenetére (2008. 04. 14. hétfő 16:41), amit ide kattintva olvashatsz)

Nem feltétlenül furcsa az, hogy nem tűnt fel neki a hiányzó testrész. Nekem persze feltűnt volna, mert állandóan az emberek kézfejeit fürkészem.
És szerintem nem hiba a lány részéről, hogy eltitkolta. Valószínűleg nem a legnagyobb boldogsága-büszkesége az a hiányzó rész és boldog volt, hogy valaki szimpatikusat talált. Valószínűleg megvívta magában már párszor, hogy megmondja-e vagy sem. (Ez egy válasz tom1019 üzenetére (2008. 04. 14. hétfő 16:41), amit ide kattintva olvashatsz)

én csak azt szoktam mondani, hogy valami tisztességes, kétkezi munkát kéne neki adni...
najó, nem gonoszkodom tovább. (Ez egy válasz T-A-M üzenetére (2008. 04. 14. hétfő 14:52), amit ide kattintva olvashatsz)

tényleg elgondolkodtató!

- már megszoktam frappáns és érdekes kérdéseidet, néha hiányzik is, de ez a mostani nem semmi...
- mindig is csodáltam érdeklődésedet, meséidet...
jól kérdezni, kommunikálni, a fiúk fantáziáját lekötni csak OKOS NŐ tud (tán pont ezért szeretlek)!
de a kérdésedre visszatérve:
- kicsit nekem is furcsa, v. hihehetlen dolognak tűnik, hogy valaki egy ilyen mély és hosszantartó beszélgetés során ne vegyen észre egy ennyire szembeötlő "hiányosságot"
- mégis elgondolkodtam a dolgon, és azt mondom, hogy nehezen itélkeznék bármilyen megitélésén a szituációnak,
- nincs két egyforma ember, nincs két tökéletesen egyformán megoldható feladat az emberek életében, nincs két egyforma gondolkozás, érzelem, megitélés, és döntés
- mindenkinek a saját sorsáról és érzéseiről kell egy adott pillanatban döntenie, ami egyesek megitélése szerint lehet jó, vagy rossz döntés is,
- amondó vagyok, nehéz és felelőtlen dolog lenne itélkezni egy külső szemlélőnek ebben a konkrét esetben,
- az aki 8 órán keresztül eltitkolja fogyatékosságát, az legalább olyan hibás szemlélettel gondolkodik az életéről, mint amikor a másik fél részére kiderült az igazság, és azonnal visszakozott, és "csak" a barátságát ajánlotta, egy esetleges belső lelki szenvedély helyett!
- egyben egyetértek, "hogy a belső értékek sokkal fontosabbak, mint a külső" kinézete az embereknek...különben lehet, hogy engem egy szép nő sem szeretett volna meg az életben... (Ez egy válasz X üzenetére (2008. 04. 14. hétfő 09:57), amit ide kattintva olvashatsz)

Sem elítélni nem kívánom a srácot, sem egyetérteni nem tudok vele...
Mivel nem volT-A-M a helyében, így a saját reakciómat sem tudom pontosan elképzelni ebben a helyzetben...
Az azért elgondolkodtató, ha nem vette észre a 8 órás együttlét alatt...
Vagyis nem annyira szembeötlő a dolog.
Lehet, hogy akár élete szerelme is lehetne, de még mindig jobb így az elején, mint úgy, hogy már hosszabb együttlét után jelentse be, neki így nem kell...
Persze jöhet az ellenérv, hogy esélyt sem adott...de talán nem is csak ez volt a közvetlen ok...
Bonyolult dolog az ember, a lélek, a gondolkodás, az ösztön ( elöttem már írták...), lehet véleményt formálni így kívűlről nézve, de más benne lenni egy adott szituációban!
(Ez egy válasz X üzenetére (2008. 04. 14. hétfő 09:57), amit ide kattintva olvashatsz)

...el is nevezték "félkarú rablónak"... (Ez egy válasz X üzenetére (2008. 04. 14. hétfő 12:12), amit ide kattintva olvashatsz)

Hát, persze, ez nem volt túl szép.
De valahol megértem talán a srácot. Legalábbis el tudom képzelni. Meglepődött, gondolom, hogy amolyan sokként érte a dolog.
Ha nagyon viszolyog ettől, akkor nincs értelme erőltetnie a gondolatait.
Amúgy, valahol ez egy természetes ösztön. Jó, megértem, nem vagyunk mi állatok... de attól még benne lehet a srácban.

(Amúgy egyik politikusunkról is kevesen tudják, hogy nincs meg a fél keze, pedig sűrűn mutatkozik) (Ez egy válasz X üzenetére (2008. 04. 14. hétfő 09:57), amit ide kattintva olvashatsz)

Abszolút igazat adok nektek!!!

Az a véleményem, hogy finom voltál. Tökön kellett volna rúgni a marhát. De "aki hülye, haljon meg"..
Ha képes volt az első randin 8 órát dumálni egy "ismeretlennel" aki még szimpatikus is neki, akkor elsőre ne akadjon fent ilyen testi fogyatékosságon. Adjon mindkettőjüknek még két-három esélyt legalább. Aztán eldől, hogy folytatja e. Lehet kapcsolatként, lehet "csak" barátként (nem véletlen az ""-jel, tudod miért).
Volt egy kollégám, neki könyöktől hiányzott a keze. Eleinte furcsa volt. Nem azért mert zavart, hanem azért, hogy ne úgynézzek oda, mintha azt nézném. Mert nem is azt nézem, de esetleg úgy tűnhet. Érthető? Nem tudom most másként mondani..
Egy idő után már fel se tűnt, hogy nincs.
Egyébként egy istentelenül művelt, jó humorú, ráadásul jóképű pasi volt. És nem volt barátnője, Mert a fent említett ok miatt mindenki csak legyünk barátok akart lenni.
Időnként nagy barmok az emeberek. Én is. (Ez egy válasz X üzenetére (2008. 04. 14. hétfő 09:57), amit ide kattintva olvashatsz)

ELGONDOLKODTATÓ KÉRDÉS

Van egy ismerősöm. Régóta nem talál magának egy rendes lányt. Most megismerkedett valakivel, akivel első randin 8 órán keresztül beszélgettek önfeledten. Azt mondta, hogy nagyon szimpatikus neki a lány. Másnap azonban elárulta a lány, hogy hiányzik a jobb kezén a kézfeje (azt ne kérdezzétek, hogy ezt hogy sikerült előző nap lepleznie...). A srác visszahőkölt és benyögte a "legyünk csak barátok" dumát.

Én jól lebasztam ezért, mert szerintem egy ilyen dolog miatt nem kéne elszalasztania a lányt, akiről kiderülhet, hogy élete legnagyobb szerelme lehetne. De hiába magyarázom neki, hogy a belső értékek sokkal fontosabbak, mint a külső.
(a lány amúgy csinos, az arca aranyos, szóval semmilyen más probléma nincs vele testileg)

Mi erről a véleményetek? Titeket zavarna egy ilyen?

Szép jónapot mindenkinek.

Ülhetsz is a nyakamba Charlotte. Igaz, nálunk napernyőként (is) funkcionálnál (Ez egy válasz X üzenetére (2008. 04. 14. hétfő 09:36), amit ide kattintva olvashatsz)

Elismerést (Ez egy válasz X üzenetére (2008. 04. 14. hétfő 01:42), amit ide kattintva olvashatsz)

Jó reggelt, szép hetet!

Eléggé lóg az eső lába. Vigyetek esernyőt magatokkal!