II. rész:

Nemcsak megérteni kell a másikat, de önmagunkkal is tisztában kell lennünk. Ezért nagyon lényeges, hogy tisztázzuk: egy férfi sosem fog annyit beszélni, mint egy nő. A gyengébbik nem száját átlagosan 6-8000 szó hagyja el naponta, miközben a férfiakét alig 2- 4000. Így nem csoda, ha egy átlag munkanap estéjén a napi adag 90 százalékának "elpocséklása" után a férfi nem kezd részletes mesébe, és megelégszik a "jól", és az "igen, drágám!" fonémák ismételgetésével. A nő cserében sokszor megsértődik, ha kedves érdeklődésére csak egy mordulás a válasz, hiszen ő alapvetően igényli a kommunikációt, és nem érti, mi baja lehet a férfinak, miért ilyen ingerült. A válasz egyszerű: társa nem mogorva, egyszerűen kimerítette az aznapra rendelt szókreditjét.

Érdekes helyzetekhez vezethet az a genetikai különbség is, hogy a nők egyszerre több dologra is képesek figyelni, a férfiak inkább egyre, de arra nagyon (állítólag ez is az őskorra vezethető vissza, amikor a férfiak vadásztak, ezért muszáj volt minden figyelmüket a zsákmányra összpontosítani, míg a nőknek a gyűjtögetésnél előnyösebb volt a megosztott figyelem). A nő, aki alapvetően abból indul ki, hogy a férfi is képes rá figyelni miközben valami mást csinál. Ezért saját nézőpontjából joggal várhatja el, hogy a férfi reflektáljon, csakhogy párja nem hogy nem reagál, de minden valószínűség szerint meg sem hallja azt, hogy a nő szólítja. A rutinosabb egyedek ilyenkor meghatározott időközönként beszúrt "ühümmel" reagálnak a viták elkerülése végett, de még náluk is gyakran kiderül, hogy fogalmuk sincs arról, hogy vajon mi is hangzott el az előző fél órában.

Az eredmény nem meglepően katasztrofális, a nyugati civilizációkban a válások aránya borzasztó: minden boldogító igen néhány éven belül kibékíthetetlen ellentétté fajul, miközben a kapcsolatoknál ez az arány 70 százalékot tesz ki. Ennek oka abban keresendő, hogy a két nem sosem állt ilyen távol egymástól. Ahelyett, hogy elfogadnánk és élveznénk a két nem közötti különbségeket, úgy teszünk, mintha ezek nem lennének, így nem csoda, hogy elcsúszik a kommunikáció, az eredmény pedig, megértés helyett, a válás.

Kétségtelen, hogy a nők feladata megsokszorozódott, elvárás lett velük szemben, sőt elvárássá vált önmaguk felé is az otthon melegének őrzésén és a gyermeknevelésen túl a karrierépítés is. E két pálya egyeztetése pedig sokszor komoly dilemmát okoz számukra. Nem csak számukra: a férfiaknak is problémát okozhat ez a megváltozott helyzet, sokuk önbecsülésüknek nem tesz jót az a tény, ha a nő sikeresebb és több pénzt hoz haza. Hogy van-e erre megoldás? Lehet, hogy el kell telnie még egy kis időnek ahhoz, hogy helyükre kerüljenek a dolgok, hiszen ahhoz képest, hogy a hagyományos társadalmi berendezkedés évszázadokra vezethető vissza, ez a helyzet viszonylag újnak mondható. Azonban várakozás helyett tenni is kell valamit. Lehetőleg mindkét félnek. Méghozzá egyszerre.

(hát nem beájult a gyerek? most készülhetek késő esti altatásra. na mindegy. ha már így alakult, géphez ültem. hova máshová?)

Találtam egy érdekes cikket. Kimásolok belőle egy részt. Gondolom a legtöbb leírt dologgal ti is egyetértetek, vagy tapasztaltátok magatokon.

I. rész

Hogy ki érti a nőket? A legegyszerűbb válasz: nagyjából senki, hiszen olykor még ők maguk sincsenek tisztában cselekedeteikkel. Legtöbbször persze igen, ám akkor sem feltétlen jutnak dűlőre a férfiakkal. Hiába kongat már az óra hajnali kettőt, és hiába rágta át magát mindkét fél nagyjából kéttucatszor a történeten, a konklúzióban még sincs egyetértés. És ami a legszebb az egészben: homlokegyenest más következtetésre jut férfi és nő.

Minden filozofikus megközelítés helyett elsősorban mindkét félnek el kell ismernie, hogy a férfiak és a nők különböznek egymástól. Se nem jobbak, se nem rosszabbak, egyszerűen mások. Más érték- és szabályrendszer szerint működnek, sőt jelen esetben az sem befolyásoló tényező, hogy milyen kultúrával, vallással, vagy bőrszínnel rendelkeznek. Kutatások szerint viselkedésünkért, érdeklődési körünkért a hormonok felelnek, és az agyi beidegződések.

Lehet versenyezni, hogy ki ért több dologhoz, ki rátermettebb az életre, vagy hogy ki nélkül nem képzelhető el a jövő, ám az ehhez hasonló rivalizálásoknak semmi értelme. Jól mutatja ezt az is, hogy míg a férfiaknak 4 milliárddal több agysejtjük van, mégis a gyengébbik nem intelligencia hányadosa magasabb átlagban 3 százalékkal.

Az ősközösségben bezzeg még egyszerű volt minden! A férfi egyetlen feladata annyi volt, hogy esténként kétkilónyi mamuthússal örvendeztesse meg családját, míg a nő a fészek őrzésével és a gyerekek nevelésével volt elfoglalva. Ekkor még a férfi és nő kiegészítette egymást. Nem voltak szerepcserék, és feltehetőleg "szerepzavarok" sem. Igaz, ekkor a létfenntartás még alapvető szempontnak számított, ma pedig komoly válsághelyzetek alakulnak ki még abból is, hogy focimeccset nézzünk vagy egy romantikus filmet, a WC deszka lehajtásáról már nem is beszélve.

Egyes pszichológusok arra hívták fel a figyelmet, hogy számos kapcsolat azért fut zátonyra, mert a férfiak még mindig nem értik, miért nem olyan a nő, mint egy férfi, miközben a nők továbbra is elvárják, hogy a férfi pontosan úgy viselkedjen, mint ők. És mi mégis egymásra várunk. Pedig minimális türelemmel és odafigyeléssel már csodákra lennénk képesek. Esetleg nem kellene irreális célokat elvárni a másiktól. A nők például mind a mai napig arra várnak - és vágynak -, hogy társuk kitalálja gondolataikat, miközben finom rávezetéssel már komoly sikereket lehet elérni, és hosszabb távon a férfi is rájön arra, hogy jobban működik egy kapcsolat, ha gesztusokat gyakorol társa felé.

Ja, oks, csak nem értettem, hogy miként jön a kérdés a szénné égett plázacicákhoz. (Ez egy válasz X üzenetére (2007. 05. 30. szerda 15:47), amit ide kattintva olvashatsz)

Szia édespille! kellemes délutánt neked is.

Félreértesz, magam is "villamos" vonalon dolgoztam. Csak semmi utalást a blogodon nem találtam, és kiváncsi voltam. (Ez egy válasz X üzenetére (2007. 05. 30. szerda 15:42), amit ide kattintva olvashatsz)

Például? Mesélj! (Ez egy válasz édespille üzenetére (2007. 05. 30. szerda 15:35), amit ide kattintva olvashatsz)

Ja ok.
Valamilyen bölcsész-műszakis, akármilyen sztereotip gyűlöletre gondoltál?
Vagy honnan?
(egyébként apám villamosmérnök, bátyám építészmérnök, anyám textilmérnök, én könnyűipari mérnök (akarok majd lenni), nővérem pedig bölcsész lett... (ezért egyszer megkaptam egy egykori barátnőmtől, hogy "nálatok mindenki mérnök?! Mindenki egyetemre járt???" Hát most.. ja.. baj?)) (Ez egy válasz X üzenetére (2007. 05. 30. szerda 15:35), amit ide kattintva olvashatsz)

rengeteg negativum az iwiw mellett. ne regelj újra. (Ez egy válasz X üzenetére (2007. 05. 30. szerda 12:58), amit ide kattintva olvashatsz)

Semmi gond Willy csak azt gondoltam villamosmérnök leszel, /miért azt nem tudom/ de a kiadványszerkesztő is szép, nagy fantáziát igényel. Van ismerősöm nyomdában, aki ezzel foglalkozik, nagyon szép dolgokat csinál. (Ez egy válasz X üzenetére (2007. 05. 30. szerda 15:12), amit ide kattintva olvashatsz)

ja Ő vót a tűzótó, oszt a víssugárral oszlatott! mer a jányok a tűzótón veszekettek tennap délután!

félreértettél, a rágyijóba monta a Combosék Edinkája!

no télleg menek! (Ez egy válasz édespille üzenetére (2007. 05. 30. szerda 15:23), amit ide kattintva olvashatsz)

téjjeg eszonta? akkor most gondolkodjunk...
lehet, azért gondolja igy, mert a kórházi ágyon való szex eléggé körülményes, odafigyelni ugyebár az esetleges kórtermi társra, mikor szusszan fel mély álmából..., mikor kóvályog arrafelé egy másik nővérke, egy másik beteg... eléggé zavaró körülmény lehet.
rám még nem volt panasz, legalábbis a fülembe nem jutott vissza - ugyan, kórházi ágyon még nem szexeltem..., s jelenlegi munkahelyemen nem is fogok.
miért rosszak az ágyban a nővérkék? ne kelljen már visszakeressem... :( (Ez egy válasz surdapapa üzenetére (2007. 05. 30. szerda 09:26), amit ide kattintva olvashatsz)

a délutánom nekem is ennyi!

a többieknek is reagálok /mélre is/ csak nem most, hanem holnap!

ilyen egy hülye munkahejet, hogy dolgozni is kelljen! (Ez egy válasz X üzenetére (2007. 05. 30. szerda 14:37), amit ide kattintva olvashatsz)

ne oszlass, te! (Ez egy válasz tom1019 üzenetére (2007. 05. 30. szerda 08:37), amit ide kattintva olvashatsz)

de be lettem skatulyázva... (Ez egy válasz X üzenetére (2007. 05. 29. kedd 22:03), amit ide kattintva olvashatsz)

Úha, ebből mi lesz?
Erőszakra leginkább, az is csak mentálisan.
Nah, komolyra fordítva:
Egyelőre paraszt vagyok, szakmai képzésen okosodom, kiadványszerkesztőnek készülve – illetve már nem, mert épp most készülök a vizsgákra –, de ha minden jól megy, jövőre a BMF-re megyek könnyűipari mérnöknek.

Készüljek valamilyen oltásra? Vagy miért kérdezed? (Ez egy válasz X üzenetére (2007. 05. 30. szerda 14:27), amit ide kattintva olvashatsz)

Én még soha nem tapostam bele egyik pasim lelkébe sem, amikor megkérdezte, jó méret-e. Pedig...

A tapintat nem hülyeség, hanem más sárba tiprásának elmulasztása.

Egy nő nem hülye, ha rossz ízűt főz, azzal tökéletesen tisztában van, legközelebb nem csinálja ugyanúgy. Ha egy ruha szerinted bénán áll rajta, más véleménye szerint még lehet benne bombázó. És egy nő tudja, hogy áll rajta egy ruha...

Gyerkőc kihagyta a délutáni alvást, úgyhogy most csak ennyi.

Pusssz. (Ez egy válasz surdapapa üzenetére (2007. 05. 30. szerda 09:55), amit ide kattintva olvashatsz)

Szia Zelli, az ember gyerekének semmihez sincs kedve, ilyen időben, tegnap tegnapelőtt 30-32 fok, most meg a fele, és megint jö az eső. (Ez egy válasz zelli üzenetére (2007. 05. 30. szerda 14:24), amit ide kattintva olvashatsz)

Willy szeretném megkérdezni tőled ha nem titok, hogy milyen szakra jársz? mi leszel ha nagy leszel? (Ez egy válasz X üzenetére (2007. 05. 30. szerda 13:31), amit ide kattintva olvashatsz)

Sziasztok, Fiúk és Lányok!
Csak bejöttem körülnézni, mert szeretek idejárni, Hozzátok! A tegnapi nap után sem fogok eltűnni innen. És folyton egy idézet jár az agyamban:
Lehetsz Király!
Hiába vagy!
A mosolyod úgyis az arcodra fagy!
Surdi, Gyuri, Hipp, Willy, Prune, stb. Ezt nem Nektek szánom! Itt is nagyon hideg van! (Ez egy válasz X üzenetére (2007. 05. 30. szerda 14:10), amit ide kattintva olvashatsz)

Nem én voltam, nem emlékszem erre a képre.
16 C van itt nálunk, nagyon lehűlt a levegő, tegnap is esett az eső, bolond egy időjárás. Nagyon nem szeretném, ha az egész nyár ilyen lenne. (Ez egy válasz surdapapa üzenetére (2007. 05. 30. szerda 13:45), amit ide kattintva olvashatsz)