Egyedül fogok én állni a világon.
Egyedül, egyedül, nem lesz soha párom.
Nem lesz soha párom, aki vigasztaljon,
Aki szenvedésben csókot csókra adjon.
Csókot csókra adjon s aki hű, nem álnok,
Aki büszke arra, hogy mellette állok.
Aki míg én alszom őrködik könnyezve,
És, ha ébren vagyok, kacagó a kedve.
Aki szeret engem, aki meghal értem
S még akkor is szeret örök-visszatérten.
S nem fog borulni le rám senkise sírva,
Ha majd távozom az örök-néma sírba.
Csak rád gondoltam barátom. SIDECAR
Egyedül, egyedül, nem lesz soha párom.
Nem lesz soha párom, aki vigasztaljon,
Aki szenvedésben csókot csókra adjon.
Csókot csókra adjon s aki hű, nem álnok,
Aki büszke arra, hogy mellette állok.
Aki míg én alszom őrködik könnyezve,
És, ha ébren vagyok, kacagó a kedve.
Aki szeret engem, aki meghal értem
S még akkor is szeret örök-visszatérten.
S nem fog borulni le rám senkise sírva,
Ha majd távozom az örök-néma sírba.
Csak rád gondoltam barátom. SIDECAR
FELPÁNAK
Előttünk már hamvassá vált az út
És árnyak teste zuhant át a parkon,
De még finom, halk sugárkoszorút
Font hajad sötét lombjába az alkony:
Halvány, szelíd és komoly ragyogást,
Mely már alig volt fények földi mása,
S félig illattá s csenddé szűrte át
A dolgok esti lélekvándorlása.
Szombaton esküszünk őrök hűséget egymásnak a Csillával.
Papa számítunk rád lélekbe !!!
Előttünk már hamvassá vált az út
És árnyak teste zuhant át a parkon,
De még finom, halk sugárkoszorút
Font hajad sötét lombjába az alkony:
Halvány, szelíd és komoly ragyogást,
Mely már alig volt fények földi mása,
S félig illattá s csenddé szűrte át
A dolgok esti lélekvándorlása.
Szombaton esküszünk őrök hűséget egymásnak a Csillával.
Papa számítunk rád lélekbe !!!
Nincs békém, s nem szitok háborúságot,
félek s remélek, fázom és megégtem,
az égbe szállok s nyugszom lenn a mélyben,
semmi se kell s ölelném a világot
Csak rád gondoltam BARÁTOM
félek s remélek, fázom és megégtem,
az égbe szállok s nyugszom lenn a mélyben,
semmi se kell s ölelném a világot
Csak rád gondoltam BARÁTOM
Megszülettél mind emberfia
bele csöppentél a szürke világba.
Tanítottak minden jóra , szép beszédre
magyar szóra.
Telt a szíved érzésekkel
ismerkedtél az emberekkel.
Volt amikor sokat sírtál
anyádnak keservesen panaszkodtál.
De az idő sorén bölcsebb lettél
az élettől már sok leckét vettél.
Nem kíméltek a sors csapások
egymást követék a csalódások.
De Te ember voltál ,és ember maradtál
szívedben mindig hű maradtál.
Maradj meg mindig ilyennek ,
hidd el szükség van reád a földnek.
Csak rád gondoltam
A fehér csönd.
Karollak, vonlak s mégsem érlek el:
Itt a fehér csönd, a fehér lepel.
Nem volt ilyen nagy csönd még soha tán,
Sikolts belé, mert mindjárt elveszünk,
Állunk és várunk csüggedt a kezünk
A csókok és könnyek alkonyatán.
Sikoltva, marva bukjék rám fejed
S én tépem durván bársony-testedet.
Nagyon is sima illatos hajad,
Zilálva, tépve verje arcomat.
Fehér nyakad most nagyon is fehér,
Vas-ujjaim közt fesse kékre vér.
Ragadjon gyilkot fehér, kis kezed:
Megállt az élet, nincsen több sora,
Nincs kínja, csókja, könnye, mámora,
Jaj, mindjárt minden, minden elveszett.
Fehér ördög-lepel hullott miránk,
Fehér és csöndes lesz már a világ,
Átkozlak, téplek, marlak szilajon,
Átkozz, tépj, marj és sikolts, akarom.
Megöl a csend, ez a fehér lepel:
Űzz el magadtól, vagy én űzlek el.
Őrők barátomnak Felpának
Karollak, vonlak s mégsem érlek el:
Itt a fehér csönd, a fehér lepel.
Nem volt ilyen nagy csönd még soha tán,
Sikolts belé, mert mindjárt elveszünk,
Állunk és várunk csüggedt a kezünk
A csókok és könnyek alkonyatán.
Sikoltva, marva bukjék rám fejed
S én tépem durván bársony-testedet.
Nagyon is sima illatos hajad,
Zilálva, tépve verje arcomat.
Fehér nyakad most nagyon is fehér,
Vas-ujjaim közt fesse kékre vér.
Ragadjon gyilkot fehér, kis kezed:
Megállt az élet, nincsen több sora,
Nincs kínja, csókja, könnye, mámora,
Jaj, mindjárt minden, minden elveszett.
Fehér ördög-lepel hullott miránk,
Fehér és csöndes lesz már a világ,
Átkozlak, téplek, marlak szilajon,
Átkozz, tépj, marj és sikolts, akarom.
Megöl a csend, ez a fehér lepel:
Űzz el magadtól, vagy én űzlek el.
Őrők barátomnak Felpának
Koldus ember a téren, egyedűl áll a fagyos szélben. Remegve könyörög: Éhes vagyok...adjon valaki egy falatot. De hangja halk, és gyorsan száll a szélben. Csalódottan megy tovább, bízva még a szépben. Bízva emberben, ki meghallgatja szavát, ki meghallgatja egyszer összes bánatát. Mert bánata hatalmas, de nem gerjed haragra, mégsem talál soha megértő szavakra. Nem ítél, és nem ítélkezik, egyszerűen
mint más ember, csupán csak létezik. Nem érdekli a pénz szaga, de tudja, mégis van szava, Van szava és el is mondja, akkor is, ha nincs ki meghallgatja.
mint más ember, csupán csak létezik. Nem érdekli a pénz szaga, de tudja, mégis van szava, Van szava és el is mondja, akkor is, ha nincs ki meghallgatja.
Tegnap rá gondoltam,hiányzik. minden nap beszélgettünk iszogattunk tervezetűk a jövőt. Barát volt igaz barát.
2006. 01. 13. péntek 08:42
Egyszerű a válasz,a kupacolás az jó dolog a szerelem az szép dolog.Mig ti vitatkoztok én dugok minta az állat és szerelmes vagyok mint a tők.Néha meg rőhőgők rajtatok 
Még nekem nem lehet
Szeva Répa hogy van a futóműved?
Szerinted ha lenyomnánk az őreglányt kupacba?Lenne vigyorgás neki? 
Lehetnék a nyuszika 
2005. 12. 08. csütörtök 09:23
Nekem elárulta hogy birná a hármas kupacolást is.Minden lukci betőmve.Szerintem minket kérhetne a karácsony fa alá 
2005. 12. 07. szerda 10:41
Egy
ennek már itt vagyok
ennek már itt vagyok
2005. 11. 24. csütörtök 09:07
lenne maszti az iródába de csak veled
Magyarország
Sex Clowns 2
Ass to mouth 9
Lesbian College Coeds 13
A pesti spriccparty klub 14 - A doktornő is bedobja magát
Sex Village Idiot
