pont az a baj velem, hogy nem felejtek.
további csudás jókedveket, fiúk! indulnom kell. (hej, be messze van budapest...!)
szép reggelt nappalilakók.
utolsó napom a fenyőünnep előtt, indulok ajándék könyveket vásározni. mindannyiotoknak sok sok sok sok puszit küldök. (nem, nem sorolok, biztos kimaradna valaki...)
2007. 12. 15. szombat 20:03
VHK ... Végzetes szerelem
Elmondom
ami szép s végveszély
eljöttem sorsok végzetéből
hol egy emberi testet ver a szél
ez egy száraz elfagyott váz már
mint egy kóró oly szikár
de szelleme visszajár éjjelente eget ráz
hát tombolj tombolj gyere tombolj szélvész
tombolj tombolj tombolj szélvész
ércfényben fürdik a táj
a lélek még hazajár
hát miféle pokoli ez a szándék
hogy a végzet a szerelem?
miért ölsz szerelem?
emberibb sorsra születtem!
szárnyal az élet tüneménye
elillan észrevétlen
még nem éltem
még nem éltem
még nem éltem
még nem éltem
visszatérek egy korhadó vázba
talán fű vagy fa lettem
itt élek immár némán
ha itt lennél te is tudnád
fölül emberi hullát ver a szél
a zörgő test néha beszél
egy földindító szerelemről
az egek végzetéről
hát tombolj tombolj gyere tombolj szélvész
Elmondom
ami szép s végveszély
eljöttem sorsok végzetéből
hol egy emberi testet ver a szél
ez egy száraz elfagyott váz már
mint egy kóró oly szikár
de szelleme visszajár éjjelente eget ráz
hát tombolj tombolj gyere tombolj szélvész
tombolj tombolj tombolj szélvész
ércfényben fürdik a táj
a lélek még hazajár
hát miféle pokoli ez a szándék
hogy a végzet a szerelem?
miért ölsz szerelem?
emberibb sorsra születtem!
szárnyal az élet tüneménye
elillan észrevétlen
még nem éltem
még nem éltem
még nem éltem
még nem éltem
visszatérek egy korhadó vázba
talán fű vagy fa lettem
itt élek immár némán
ha itt lennél te is tudnád
fölül emberi hullát ver a szél
a zörgő test néha beszél
egy földindító szerelemről
az egek végzetéről
hát tombolj tombolj gyere tombolj szélvész
a VHK-t pszichedelikus drogok közé is sorolják. "Az eredeti pszichedelikus jegyek a következők voltak: modális dallamok, gyakran álmokat, látomásokat, hallucinációkat leíró, elvont dalszövegek, hosszú számok, terjengős szólókkal, trip-szerű effektek, mint a torzítás, utózengések, visszafele lejátszott, szaggatott hangok és a hanghullámok fáziseltolása.
A mai magyar pszichedelikus rockzenét játszó együttesek legtöbbje 1990 óta alakult meg. Legrégebbi talán a Vágtázó Halottkémek..."
de nevezhetjük világzenének is. mondjuk.
A mai magyar pszichedelikus rockzenét játszó együttesek legtöbbje 1990 óta alakult meg. Legrégebbi talán a Vágtázó Halottkémek..."
de nevezhetjük világzenének is. mondjuk.
mennyből jövő (nem, nem angyalok...) ... dallamok
VHK - Hunok csatája
mondd merre jártál
mondd el merre jártál
mondd merre jártál
mondd el merre jártál
szép életemben
földi életemben
szép életemben
földi életemben
ezért víg a kedvem
ezért víg a kedvem
ezért víg a kedvem
ezért víg a kedvem
hej!
jártál csatában
tárnokvölgyi csatában
jártál csatában
tárnokvölgyi csatában
égszínkék ruhában
szemek zászlajában
hunok táborában
attila városában
világ ellenében
isten gyötrelmében
élet szerelmében
diadal jegyében
hej!
VHK - Hunok csatája
mondd merre jártál
mondd el merre jártál
mondd merre jártál
mondd el merre jártál
szép életemben
földi életemben
szép életemben
földi életemben
ezért víg a kedvem
ezért víg a kedvem
ezért víg a kedvem
ezért víg a kedvem
hej!
jártál csatában
tárnokvölgyi csatában
jártál csatában
tárnokvölgyi csatában
égszínkék ruhában
szemek zászlajában
hunok táborában
attila városában
világ ellenében
isten gyötrelmében
élet szerelmében
diadal jegyében
hej!
no, akkor "A teljesség felé"-ből egy gondolat, minek címe:
Kétféle óhaj
"Gyere velem repülni" - szól a darázs a virágnak.
"Tapadj az ágra mellém" - szól a virág a darázsnak.
s ugyanebből másik kedvenc-kedvenc-kedvencem:
Az értelmét-adó s a lényét-adó
"Nő vagyok", sugározza a virág; "virág vagyok", sugározza a nő. "Férfi vagyok", sugározza a termő fa törzse; "termő fa törzse vagyok", sugározza a férfi.
Ha faggatni akarod: a rózsa eltűnik illata, színe, formája mögött; a gyümölcsfa kitárul. Ha élvezni akarod: a rózsa kitárul; a gyümölcsfa eltűnik gyümölcsei mögött.
nagy tudású ember volt. olyan... olyan kiteljesedett.
Kétféle óhaj
"Gyere velem repülni" - szól a darázs a virágnak.
"Tapadj az ágra mellém" - szól a virág a darázsnak.
s ugyanebből másik kedvenc-kedvenc-kedvencem:
Az értelmét-adó s a lényét-adó
"Nő vagyok", sugározza a virág; "virág vagyok", sugározza a nő. "Férfi vagyok", sugározza a termő fa törzse; "termő fa törzse vagyok", sugározza a férfi.
Ha faggatni akarod: a rózsa eltűnik illata, színe, formája mögött; a gyümölcsfa kitárul. Ha élvezni akarod: a rózsa kitárul; a gyümölcsfa eltűnik gyümölcsei mögött.
nagy tudású ember volt. olyan... olyan kiteljesedett.
2007. 12. 02. vasárnap 21:13
hááát... ha el vagyok fáradva, akkor hagyom magam. valahogy iiigy:
de! kipihentem sem vagyok képes arra, amit hipp az imént beszúrt.
de! kipihentem sem vagyok képes arra, amit hipp az imént beszúrt.
2007. 12. 02. vasárnap 20:34
na, egye fene, de aztán én jövök!
2007. 12. 02. vasárnap 20:25
előtte volt a szundikálás, teee! csak kipihenten lehet fizikai munkának nekilátni... vagy mi... az már más, hogy utána is lehet édesdeden pihengetni. 
2007. 12. 02. vasárnap 20:06
tökéletes a kérési-technikád. vagy tanits meg azonnal, vagy kérj nekem is!
vagy tanits meg azonnal, vagy kérj nekem is!
2007. 12. 02. vasárnap 19:57
előbb a munka, s csak aztán a hancúr!
kicsit elszunditottam, elnézést zelli, hogy egymagad hagytalak.
2007. 12. 02. vasárnap 16:15
konkrétan ingerelni? no, csüccsenjünk le kettecskén, s várakozzunk, mig bekopog valaki. nehogy itten szakállat növesszünk!
lehet, elbódultak az illat-özöntől, mi ma itten áradozott.
nehogy itten szakállat növesszünk! lehet, elbódultak az illat-özöntől, mi ma itten áradozott.
2007. 12. 02. vasárnap 15:47
mi ez az óriási csend?
Weöres - Rongyszőnyeg (27)
Száz ponton zörget a kezem
s megakad egy kilincsen:
a Van mindig bizonytalan,
csak egy biztos: a Nincsen.
A Van: szivárvány. Színeit
nem tagolják határok.
A Nincs: egynemü, színtelen
és feneketlen árok.
Mi létező: bizonytalan.
Gomolygó füst a kincsem.
Nem biztos, hogy van, ami Van,
de biztos nincs: a Nincsen.
Fgyetlen bog a jó s a rossz.
Kecske-bürü a "lenni".
Nem biztos, hogy van valami,
de biztos nincs: a semmi.
Száz ponton zörget a kezem
s megakad egy kilincsen:
a Van mindig bizonytalan,
csak egy biztos: a Nincsen.
Száz ponton zörget a kezem
s megakad egy kilincsen:
a Van mindig bizonytalan,
csak egy biztos: a Nincsen.
A Van: szivárvány. Színeit
nem tagolják határok.
A Nincs: egynemü, színtelen
és feneketlen árok.
Mi létező: bizonytalan.
Gomolygó füst a kincsem.
Nem biztos, hogy van, ami Van,
de biztos nincs: a Nincsen.
Fgyetlen bog a jó s a rossz.
Kecske-bürü a "lenni".
Nem biztos, hogy van valami,
de biztos nincs: a semmi.
Száz ponton zörget a kezem
s megakad egy kilincsen:
a Van mindig bizonytalan,
csak egy biztos: a Nincsen.
2007. 12. 02. vasárnap 14:52
szervusz, drága! te még "élsz"?
2007. 12. 02. vasárnap 14:35
2007. 12. 02. vasárnap 08:59
szép reggelt. én is elindulok az óriási karácsonyi hajszára. aztán persze a kávésdobozkám is kiürült, muszáj elindulnom. kis ideig még ébredezem, aztán hajrá. talán igy - a korai órákban - kevesebb embert kell kerülgetni.
a "vasbolt" illata fenséges! a mai napig! hogyan nevezik hivatalosan, fogalmam sincs. vasbolt, igy maradt meg. gyermekkorom óta ugyanaz a helyiség illatja, a berendezés sem változott. a polcokon is szinte ugyanazok: szögek, szerszámok, csavarok, akasztók, lábosok... olyan kellemes fémillat.
régen itt harapni lehetett a levegőt, olyan friss volt. ma? hááát... ha nincs légmozgás, nem látni a közeli hegyeket. mi is falu voltunk. mára már város... comorúúú.
a "vasbolt" illata fenséges! a mai napig! hogyan nevezik hivatalosan, fogalmam sincs. vasbolt, igy maradt meg. gyermekkorom óta ugyanaz a helyiség illatja, a berendezés sem változott. a polcokon is szinte ugyanazok: szögek, szerszámok, csavarok, akasztók, lábosok... olyan kellemes fémillat.
régen itt harapni lehetett a levegőt, olyan friss volt. ma? hááát... ha nincs légmozgás, nem látni a közeli hegyeket. mi is falu voltunk. mára már város... comorúúú.
azoknak, akiket úcceretek... köszönet
Reményik Sándor - Néha félek...
Néha félek...
Úgy nyugtalanít ez a suttogás,
Ezek a halk neszek,
Ez az imbolygás, ez az összejátszás
A hátam megett.
E halk hullása nem tudom minek.
Itt nem hull levél,
Tán az Idő pereg
Bús percegéssel itt, az örökzöldben.
Néha félek...
A fenyves olyan kísérteties.
Néha úgy érzem, hogy lepke vagyok,
S felszúrhat minden öreg fenyő tűje.
Egy idegen parány,
Akit nem tűr az ősvadon magában.
De multkor egy gyökérbe botlott lábam,
S ahogy fölnéztem,
Megrázta szakállát egy vén fenyő,
És így szólt hozzám barátságosan:
Öcsém, jobban vigyázz!
S ha elvágódsz, hát csak magadra vess!
Reményik Sándor - Néha félek...
Néha félek...
Úgy nyugtalanít ez a suttogás,
Ezek a halk neszek,
Ez az imbolygás, ez az összejátszás
A hátam megett.
E halk hullása nem tudom minek.
Itt nem hull levél,
Tán az Idő pereg
Bús percegéssel itt, az örökzöldben.
Néha félek...
A fenyves olyan kísérteties.
Néha úgy érzem, hogy lepke vagyok,
S felszúrhat minden öreg fenyő tűje.
Egy idegen parány,
Akit nem tűr az ősvadon magában.
De multkor egy gyökérbe botlott lábam,
S ahogy fölnéztem,
Megrázta szakállát egy vén fenyő,
És így szólt hozzám barátságosan:
Öcsém, jobban vigyázz!
S ha elvágódsz, hát csak magadra vess!
Reményik Sándor - Gyopár
Azt mondta valaki:
A Korongyoson gyopár is terem.
Azóta vágyaimnak netovábbja
A Korongyos-tető.
Róla álmodom nappal-éjjel,
S a pici fehér csillagokról,
Mik szikráznak a vad kövek között.
Mert úgy lehet:
Egy hullócsillag szállt alá oda,
Ép a Korongyos tetejére.
Honnan indult: ki tudja azt?
Talán egy nagyváros felett
Látta útrakelni egy ifjú pár,
Sikoltó ívét elkísérték szemmel,
Míg legörbült a sötét horizontra.
Találgatták: vajjon hol nyugszik meg?
Hát ide hullt.
Ide, a Korongyos-tetőre.
Ezer darabra hullott széjjel,
De üdvösségét megtalálta.
S minden kis része csillagalakú lett:
Így született a havasi gyopár.
Azt mondta valaki:
A Korongyoson gyopár is terem.
Azóta vágyaimnak netovábbja
A Korongyos-tető.
Róla álmodom nappal-éjjel,
S a pici fehér csillagokról,
Mik szikráznak a vad kövek között.
Mert úgy lehet:
Egy hullócsillag szállt alá oda,
Ép a Korongyos tetejére.
Honnan indult: ki tudja azt?
Talán egy nagyváros felett
Látta útrakelni egy ifjú pár,
Sikoltó ívét elkísérték szemmel,
Míg legörbült a sötét horizontra.
Találgatták: vajjon hol nyugszik meg?
Hát ide hullt.
Ide, a Korongyos-tetőre.
Ezer darabra hullott széjjel,
De üdvösségét megtalálta.
S minden kis része csillagalakú lett:
Így született a havasi gyopár.
Weöres Sándor - Rongyszőnyeg (24)
Álmodtad hogy nincs testem, se lelkem,
csak te magad gondoltál ki engem,
kép vagyok csak és tiéd örökre,
magad varrtál fehér függönyödre.
Jó lenne a sorsot félrevetni,
álmod pelyhén újra megszületni.
Ha álmodban újra-élni tudnék,
kicsit sírnék
hogy csicsígass,
kicsit rínék
hogy babusgass,
aztán csöndben megint elaludnék.
Álmodtad hogy nincs testem, se lelkem,
csak te magad gondoltál ki engem,
kép vagyok csak és tiéd örökre,
magad varrtál fehér függönyödre.
Jó lenne a sorsot félrevetni,
álmod pelyhén újra megszületni.
Ha álmodban újra-élni tudnék,
kicsit sírnék
hogy csicsígass,
kicsit rínék
hogy babusgass,
aztán csöndben megint elaludnék.
én meg offolok
2007. 11. 28. szerda 19:19
simán! egy kicsit lassabb ütemben. 
ciasztok. csak bekukkantottam, hogy surdi holnap megjegyezhesse a szokásos megjegyzendőjét.
egy kicsit lassabb ütemben. ciasztok. csak bekukkantottam, hogy surdi holnap megjegyezhesse a szokásos megjegyzendőjét.
charlotte, nem birok igy elaludni, mondd már, kit húztam?
9-es stopp
mi az, hogy csak most? hát ha egyszer csak most látom, no, hát akkor persze, hogy csak most mondom!
2007. 11. 26. hétfő 18:37
te galád! valakit mintha kihagytál volna! te galád! 
sziasztok. jöttem húzni. hol kell húzni?
Ma megfogta kezem...
Ma megfogta kezem
S ki, a határba vezetett a bánat,
Nézni
A hó alatt a gyönge, gyér füszálat
S nézni süppedt, régi sirok felett
Az örök, élő repkénylevelet.
Akartam tudni: mit álmodtanak
Karácsonykor a fák,
S a törzsek most is oly hatalmasak
S büszke fejük a vihart éppúgy állja,
Mióta letört
S lehullott a mi fejünk koronája?
Fürkészni mentem távolát az égnek.
Hogy ép-e még a kékje,
Mióta minket darabokra tépnek?
És mentem látni: régi még a táj,
Mióta a mi szívünk jobban fáj?
S láttam: a táj a régi, régi volt.
A nagy határban szűzi csend honolt.
Az ősi fűzek hallgatagon álltak,
Láttam a hó alatt a gyér füszálat,
Az örökélő repkénylevelet
Süppedt sírok felett...
S lehajtottam lassan a fejemet,
Kerestem a közömböst, a nagyot,
Valamit, ami nem változhatott,
Valamit, ami régi
És amibe még megfogódzhatok,
S mikor megtaláltam a régi tájt,
Az is fájt.
Valaki dúdolt: régi volt a nóta
S én mégis tudtam,
Tudtam, hogy minden, minden más azóta.
Ma megfogta kezem
S ki, a határba vezetett a bánat,
Nézni
A hó alatt a gyönge, gyér füszálat
S nézni süppedt, régi sirok felett
Az örök, élő repkénylevelet.
Akartam tudni: mit álmodtanak
Karácsonykor a fák,
S a törzsek most is oly hatalmasak
S büszke fejük a vihart éppúgy állja,
Mióta letört
S lehullott a mi fejünk koronája?
Fürkészni mentem távolát az égnek.
Hogy ép-e még a kékje,
Mióta minket darabokra tépnek?
És mentem látni: régi még a táj,
Mióta a mi szívünk jobban fáj?
S láttam: a táj a régi, régi volt.
A nagy határban szűzi csend honolt.
Az ősi fűzek hallgatagon álltak,
Láttam a hó alatt a gyér füszálat,
Az örökélő repkénylevelet
Süppedt sírok felett...
S lehajtottam lassan a fejemet,
Kerestem a közömböst, a nagyot,
Valamit, ami nem változhatott,
Valamit, ami régi
És amibe még megfogódzhatok,
S mikor megtaláltam a régi tájt,
Az is fájt.
Valaki dúdolt: régi volt a nóta
S én mégis tudtam,
Tudtam, hogy minden, minden más azóta.
2007. 11. 23. péntek 15:30
2007. 11. 22. csütörtök 19:17
sziasztok! valaki jelezzen majd nékem, ha eljő a húzás ideje. memóriám véges...
Weöres Sándor - Rongyszőnyeg (4)
Barátom, ki azt mondod, ismersz engem,
nézd meg szobámat: nincsenek benne díszek,
miket magam választottam; nyisd szekrényemet:
benn semmi jellemzőt sem találsz.
Kedvesem és kutyám ismeri simogatásom,
de engem egyik sem ismer. Ócska hangszerem
rég megszokta kezem dombját-völgyét,
de ő sem tud mesélni rólam.
Pedig nem rejtőzöm - csak igazában nem vagyok.
Cselekszem és szenvedek, mint a többi,
de legbenső mivoltom maga a nemlét.
Barátom, nincs semmi titkom.
Átlátszó vagyok, mint az üveg - épp ezért
miként képzelheted, hogy te látsz engem?
Barátom, ki azt mondod, ismersz engem,
nézd meg szobámat: nincsenek benne díszek,
miket magam választottam; nyisd szekrényemet:
benn semmi jellemzőt sem találsz.
Kedvesem és kutyám ismeri simogatásom,
de engem egyik sem ismer. Ócska hangszerem
rég megszokta kezem dombját-völgyét,
de ő sem tud mesélni rólam.
Pedig nem rejtőzöm - csak igazában nem vagyok.
Cselekszem és szenvedek, mint a többi,
de legbenső mivoltom maga a nemlét.
Barátom, nincs semmi titkom.
Átlátszó vagyok, mint az üveg - épp ezért
miként képzelheted, hogy te látsz engem?
azt is ükunokád mondja majdan helyetted! 
s két év elmúltával gyűlölni fogod a múltidéző szavunk is... ne helyettesitsd be a nosztalgia szót, száz év múlva elfogy szókincsed...
2007. 11. 10. szombat 17:44
amindenit! tom simán beintett nekem! ááá!
(vagy ez már off?)
(vagy ez már off?)
no, aztán meg a nosztalgiázás főként jólesik.
ma este indulok egy fergeteges buliba. ősi haveri társaság szervezte - iwiwen -, megyünk találkozni, meg "retrobulizni". nemszeretem szó a retro... olyan érzésem támad ettől a szótól, mintha őskövület lennék... pedig... afffene! lehet, téjjeg őskövületté váltam!? (rumi!!! hol a vááálllaaad???)
ma este indulok egy fergeteges buliba. ősi haveri társaság szervezte - iwiwen -, megyünk találkozni, meg "retrobulizni". nemszeretem szó a retro... olyan érzésem támad ettől a szótól, mintha őskövület lennék... pedig... afffene! lehet, téjjeg őskövületté váltam!?
(rumi!!! hol a vááálllaaad???)
tisztára, mint a süsüből a sárkányfű-árus! szinte hallom, s látom a mesét... részlet:
"� Itt a valódi sárkányfű! Sárkány ellen sárkányfű! Itt a valódi, itt a fű! Sárkány-sárkány-sárkányfű! Katonáknak, diákoknak féláron!
Úgy rikkantgatott, kukorékolt, mint egy rekedt kakas, kihúzta a derekát, magasra tartotta kopasz fejét. Mint egy kopasz kakas!
A királyfi először elcsodálkozott, majd a homlokára csapott, mivel rájött a titok nyitjára!
� Ott az utolsó tíz aranyunk! � suttogta elégedetten.
Majd felállt, s kényelmesen a rikkantgató felé lépdelt.
� Hé! Várj meg! � szólt neki.
A kosaras azonnal megállt, majd behízelgően mosolygott, s ezt mondta:
� Parancsolj sárkányfüvet! Itt a valódi, itt a fű! Sárkány ellen sárkányfű!
S nagy kosarát a királyfi elé tolta, s mézesen mosolyogva rendezgette a füvet.
A királyfi is elmosolyodott, s azt kérdezte:
� És használ?
A kosaras még mézesebben mosolygott, s mézesmázos hangon válaszolt.
� Csak ez használ! Ha ez sem használ, akkor semmi!
A királyfi abbahagyta a mosolygást, s töprengő arccal kérdezte:
� És veszik a füvedet?
A sárkányfűárus elégedetten sőt önelégült felfújta a képét, s hencegve válaszolt.
� Mint a cukrot! Csak látnád, hogy tolonganak! Alig győzöm az utánpótlást! Most ez a divat, he-he, mióta a király kihirdette, hogy annak adja a lányát és a fele királyságát, aki legyőzi a sárkányt!"
"� Itt a valódi sárkányfű! Sárkány ellen sárkányfű! Itt a valódi, itt a fű! Sárkány-sárkány-sárkányfű! Katonáknak, diákoknak féláron!
Úgy rikkantgatott, kukorékolt, mint egy rekedt kakas, kihúzta a derekát, magasra tartotta kopasz fejét. Mint egy kopasz kakas!
A királyfi először elcsodálkozott, majd a homlokára csapott, mivel rájött a titok nyitjára!
� Ott az utolsó tíz aranyunk! � suttogta elégedetten.
Majd felállt, s kényelmesen a rikkantgató felé lépdelt.
� Hé! Várj meg! � szólt neki.
A kosaras azonnal megállt, majd behízelgően mosolygott, s ezt mondta:
� Parancsolj sárkányfüvet! Itt a valódi, itt a fű! Sárkány ellen sárkányfű!
S nagy kosarát a királyfi elé tolta, s mézesen mosolyogva rendezgette a füvet.
A királyfi is elmosolyodott, s azt kérdezte:
� És használ?
A kosaras még mézesebben mosolygott, s mézesmázos hangon válaszolt.
� Csak ez használ! Ha ez sem használ, akkor semmi!
A királyfi abbahagyta a mosolygást, s töprengő arccal kérdezte:
� És veszik a füvedet?
A sárkányfűárus elégedetten sőt önelégült felfújta a képét, s hencegve válaszolt.
� Mint a cukrot! Csak látnád, hogy tolonganak! Alig győzöm az utánpótlást! Most ez a divat, he-he, mióta a király kihirdette, hogy annak adja a lányát és a fele királyságát, aki legyőzi a sárkányt!"
2007. 11. 10. szombat 17:15
igen..., igen... megfontolandó továbbá a hülye macskás topik és a már megint esik az eső topik törlése is. (vicceltem)
és tom... néha bőven elegendő egy helyeslő, illetve ellenző szó... bőven... sokszor elegendő...
ja, és igen, sanyisanyi, mi, fehérruhások meg aztán már végképp tartsunk össze.
(vicceltem)és tom... néha bőven elegendő egy helyeslő, illetve ellenző szó... bőven... sokszor elegendő...
ja, és igen, sanyisanyi, mi, fehérruhások meg aztán már végképp tartsunk össze.
2007. 11. 10. szombat 11:49
jótanács: "Megint tele van a "HÓCIPŐM"..." ne zároljátok, töröljétek a topikot. énszerintem...
előre is boldogságos neved napját, teee, off-topik kiránynéja!
Weöres Sándor - Férfiak tánca
Valaha, valaha
gyermekek voltunk.
Körülguggoltuk a tüzet,
hol kukorica pattogott.
Ágakon lógtunk fejjel lefelé.
Anyánkkal aludtunk.
Valaha, valaha
gonoszok voltunk.
Megrángattuk a cica farkát,
kihúztuk a bogarak lábát,
marokkal téptük a virágot.
Ma már csak akkor gyilkolunk, ha kell.
Valaha, valaha
tiszták voltunk.
És egy napon
tündért láttunk a hegy felett,
meztelen volt és nevetett
és két kitárt lába között
a Nap, a Nap emelkedett!
Lestük estig,
akkor szétszállt fekete köddé.
Mikor hazamentünk,
anyánk zokogott,
hogy nincs fia többé.
ezt a verset nektek hoztam, nappalisok.
Valaha, valaha
gyermekek voltunk.
Körülguggoltuk a tüzet,
hol kukorica pattogott.
Ágakon lógtunk fejjel lefelé.
Anyánkkal aludtunk.
Valaha, valaha
gonoszok voltunk.
Megrángattuk a cica farkát,
kihúztuk a bogarak lábát,
marokkal téptük a virágot.
Ma már csak akkor gyilkolunk, ha kell.
Valaha, valaha
tiszták voltunk.
És egy napon
tündért láttunk a hegy felett,
meztelen volt és nevetett
és két kitárt lába között
a Nap, a Nap emelkedett!
Lestük estig,
akkor szétszállt fekete köddé.
Mikor hazamentünk,
anyánk zokogott,
hogy nincs fia többé.
ezt a verset nektek hoztam, nappalisok.
Magyarország
Sex Clowns 2
Ass to mouth 9
Lesbian College Coeds 13
A pesti spriccparty klub 14 - A doktornő is bedobja magát
Sex Village Idiot
