Azt hiszem tesó lehetetlent, kérnétek tőlem.
Ha azt akarnátok, hogy bízzak egy nőben.
Mert a hangulatuk olyan, mint az időjárás.
És a hirtelen jött hideg cseppet sem hálás.
Azt megvetik, aki őket szerti,
Azt meg szeretik, aki őket megveti.
De én kicsi Dope vagyok talán hallottad hírét.
Hogy, nekem a véremben van ez a kibaszott játék.
Pedig olyan látvány, mint egy égi tünemény. (Te atya Isten)
Nemet mondani ennek a nőnek nem hálás cselekmény. (há' hogyne)
Mindenhol ott van, ahol előfordulok,
Csak mindig mással mégis mindig én kapok lapot.
Te is tudod bro, hogy tisztára majmok.
Na nem alázásból csak egy hasonlatot mondok.
Addig el nem eresztik a régi ágat,
Amíg újat nem találnak, amibe belekapaszkodnak.
Én értem, hogy nem jó két szék között a földön.
De az isten szerelmére, könyörgöm,
Ne nézzen madárnak nem tollas a hátam.
Az ágyában jártam már tovább is álltam.
Tudom szép testvérem de, mégis mit tegyek? (ajjaj)
A hormonoknak gátat szabni tényleg nem lehet. (nem, nem)
Mikor túl voltunk az első éjszakán.
Egyből tudtam, hogy nincsen vissza megfogott a lány.
Refrén:
Mit tettél, mond meg, mit tettél velem?
Mit tettél elhagyott az eszem, mit tettél!
Mond, mit tettél velem, mit tettél?
Hol a józan eszem?
Hát te magad mondtad már számtalan számban.
Hogy a nőktől a mi fajtánk specifikusan,
Csak egy dolgot akar és ez a sex.
Itt nem lesz semmi virág sem romantikus sms.
Ha meg az utunkba kerül egy kurva.
Attól is vissza lesz húzva a kibaszott tarifa.
Most meg nem ismerek rád, pedig a vérem vagy,
De amit művelsz az nekem kellemetlen.
Öreg strici vagyok, ehhez nem férhet kétség.
És azt is tudom, hogy erre nincsen semmilyen mentség.
Ha meglátom a gádzsit az nekem is új dolog,
Hogy a gyomrom egybe és a szívem torkomban dobog.
Refrén.
Na idefigyelj rám te kis szerelmes bolond.
Hogy a tesódat dobod még nem is ez a gond.
De ez a csaj mindenhol ott van túl sok embert ismer,
Túl sokat bulizik és hidd el mindenkivel.
Jóba van, ha érted, hogy miről beszélek.
Neked tényleg a végzeted ez a kis féreg?
Minőségi picsa rendben azt adom.
De hát a WC-ben tömködi a nóziját folyton.
Te mondasz valamit, de talán megváltozik majd. (ja persze)
Ám az is lehet, hogy most hoztam csak a fejemre a bajt. (az biztos)
Mert esélytelen játék a nagy átalakítás.
De én úgy szeretném, ha mégsem volna igaz a mondás.
Pedig kurvából úgy lesz jó feleség tesó,
Mint ahogy kutyából szalonna és ez a frankó.
Én értem a vágyat, ami a szemedben csillog.
De itt az idő, hogy fölfogd ez a menyecske nem fog,
Világot váltani közösen veled.
És dugába dőlnek az ágyban született tervek.
Majd töröd a fejed, hogy miért nem láttad előbb,
Az erdőt a fától ahova bevitt a nő.
Be kell látnom azt, hogy te igazat beszélsz. (bizony)
És különben sem áll jó nekem ez a szereplés. (áh)
A Don Juan De Marco az nem nekem való.
Mert én Dopeman vagyok a nyolckerületi pimasz fajankó.
Refrén.
Ha azt akarnátok, hogy bízzak egy nőben.
Mert a hangulatuk olyan, mint az időjárás.
És a hirtelen jött hideg cseppet sem hálás.
Azt megvetik, aki őket szerti,
Azt meg szeretik, aki őket megveti.
De én kicsi Dope vagyok talán hallottad hírét.
Hogy, nekem a véremben van ez a kibaszott játék.
Pedig olyan látvány, mint egy égi tünemény. (Te atya Isten)
Nemet mondani ennek a nőnek nem hálás cselekmény. (há' hogyne)
Mindenhol ott van, ahol előfordulok,
Csak mindig mással mégis mindig én kapok lapot.
Te is tudod bro, hogy tisztára majmok.
Na nem alázásból csak egy hasonlatot mondok.
Addig el nem eresztik a régi ágat,
Amíg újat nem találnak, amibe belekapaszkodnak.
Én értem, hogy nem jó két szék között a földön.
De az isten szerelmére, könyörgöm,
Ne nézzen madárnak nem tollas a hátam.
Az ágyában jártam már tovább is álltam.
Tudom szép testvérem de, mégis mit tegyek? (ajjaj)
A hormonoknak gátat szabni tényleg nem lehet. (nem, nem)
Mikor túl voltunk az első éjszakán.
Egyből tudtam, hogy nincsen vissza megfogott a lány.
Refrén:
Mit tettél, mond meg, mit tettél velem?
Mit tettél elhagyott az eszem, mit tettél!
Mond, mit tettél velem, mit tettél?
Hol a józan eszem?
Hát te magad mondtad már számtalan számban.
Hogy a nőktől a mi fajtánk specifikusan,
Csak egy dolgot akar és ez a sex.
Itt nem lesz semmi virág sem romantikus sms.
Ha meg az utunkba kerül egy kurva.
Attól is vissza lesz húzva a kibaszott tarifa.
Most meg nem ismerek rád, pedig a vérem vagy,
De amit művelsz az nekem kellemetlen.
Öreg strici vagyok, ehhez nem férhet kétség.
És azt is tudom, hogy erre nincsen semmilyen mentség.
Ha meglátom a gádzsit az nekem is új dolog,
Hogy a gyomrom egybe és a szívem torkomban dobog.
Refrén.
Na idefigyelj rám te kis szerelmes bolond.
Hogy a tesódat dobod még nem is ez a gond.
De ez a csaj mindenhol ott van túl sok embert ismer,
Túl sokat bulizik és hidd el mindenkivel.
Jóba van, ha érted, hogy miről beszélek.
Neked tényleg a végzeted ez a kis féreg?
Minőségi picsa rendben azt adom.
De hát a WC-ben tömködi a nóziját folyton.
Te mondasz valamit, de talán megváltozik majd. (ja persze)
Ám az is lehet, hogy most hoztam csak a fejemre a bajt. (az biztos)
Mert esélytelen játék a nagy átalakítás.
De én úgy szeretném, ha mégsem volna igaz a mondás.
Pedig kurvából úgy lesz jó feleség tesó,
Mint ahogy kutyából szalonna és ez a frankó.
Én értem a vágyat, ami a szemedben csillog.
De itt az idő, hogy fölfogd ez a menyecske nem fog,
Világot váltani közösen veled.
És dugába dőlnek az ágyban született tervek.
Majd töröd a fejed, hogy miért nem láttad előbb,
Az erdőt a fától ahova bevitt a nő.
Be kell látnom azt, hogy te igazat beszélsz. (bizony)
És különben sem áll jó nekem ez a szereplés. (áh)
A Don Juan De Marco az nem nekem való.
Mert én Dopeman vagyok a nyolckerületi pimasz fajankó.
Refrén.
Vastag Csaba - Visz az út ♥♥♥♥
Volt néhány hosszú tél, de talán túl vagyunk a nehezén
Vágatlan furcsa film, tele harccal a szerepekért
Ma már tudom, van úgy, hogy folyton zuhog, csak dörög az ég
De jól tudom, minden percben ott a remény
Az életünk egy nagy utazás, van, hogy tévedünk, ha éget a láz
De ha ébredünk, ugyanúgy fáj a magány
Mond hova visz az út, hova sodor el a szél vágyaim tengerén
Mond ki az, aki vár, ha a csónak partot ér
Mond hova visz az út, hova sodor el a szél vágyaim tengerén
Mond, vársz e rám, a szívem hazatér
Bolyongtam céltalan, tudom volt pár keserű éj
De a hűvös pirkadat hozzád mindig hazakísért
Ma már tudom, van úgy, hogy folyton zuhog, csak dörög az ég
De jól tudom, minden percben ott a remény
Az életünk egy nagy utazás, van, hogy tévedünk, ha éget a láz
De ha ébredünk, ugyanúgy fáj a magány
Mond hova visz az út, hova sodor el a szél vágyaim tengerén
Mond ki az, aki vár, ha a csónak partot ér
Mond hova visz az út, hova sodor el a szél vágyaim tengerén
Mond, vársz e rám, a szívem hazatér
Mindenem csak a szenvedély
Gyere, nyújtsd kezed, ne menj, ne még
Veled százszor újra kezdeném
Jöjj már
Tudom nem csak emlék mi benned él
Én is küzdök, én meg a messzeség
Tudom szebb holnap vár ránk
x2: Mond hova visz az út, hova sodor el a szél vágyaim tengerén
Mond ki az, aki vár, ha a csónak partot ér
Mond hova visz az út, hova sodor el a szél vágyaim tengerén
Mond, vársz e rám, a szívem hazatér
Volt néhány hosszú tél, de talán túl vagyunk a nehezén
Vágatlan furcsa film, tele harccal a szerepekért
Ma már tudom, van úgy, hogy folyton zuhog, csak dörög az ég
De jól tudom, minden percben ott a remény
Az életünk egy nagy utazás, van, hogy tévedünk, ha éget a láz
De ha ébredünk, ugyanúgy fáj a magány
Mond hova visz az út, hova sodor el a szél vágyaim tengerén
Mond ki az, aki vár, ha a csónak partot ér
Mond hova visz az út, hova sodor el a szél vágyaim tengerén
Mond, vársz e rám, a szívem hazatér
Bolyongtam céltalan, tudom volt pár keserű éj
De a hűvös pirkadat hozzád mindig hazakísért
Ma már tudom, van úgy, hogy folyton zuhog, csak dörög az ég
De jól tudom, minden percben ott a remény
Az életünk egy nagy utazás, van, hogy tévedünk, ha éget a láz
De ha ébredünk, ugyanúgy fáj a magány
Mond hova visz az út, hova sodor el a szél vágyaim tengerén
Mond ki az, aki vár, ha a csónak partot ér
Mond hova visz az út, hova sodor el a szél vágyaim tengerén
Mond, vársz e rám, a szívem hazatér
Mindenem csak a szenvedély
Gyere, nyújtsd kezed, ne menj, ne még
Veled százszor újra kezdeném
Jöjj már
Tudom nem csak emlék mi benned él
Én is küzdök, én meg a messzeség
Tudom szebb holnap vár ránk
x2: Mond hova visz az út, hova sodor el a szél vágyaim tengerén
Mond ki az, aki vár, ha a csónak partot ér
Mond hova visz az út, hova sodor el a szél vágyaim tengerén
Mond, vársz e rám, a szívem hazatér
Crystal : Annyit kérek
Annyit kérek, most hogy elszólít az út.
Annyit kérek, várj míg vissza térek!
Várlak téged, bármily hosszú lesz az út!
Várlak téged, nem kell ezt kérned!
Ha tőlem elválaszt most épp egy fél világ, nem bánom.
Ha százszor új nap kél, míg arcod újra látom.
Hisz annyi évet vártam rád, a távolság nem számít hát.
Én minden egyes pillanatban ott leszek veled, ha gondolsz rám.
Annyit kérek, tartsd még ébren azt a szót!
Annyit kérek, őrizd meg mit érzek!
Várlak téged, őrzöm mindazt, ami volt
Várlak téged, míg benned élek.
Ha tőlem elválaszt most épp egy fél világ, nem bánom.
Ha százszor új nap kél, míg arcod újra látom.
Hisz annyi évet vártam rád, a távolság nem számít hát.
Én minden egyes pillanatban ott leszek veled, ha gondolsz rám.
Ha elválaszt most épp egy fél világ, nem bánom.
Ha százszor új nap kél, míg arcod újra látom.
Hisz annyi évet vártam rád, a távolság nem számít hát.
Én minden egyes pillanatban ott leszek veled, ha gondolsz rám.
Ha elválaszt most épp egy fél világ, nem bánom.
Ha százszor új nap kél, míg arcod újra látom.
Hisz annyi évet vártam rád, a távolság nem számít hát.
Én minden egyes pillanatban ott leszek veled, ha gondolsz rám.
Ha elválaszt most épp egy fél világ, nem bánom.
S ha százszor új nap kél, míg arcod újra látom.
Hisz annyi évet vártam rád, a távolság nem számít hát.
Én minden egyes pillanatban ott leszek veled, ha gondolsz rám.
Gondolj rám!
Annyit kérek, most hogy elszólít az út.
Annyit kérek, várj míg vissza térek!
Várlak téged, bármily hosszú lesz az út!
Várlak téged, nem kell ezt kérned!
Ha tőlem elválaszt most épp egy fél világ, nem bánom.
Ha százszor új nap kél, míg arcod újra látom.
Hisz annyi évet vártam rád, a távolság nem számít hát.
Én minden egyes pillanatban ott leszek veled, ha gondolsz rám.
Annyit kérek, tartsd még ébren azt a szót!
Annyit kérek, őrizd meg mit érzek!
Várlak téged, őrzöm mindazt, ami volt
Várlak téged, míg benned élek.
Ha tőlem elválaszt most épp egy fél világ, nem bánom.
Ha százszor új nap kél, míg arcod újra látom.
Hisz annyi évet vártam rád, a távolság nem számít hát.
Én minden egyes pillanatban ott leszek veled, ha gondolsz rám.
Ha elválaszt most épp egy fél világ, nem bánom.
Ha százszor új nap kél, míg arcod újra látom.
Hisz annyi évet vártam rád, a távolság nem számít hát.
Én minden egyes pillanatban ott leszek veled, ha gondolsz rám.
Ha elválaszt most épp egy fél világ, nem bánom.
Ha százszor új nap kél, míg arcod újra látom.
Hisz annyi évet vártam rád, a távolság nem számít hát.
Én minden egyes pillanatban ott leszek veled, ha gondolsz rám.
Ha elválaszt most épp egy fél világ, nem bánom.
S ha százszor új nap kél, míg arcod újra látom.
Hisz annyi évet vártam rád, a távolság nem számít hát.
Én minden egyes pillanatban ott leszek veled, ha gondolsz rám.
Gondolj rám!
Hosszú az út míg a kezem a kezedhez ér
Szeretni valakit valamiért.
Ne tudja senki ne értse senki, hogy mér'
Szeretni valakit valamiért.
Ezer életen és ezer bajon át
Szeretni valakit valamiért.
Akkor is, hogyha nem lehet, hogyha fáj
Szeretni valakit valamiért.
Fenn az ég, s lenn a Föld
Álmodunk s felébredünk
Minden út körbe fut
Béke van felejts el minden
háborút
Esik a hó és szemembe fúj a szél
Szeretni valakit valamiért.
Ég a gyertya ég el ne aludjék
Szeretni valakit valamiért.
Ezer életen és ezer bajon át
Szeretni valakit valamiért.
Akkor is, hogyha nem lehet, hogyha fáj
Szeretni valakit valamiért.
Fenn az ég, s lenn a Föld
Álmodunk s felébredünk
Minden út körbe fut
Béke van felejts el minden
háborút
Fenn az ég, s lenn a Föld
Álmodunk s felébredünk
Minden út körbe fut
Béke van felejts el minden
háborút
/ Repubilc/
Szeretni valakit valamiért.
Ne tudja senki ne értse senki, hogy mér'
Szeretni valakit valamiért.
Ezer életen és ezer bajon át
Szeretni valakit valamiért.
Akkor is, hogyha nem lehet, hogyha fáj
Szeretni valakit valamiért.
Fenn az ég, s lenn a Föld
Álmodunk s felébredünk
Minden út körbe fut
Béke van felejts el minden
háborút
Esik a hó és szemembe fúj a szél
Szeretni valakit valamiért.
Ég a gyertya ég el ne aludjék
Szeretni valakit valamiért.
Ezer életen és ezer bajon át
Szeretni valakit valamiért.
Akkor is, hogyha nem lehet, hogyha fáj
Szeretni valakit valamiért.
Fenn az ég, s lenn a Föld
Álmodunk s felébredünk
Minden út körbe fut
Béke van felejts el minden
háborút
Fenn az ég, s lenn a Föld
Álmodunk s felébredünk
Minden út körbe fut
Béke van felejts el minden
háborút
/ Repubilc/
Dirty Dancing - (I've had )Time of my life
/És most enyém az életem/
És most enyém az életem
Nem, még soha nem éreztem ehhez foghatót
Igen esküszöm, ez az igazság
És ezt neked köszönhetem
Mert most enyém az életem
és ezt neked köszönhetem
Oly rég óta vártam
És végül találtam valakit
Aki kitart mellettem
Mi láttuk az írást a falon
És éreztük ezt a varázslatos fantáziát
És most szenvedéllyel a szemünkben
Már semmi esetre sem kell titkolva, álruhákba rejtenünk
Így hát megfoghatjuk egymás kezét
Mert úgy tűnik megértettük mily sürgető már
Csak emlékezz arra...
Te vagy az egyetlen dolog
amelyből soha nem kaphatok eleget
Hát mondani fogok neked valamit
Ez nagy szerelem lesz mert...
Most enyém az életem
Nem, még soha nem éreztem ehhez foghatót
Igen esküszöm, ez az igazság
És ezt neked köszönhetem
Testestől lelkestől
Jobban kívánlak, mint valaha gondolnád
Hát hagyjuk hadd induljon útjára
Ne félj attól, hogy elveszítjük a fejünk
Igen, tudom mire gondolsz
Mikor azt mondod: "Maradj velem ma éjjel!"
Csak emlékezz arra...
Te vagy az egyetlen dolog
amelyből soha nem kaphatok eleget
Hát mondani fogok neked valamit
Ez nagy szerelem lesz mert...
Most enyém az életem
És átkutattam már minden nyitott ajtót
Míg rátaláltam az igazságra
És ezt neked köszönhetem
/saját fordítás/
/És most enyém az életem/
És most enyém az életem
Nem, még soha nem éreztem ehhez foghatót
Igen esküszöm, ez az igazság
És ezt neked köszönhetem
Mert most enyém az életem
és ezt neked köszönhetem
Oly rég óta vártam
És végül találtam valakit
Aki kitart mellettem
Mi láttuk az írást a falon
És éreztük ezt a varázslatos fantáziát
És most szenvedéllyel a szemünkben
Már semmi esetre sem kell titkolva, álruhákba rejtenünk
Így hát megfoghatjuk egymás kezét
Mert úgy tűnik megértettük mily sürgető már
Csak emlékezz arra...
Te vagy az egyetlen dolog
amelyből soha nem kaphatok eleget
Hát mondani fogok neked valamit
Ez nagy szerelem lesz mert...
Most enyém az életem
Nem, még soha nem éreztem ehhez foghatót
Igen esküszöm, ez az igazság
És ezt neked köszönhetem
Testestől lelkestől
Jobban kívánlak, mint valaha gondolnád
Hát hagyjuk hadd induljon útjára
Ne félj attól, hogy elveszítjük a fejünk
Igen, tudom mire gondolsz
Mikor azt mondod: "Maradj velem ma éjjel!"
Csak emlékezz arra...
Te vagy az egyetlen dolog
amelyből soha nem kaphatok eleget
Hát mondani fogok neked valamit
Ez nagy szerelem lesz mert...
Most enyém az életem
És átkutattam már minden nyitott ajtót
Míg rátaláltam az igazságra
És ezt neked köszönhetem
/saját fordítás/

Sorrentó öblének partján a tenger fürdött a fényben,
Könnyezve ott álltak ok, viharos zúgó szélben,
Szorosan ölelték egymást ez volt a vég s a kezdet.
A férfi elcsukló hangon halkan dalolni kezdett:
Te vagy a végzetem, ha elhagysz nincs többé életem!
Át jár a félelem fájó vérző sebek szívemen.
Álmatlan éjjelek gyötrik, oly messze távol Amerika.
Szüntelen villanó képek lelkében újra égnek.
Sötét felhők közt látszik a Hold árvult arca.
Tudja jól, hogy ez a boldogság és a halál harca.
Látja a lány két szemét, mely olyan zöld mint a tenger.
Hirtelen feltörő könnyek, hangosan sírni nem mer.
Te vagy a végzetem, ha elhagysz nincs többé életem!
Át jár a félelem fájó vérző sebek szívemen.
Üresség cseng minden hangban, mint egy piáno vagy forte .
Elhagyott zongora mellett tűnődik: Igaz vagy álom volt-e?
Fájdalmas mosollyal arcán temet egy régi életet,
Miközben lelkében egyre csak hallja azt a fájó éneket:
Te vagy a végzetem, ha elhagysz nincs többé életem!
Át jár a félelem fájó vérző sebek szívemen.
Te vagy a végzetem, ha elhagysz nincs többé életem!
Át jár a félelem fájó vérző sebek szívemen.
Itt a szívemen ...
Szilasi Andrea - Caruso
Könnyezve ott álltak ok, viharos zúgó szélben,
Szorosan ölelték egymást ez volt a vég s a kezdet.
A férfi elcsukló hangon halkan dalolni kezdett:
Te vagy a végzetem, ha elhagysz nincs többé életem!
Át jár a félelem fájó vérző sebek szívemen.
Álmatlan éjjelek gyötrik, oly messze távol Amerika.
Szüntelen villanó képek lelkében újra égnek.
Sötét felhők közt látszik a Hold árvult arca.
Tudja jól, hogy ez a boldogság és a halál harca.
Látja a lány két szemét, mely olyan zöld mint a tenger.
Hirtelen feltörő könnyek, hangosan sírni nem mer.
Te vagy a végzetem, ha elhagysz nincs többé életem!
Át jár a félelem fájó vérző sebek szívemen.
Üresség cseng minden hangban, mint egy piáno vagy forte .
Elhagyott zongora mellett tűnődik: Igaz vagy álom volt-e?
Fájdalmas mosollyal arcán temet egy régi életet,
Miközben lelkében egyre csak hallja azt a fájó éneket:
Te vagy a végzetem, ha elhagysz nincs többé életem!
Át jár a félelem fájó vérző sebek szívemen.
Te vagy a végzetem, ha elhagysz nincs többé életem!
Át jár a félelem fájó vérző sebek szívemen.
Itt a szívemen ...
Szilasi Andrea - Caruso
Mondd, hogy mindig így lesz majd
Én értem, én értem
Csak töredék lehet a vágyott egész helyén
Értem, én értem, a világon semmi nem lehet csak az enyém
Félek, ha kérdezem, meddig vagy még nekem
Osztozunk mindenen
Minden szeretőn, időn, Istenen
Újra az illat
A hely, a helyzet, mely ostoba álmokba hajt
Lassan virrad
Mire felébredsz, ígérem, elrejtek minden vihart
És csak engedem, maradjon, így legyen
S osztozzunk mindenen
Minden, szerelmen, hiten, életen
Mondd, hogy mindig így lesz majd
Mondd, hogy a végtelenbe tart
Mondd, hogy mindig így lesz majd
S meg ne valld, ha bárki csalt
Mi is juthat még, ha a teljesség kihalt
Kegyelem nincs
A szerelem ismer, mint örökös visszaesőt
Mentség nincs
Ugyanúgy állok én is a bírák előtt
Így lesz máskor is, így van mással is
Osztozunk mindenen
Minden reményen, bűnön, kételyen
Mondd, hogy mindig így lesz majd
Mondd, hogy a végtelenbe tart
Mondd, hogy mindig így lesz majd
S meg ne valld, ha bárki csalt
Mi is juthat még, ha a teljesség kihalt
És ölelsz, és sietsz
A hajad még vizes, de indulni kell
Várnak máshol
És ugyanígy, és tele szerelemmel
Egy keveset álmodhatsz még nekem
Tégy úgy, hogy nem búcsúzunk el sosem
Mondd, hogy mindig így lesz majd
Mondd, hogy a végtelenbe tart
Mondd, hogy mindig így lesz majd
S meg ne valld, ha bárki csalt
Mi is juthat még, ha a teljesség kihalt...
/ Zorán /
Én értem, én értem
Csak töredék lehet a vágyott egész helyén
Értem, én értem, a világon semmi nem lehet csak az enyém
Félek, ha kérdezem, meddig vagy még nekem
Osztozunk mindenen
Minden szeretőn, időn, Istenen
Újra az illat
A hely, a helyzet, mely ostoba álmokba hajt
Lassan virrad
Mire felébredsz, ígérem, elrejtek minden vihart
És csak engedem, maradjon, így legyen
S osztozzunk mindenen
Minden, szerelmen, hiten, életen
Mondd, hogy mindig így lesz majd
Mondd, hogy a végtelenbe tart
Mondd, hogy mindig így lesz majd
S meg ne valld, ha bárki csalt
Mi is juthat még, ha a teljesség kihalt
Kegyelem nincs
A szerelem ismer, mint örökös visszaesőt
Mentség nincs
Ugyanúgy állok én is a bírák előtt
Így lesz máskor is, így van mással is
Osztozunk mindenen
Minden reményen, bűnön, kételyen
Mondd, hogy mindig így lesz majd
Mondd, hogy a végtelenbe tart
Mondd, hogy mindig így lesz majd
S meg ne valld, ha bárki csalt
Mi is juthat még, ha a teljesség kihalt
És ölelsz, és sietsz
A hajad még vizes, de indulni kell
Várnak máshol
És ugyanígy, és tele szerelemmel
Egy keveset álmodhatsz még nekem
Tégy úgy, hogy nem búcsúzunk el sosem
Mondd, hogy mindig így lesz majd
Mondd, hogy a végtelenbe tart
Mondd, hogy mindig így lesz majd
S meg ne valld, ha bárki csalt
Mi is juthat még, ha a teljesség kihalt...
/ Zorán /
LGT: Ha a csend beszélni tudna
Ha a csend beszélni tudna
Négymilliárd hangon szólna
Mindarról, mi bennünk rejtve él
Vágydal szólna száz szólamra
Minden gondolat dobolna
Millió szó összefolyna
Ezer nyelven kavarogna
S a világnak nem lenne titka
na na na na na na...
Ha zene nélkül volna dallam
Egy soha meg nem szólalt dalban
Megtudnád, hogy mit is akartam.
A csend minden nyelven hallgat
Szóra még sosem bírták
Azt hiszem, hogy ezt még te sem tudnád
De több van, mit szemed láthat
De több van, mit füled hall
S van akinek a csend szavak nélkül
Van akinek a csend szavak nélkül is vall
Ha a csend beszélni tudna
Hol nevetne hol meg sírna
Fekete is fehér volna talán
Vallomások, látomások
Víziók és hazugságok
Érzések és kívánságok
Megtörnének, széttörnének
Tükörfalán a beszédnek
na na na na...
Ha a csend beszélni tudna
Négymilliárd hangon szólna
Mindarról, mi bennünk rejtve él
Vágydal szólna száz szólamra
Minden gondolat dobolna
Millió szó összefolyna
Ezer nyelven kavarogna
S a világnak nem lenne titka
na na na na na na...
Ha zene nélkül volna dallam
Egy soha meg nem szólalt dalban
Megtudnád, hogy mit is akartam.
A csend minden nyelven hallgat
Szóra még sosem bírták
Azt hiszem, hogy ezt még te sem tudnád
De több van, mit szemed láthat
De több van, mit füled hall
S van akinek a csend szavak nélkül
Van akinek a csend szavak nélkül is vall
Ha a csend beszélni tudna
Hol nevetne hol meg sírna
Fekete is fehér volna talán
Vallomások, látomások
Víziók és hazugságok
Érzések és kívánságok
Megtörnének, széttörnének
Tükörfalán a beszédnek
na na na na...
Sugarlof : Hajnalig még van idő
Egy keserű csók ég ajkaimon,
és belehal a szívem, mégis visszaadom, s akarom,
hogy a hajnal fénye késsen még,
pár óráért egy évet megadnék,
minek álom, mondd ha ébren alszom?
Egy keserű csók ég ajkaimon,
mert veled vagyok tiltott bűnös hajnalokon, s hazudom,
hogy a másiknak ez úgysem fáj,
hogy benned s bennem ébredt egy új vágy,
s veled élem át egy másik arcom.
Megöl a szerelem!
Hajnalig még van idő, hajnalig még van idő,
húzz magadhoz kérlek százszor még,
légy nekem a levegő, légy nekem a levegő,
úgysem élek rég!
Hajnalig még van idő, hajnalig még van idő,
eltakarja addig kinn a sötét,
két szerelmes szerető, két szerelmes szerető
bűnét!
És hazudok újra éjeken át,
bár tudom, hogy a bűnünk így is égbekiált, de ne bándd,
mivel így hozta az élet már,
hát hadd tomboljon köztünk az új nyár,
idebenn ma éjjel senki sem lát.
Megöl a szerelem!
Hajnalig még van idő, hajnalig még van idő,
húzz magadhoz kérlek százszor még,
légy nekem a levegő, légy nekem a levegő,
úgysem élek rég!
Hajnalig még van idő, hajnalig még van idő,
eltakarja addig kinn a sötét,
két szerelmes szerető, két szerelmes szerető
bűnét!
Hajnalig még van idő, hajnalig még van idő,
húzz magadhoz kérlek százszor még,
légy nekem a levegő, légy nekem a levegő,
úgysem élek rég!
Hajnalig még van idő, hajnalig még van idő,
eltakarja addig kinn a sötét,
két szerelmes szerető, két szerelmes szerető
bűnét!
Egy keserű csók ég ajkaimon,
és belehal a szívem, mégis visszaadom, s akarom,
hogy a hajnal fénye késsen még,
pár óráért egy évet megadnék,
minek álom, mondd ha ébren alszom?
Egy keserű csók ég ajkaimon,
mert veled vagyok tiltott bűnös hajnalokon, s hazudom,
hogy a másiknak ez úgysem fáj,
hogy benned s bennem ébredt egy új vágy,
s veled élem át egy másik arcom.
Megöl a szerelem!
Hajnalig még van idő, hajnalig még van idő,
húzz magadhoz kérlek százszor még,
légy nekem a levegő, légy nekem a levegő,
úgysem élek rég!
Hajnalig még van idő, hajnalig még van idő,
eltakarja addig kinn a sötét,
két szerelmes szerető, két szerelmes szerető
bűnét!
És hazudok újra éjeken át,
bár tudom, hogy a bűnünk így is égbekiált, de ne bándd,
mivel így hozta az élet már,
hát hadd tomboljon köztünk az új nyár,
idebenn ma éjjel senki sem lát.
Megöl a szerelem!
Hajnalig még van idő, hajnalig még van idő,
húzz magadhoz kérlek százszor még,
légy nekem a levegő, légy nekem a levegő,
úgysem élek rég!
Hajnalig még van idő, hajnalig még van idő,
eltakarja addig kinn a sötét,
két szerelmes szerető, két szerelmes szerető
bűnét!
Hajnalig még van idő, hajnalig még van idő,
húzz magadhoz kérlek százszor még,
légy nekem a levegő, légy nekem a levegő,
úgysem élek rég!
Hajnalig még van idő, hajnalig még van idő,
eltakarja addig kinn a sötét,
két szerelmes szerető, két szerelmes szerető
bűnét!


Zorán - Valahol mélyen a szívemben
Műszerek rajzolnak izgatott görbét,
De egyik sem mutatja meg,
Hogy mi lakik mélyen a szívemben.
Tudom, a szívben nem lakik érzés,
De valami ott mozdul meg,
Valahol mélyen a szívemben.
Talán jobb is ez így, hogy nincs elég szavam rá,
S annak, mit érzek, csak tört részét mondhatom el,
Mert egyszercsak ott állnék meztelen szívvel,
Azokkal szemben, kik álruhát öltöttek fel.
Mégis irigyen tisztelek költőt és festőt,
Ki helyettem mutatja meg,
Hogy mi lakik mélyen a szívemben.
Néha magam sem tudom, hogy dadogni könnyebb,
Vagy titkolni kényelmesebb
Hogy mi lakik mélyen a szívemben.
Mert ha ki tudnám mondani, és szavam is van rá,
Nem egyszer szürkén és okosan hallgatom el
Hiszen beszélni tanulva tanulunk csendet.
S azt is, hogy van, mikor hallgatni, hazudni kell.
Rövid kis hír, csak egy fotó, vagy semmi,
Már megszoktam, világok omlanak össze
A Földön az égen és itt,
Valahol mélyen a szívemben.
Véleményt mondok pár megszokott szóval,
De a hangszóró nem viszi át,
Hogy mi lakik mélyen a szívemben.
Műszerek rajzolnak izgatott görbét,
De egyik sem mutatja meg,
Hogy mi lakik mélyen a szívemben.
Tudom, a szívben nem lakik érzés,
De valami ott mozdul meg,
Valahol mélyen a szívemben.
Talán jobb is ez így, hogy nincs elég szavam rá,
S annak, mit érzek, csak tört részét mondhatom el,
Mert egyszercsak ott állnék meztelen szívvel,
Azokkal szemben, kik álruhát öltöttek fel.
Mégis irigyen tisztelek költőt és festőt,
Ki helyettem mutatja meg,
Hogy mi lakik mélyen a szívemben.
Néha magam sem tudom, hogy dadogni könnyebb,
Vagy titkolni kényelmesebb
Hogy mi lakik mélyen a szívemben.
Mert ha ki tudnám mondani, és szavam is van rá,
Nem egyszer szürkén és okosan hallgatom el
Hiszen beszélni tanulva tanulunk csendet.
S azt is, hogy van, mikor hallgatni, hazudni kell.
Rövid kis hír, csak egy fotó, vagy semmi,
Már megszoktam, világok omlanak össze
A Földön az égen és itt,
Valahol mélyen a szívemben.
Véleményt mondok pár megszokott szóval,
De a hangszóró nem viszi át,
Hogy mi lakik mélyen a szívemben.
Most múlik pontosan
Most múlik pontosan,
Engedem hadd menjen,
szaladjon kifelé belőlem
gondoltam egyetlen.
Nem vagy itt jó helyen,
nem vagy való nekem.
Villámlik mennydörög,
ez tényleg szerelem.
Látom, hogy elsuhan
felettem egy madár,
tátongó szívében szögesdrót,
csőrében szalmaszál.
Magamat ringatom,
míg ő landol egy almafán,
az Isten kertjében
almabort inhalál.
Vágtatnék tovább veled az éjben
az álmok foltos indián lován.
Egy táltos szív remeg a konyhakésben,
talpam alatt sár és ingovány.
Azóta szüntelen
őt látom mindenhol.
Meredten nézek a távolba,
otthonom kőpokol.
Szilánkos mennyország,
folyékony torz tükör.
Szentjánosbogarak
fényében tündököl.
Egy indián lidérc kísért itt bennem.
Szemhéjain rozsdás szemfedő.
A tükrökön túl, fenn a fellegekben
furulyáját elejti egy angyalszárnyú kígyóbűvölő.....
Quimby
[URL=http://www.youtube.com/watch?v=VjWX-WPO6Hk]
Most múlik pontosan,
Engedem hadd menjen,
szaladjon kifelé belőlem
gondoltam egyetlen.
Nem vagy itt jó helyen,
nem vagy való nekem.
Villámlik mennydörög,
ez tényleg szerelem.
Látom, hogy elsuhan
felettem egy madár,
tátongó szívében szögesdrót,
csőrében szalmaszál.
Magamat ringatom,
míg ő landol egy almafán,
az Isten kertjében
almabort inhalál.
Vágtatnék tovább veled az éjben
az álmok foltos indián lován.
Egy táltos szív remeg a konyhakésben,
talpam alatt sár és ingovány.
Azóta szüntelen
őt látom mindenhol.
Meredten nézek a távolba,
otthonom kőpokol.
Szilánkos mennyország,
folyékony torz tükör.
Szentjánosbogarak
fényében tündököl.
Egy indián lidérc kísért itt bennem.
Szemhéjain rozsdás szemfedő.
A tükrökön túl, fenn a fellegekben
furulyáját elejti egy angyalszárnyú kígyóbűvölő.....
Quimby

Egy gyönyörű hang emlékére...
Egy elfelejtett dal....
Visszahoz egy régi perc
megidéz egy fénykép
míg csak élnem kell
sose lesz másképp
ugyanaz a fájdalom
ugyanaz az érzés
az a búcsú szó
amivel elmész
nem számít
hogy hány év messzeség
az a perc ma sem múlt el még
teli voltunk élettel
szabad volt a szívünk
és én úgy hittem
sose kell félnünk
hova lett a boldogság
hova a sok álom
és ami nincsen már
miért kell
hogy fájjon
nem számít, hogy
hány év messzeség
az a perc ma sem múlt el még
itt az éjjel
és te nem vagy már velem
hogy fogd a két kezem
úgy mint régen
és ha hívlak
tudom senki nem felel
csak egy elfelejtett dal
sír a szélben
visszahoz egy régi perc
megidéz egy fénykép
amíg csak élnem kell
sose lesz másképp
nem számít
hogy hány év messzeség
az a perc ma sem múlt el még
itt az éjjel
és te nem vagy már velem
hogy fogd a két kezem
úgy mint régen
és ha hívlak
tudom senki nem felel
csak egy elfelejtett dal
sír a szélben
hány év múlt el
és még mennyi kell ahhoz
hogy újra kezdjem el
itt az éjjel
és te nem vagy már velem
hogy fogd a két kezem
úgy mint régen
és ha hívlak
tudom senki nem felel
csak egy elfelejtett dal
sír a szélben
/ Cserháti Zsuzsa /
Egy elfelejtett dal..
Egy elfelejtett dal....
Visszahoz egy régi perc
megidéz egy fénykép
míg csak élnem kell
sose lesz másképp
ugyanaz a fájdalom
ugyanaz az érzés
az a búcsú szó
amivel elmész
nem számít
hogy hány év messzeség
az a perc ma sem múlt el még
teli voltunk élettel
szabad volt a szívünk
és én úgy hittem
sose kell félnünk
hova lett a boldogság
hova a sok álom
és ami nincsen már
miért kell
hogy fájjon
nem számít, hogy
hány év messzeség
az a perc ma sem múlt el még
itt az éjjel
és te nem vagy már velem
hogy fogd a két kezem
úgy mint régen
és ha hívlak
tudom senki nem felel
csak egy elfelejtett dal
sír a szélben
visszahoz egy régi perc
megidéz egy fénykép
amíg csak élnem kell
sose lesz másképp
nem számít
hogy hány év messzeség
az a perc ma sem múlt el még
itt az éjjel
és te nem vagy már velem
hogy fogd a két kezem
úgy mint régen
és ha hívlak
tudom senki nem felel
csak egy elfelejtett dal
sír a szélben
hány év múlt el
és még mennyi kell ahhoz
hogy újra kezdjem el
itt az éjjel
és te nem vagy már velem
hogy fogd a két kezem
úgy mint régen
és ha hívlak
tudom senki nem felel
csak egy elfelejtett dal
sír a szélben
/ Cserháti Zsuzsa /
Egy elfelejtett dal..
Papadimitriu Athina - Tudod, minden nehezebb most (Kormorán)
Tudod minden nehezebb most
olyan össze-vissza élek
Lassan kideríthetetlen:
mi a látszat, mi a lényeg.
Tudod mindent mondanak,
de elmaradnak barátok
A dolgokat, csak a felszínen,
csak távolból látod.
De ha mellém lefekszel
képzeld azt, hogy élsz
ha mellettem elalszol:
álmodj nálam szebbeket.
Tudod minden nehezebb most
bármerre lépek
Nem látom az út végét és
egyre jobban félek.
Tudod kedves, ha rám nézel
fénytelen szomorú szemmel.
Úgy vagyok én is egyedül
minden kérdésemmel.
De ha mellém lefekszel
Képzeld azt, hogy élsz
ha mellettem elalszol:
álmodj nálam szebbeket.
Tudod minden nehezebb most
olyan össze-vissza élek
Lassan kideríthetetlen:
mi a látszat, mi a lényeg.
Tudod mindent mondanak,
de elmaradnak barátok
A dolgokat, csak a felszínen,
csak távolból látod.
De ha mellém lefekszel
képzeld azt, hogy élsz
ha mellettem elalszol:
álmodj nálam szebbeket.
Tudod minden nehezebb most
bármerre lépek
Nem látom az út végét és
egyre jobban félek.
Tudod kedves, ha rám nézel
fénytelen szomorú szemmel.
Úgy vagyok én is egyedül
minden kérdésemmel.
De ha mellém lefekszel
Képzeld azt, hogy élsz
ha mellettem elalszol:
álmodj nálam szebbeket.
GEG - Néhány.... <--- hallgatáshoz katt.ide
Rég,
Valahol a múltban minden más volt még,
Csak a pillanat számított, s így volt szép,
Aztán jött a változás,
Egy látomás, hogy rám találsz, elvarázsolsz már
Szerelem,
Sose gondoltam, hogy lehet végtelen,
Mint a romantikus Régi filmeken,
Happy End az életünk,
Létezünk, s két kezünk összezárul
Refr:
Néhány év után, még mindig ég a láng,
És remélem örökké így lesz, elkerül a vég,
S majd 50 év után, még mindig gondolj rám,
Hazudj kérlek, hitesd el, hogy messze még a vég
Dopeman:
Sajnos minden kezdetben bizony benne van a vég
De ha neked szerencséd van a tűz még akkor is ég
Amikor az életed lángja majd szépen lassan kialszik
Mert megtaláltad azt akivel szemben nem számít
Sem az hogy mi volt és mi van vagy hogy mi lesz
És mindent eldobnál csak hogy vele ott lehess
Én még nem láttam ilyet, de talán ezért is vagyok
Az a magányos farkas akivel nem bírnak a csajok
Vágy,
Ami hozzád húzott, s két karodba zárt,
Ami végig fűtött, s így találtam rád,
Aztán jött a változás,
Az idő szállt, meg nem állt, így is ég a láng
Refr.
2x
Rég,
Valahol a múltban minden más volt még,
Csak a pillanat számított, s így volt szép,
Aztán jött a változás,
Egy látomás, hogy rám találsz, elvarázsolsz már
Szerelem,
Sose gondoltam, hogy lehet végtelen,
Mint a romantikus Régi filmeken,
Happy End az életünk,
Létezünk, s két kezünk összezárul
Refr:
Néhány év után, még mindig ég a láng,
És remélem örökké így lesz, elkerül a vég,
S majd 50 év után, még mindig gondolj rám,
Hazudj kérlek, hitesd el, hogy messze még a vég
Dopeman:
Sajnos minden kezdetben bizony benne van a vég
De ha neked szerencséd van a tűz még akkor is ég
Amikor az életed lángja majd szépen lassan kialszik
Mert megtaláltad azt akivel szemben nem számít
Sem az hogy mi volt és mi van vagy hogy mi lesz
És mindent eldobnál csak hogy vele ott lehess
Én még nem láttam ilyet, de talán ezért is vagyok
Az a magányos farkas akivel nem bírnak a csajok
Vágy,
Ami hozzád húzott, s két karodba zárt,
Ami végig fűtött, s így találtam rád,
Aztán jött a változás,
Az idő szállt, meg nem állt, így is ég a láng
Refr.
2x
Két bugyisnak
Pokolgép:Így szép az élet
Lennék én vad folyó, sziklákat szétzúzó
Vagy magasban felhő, szabadon szárnyaló
Lennék én tékozló fiú, ki csak a mának él
Csak így édes az élet, ez a világ így szép
Nem lennék gazember, ki egy országot megrabol,
Vagy ostoba, aki helyette meglakol
Inkább vagyok, aki vagyok,
Egy őrült rockzenész
Nekem így édes az élet, ez a világ így szép
R.:Gyomláld ki lelkemből a búbánatot
Gyere a közelembe régi barátom
Itt minden fáradt napon szükség van rád
Érted az ördögöt is seggbe rúgnám
R.:Kiálts, hogy halljam a hangod még jobban
Akkor nem érdekel, hogy mit hoz a holnap
Öld meg a szívemben a kétségeket
Így édes az élet, ez a világ így szép
Lennék én óriásfa, a végtelenbe szökő
Vagy nyári villám, mindent felperzselő
Lennék én tékozló fiú, ki csak a mának él
Csak így édes az élet, ez a világ így szép
Nem lennék gazember, ki egy országot megrabol,
Vagy ostoba, aki helyette meglakol
Inkább vagyok, aki vagyok,
Egy őrült rockzenész
Nekem így édes az élet, ez a világ így szép

Pokolgép:Így szép az élet
Lennék én vad folyó, sziklákat szétzúzó
Vagy magasban felhő, szabadon szárnyaló
Lennék én tékozló fiú, ki csak a mának él
Csak így édes az élet, ez a világ így szép
Nem lennék gazember, ki egy országot megrabol,
Vagy ostoba, aki helyette meglakol
Inkább vagyok, aki vagyok,
Egy őrült rockzenész
Nekem így édes az élet, ez a világ így szép
R.:Gyomláld ki lelkemből a búbánatot
Gyere a közelembe régi barátom
Itt minden fáradt napon szükség van rád
Érted az ördögöt is seggbe rúgnám
R.:Kiálts, hogy halljam a hangod még jobban
Akkor nem érdekel, hogy mit hoz a holnap
Öld meg a szívemben a kétségeket
Így édes az élet, ez a világ így szép
Lennék én óriásfa, a végtelenbe szökő
Vagy nyári villám, mindent felperzselő
Lennék én tékozló fiú, ki csak a mának él
Csak így édes az élet, ez a világ így szép
Nem lennék gazember, ki egy országot megrabol,
Vagy ostoba, aki helyette meglakol
Inkább vagyok, aki vagyok,
Egy őrült rockzenész
Nekem így édes az élet, ez a világ így szép
Kedvenc Mocisomnak....
Motoron ülve az utakat járod
Lebeg a szélben a bőrkabátod.
Széles az út, kövér a gáz,
Füstöl a kerék, zúg a határ.
Köd előttünk, köd utánunk, amíg élünk, meg sem állunk.
Köd előttünk, köd utánunk, két keréken az utakon járunk.
MAGYAR ÉGEN MAGYAR ISTEN, csak azt mondom, bizony Isten,
MAGYAR ÉGEN MAGYAR ISTEN, motorosnak párja nincsen!
Kajla bajszod a menetszél rázza,
Rohan a táltos, az utat zabálja.
Gyorsul a tempó, pokoli vágta,
Háború ez, a gépek csatája.
Köd előttünk, köd utánunk, amíg élünk, meg sem állunk.
Köd előttünk, köd utánunk, két keréken az utakon járunk.
MAGYAR ÉGEN MAGYAR ISTEN, csak azt mondom, bizony Isten,
MAGYAR ÉGEN MAGYAR ISTEN, motorosnak párja nincsen!
MAGYAR ÉGEN MAGYAR ISTEN,
Vigyázzon rátok az Isten!
Blues Company
Motoron ülve az utakat járod
Lebeg a szélben a bőrkabátod.
Széles az út, kövér a gáz,
Füstöl a kerék, zúg a határ.
Köd előttünk, köd utánunk, amíg élünk, meg sem állunk.
Köd előttünk, köd utánunk, két keréken az utakon járunk.
MAGYAR ÉGEN MAGYAR ISTEN, csak azt mondom, bizony Isten,
MAGYAR ÉGEN MAGYAR ISTEN, motorosnak párja nincsen!
Kajla bajszod a menetszél rázza,
Rohan a táltos, az utat zabálja.
Gyorsul a tempó, pokoli vágta,
Háború ez, a gépek csatája.
Köd előttünk, köd utánunk, amíg élünk, meg sem állunk.
Köd előttünk, köd utánunk, két keréken az utakon járunk.
MAGYAR ÉGEN MAGYAR ISTEN, csak azt mondom, bizony Isten,
MAGYAR ÉGEN MAGYAR ISTEN, motorosnak párja nincsen!
MAGYAR ÉGEN MAGYAR ISTEN,
Vigyázzon rátok az Isten!
Blues Company
Balázs Fecó - Érints meg (annyira megható )
Megint elment a nap,
ahogy mindig szokott.
Nem túl sok van már,
amit még itt hagyott.
Ami félig van kész, az ma félig marad.
Engedd, hogy a dolgok
most nélkülünk változzanak.
Egy felhőn ülünk fenn a város fölött.
Távolról néztük, ahogy átöltözött.
Indulhatunk. Itt már tudjuk, milyen.
Rád bízom, merre.
Ne ez a bolygó legyen.
Érints meg még egyszer, lassan.
Úgy alszom el.
Legyen függöny mögött a világ.
Érints meg még egyszer, lassan,
érzékenyen,
és kívánj jó éjszakát.
Ki mondja meg, vajon meddig lehet,
hogy minden nap,
mindenhol erős legyek?
A csönd volna jó.
Kicsit könnyebb napok.
Ne kérdezz semmit, ha látod,
hogy fáradt vagyok.
Érints meg még egyszer, lassan.
Úgy alszom el.
Legyen függöny mögött a világ.
Érints meg még egyszer, lassan,
érzékenyen,
és kívánj jó éjszakát.
Elment a nap,
ahogy mindig szokott.
De túl sok van már,
amit még itt hagyott.
Ami félig van kész,
az ma félig marad.
Engedd, hogy a dolgok
most nélkülünk változzanak.
Megint elment a nap,
ahogy mindig szokott.
Nem túl sok van már,
amit még itt hagyott.
Ami félig van kész, az ma félig marad.
Engedd, hogy a dolgok
most nélkülünk változzanak.
Egy felhőn ülünk fenn a város fölött.
Távolról néztük, ahogy átöltözött.
Indulhatunk. Itt már tudjuk, milyen.
Rád bízom, merre.
Ne ez a bolygó legyen.
Érints meg még egyszer, lassan.
Úgy alszom el.
Legyen függöny mögött a világ.
Érints meg még egyszer, lassan,
érzékenyen,
és kívánj jó éjszakát.
Ki mondja meg, vajon meddig lehet,
hogy minden nap,
mindenhol erős legyek?
A csönd volna jó.
Kicsit könnyebb napok.
Ne kérdezz semmit, ha látod,
hogy fáradt vagyok.
Érints meg még egyszer, lassan.
Úgy alszom el.
Legyen függöny mögött a világ.
Érints meg még egyszer, lassan,
érzékenyen,
és kívánj jó éjszakát.
Elment a nap,
ahogy mindig szokott.
De túl sok van már,
amit még itt hagyott.
Ami félig van kész,
az ma félig marad.
Engedd, hogy a dolgok
most nélkülünk változzanak.
Drága Mocisomnak!
Quimby: sehol se talállak
voltam New Yorkban
reptéren Londonban
Berlinben lassú volt a fény
imbolygott Amszterdam
és hess jött Marakesh
Párizsból sms
szikrázott Velence
mint Varsóban a fűszeres
lány aki eladó
de én nem Bem apó
halló halló halló
hallucináció
csak a szerelem eleven elemem
valahol elveszett
veszettül keresem
sehol se talállak téged életem
voltam Keleten
jártam Nyugaton
déli legelőn
északi ugaron
sorstalan utakon
fejvesztve kutatom őt
nem tudom hol lakom
itt lesz a szekrényben
a kávés csészében
vagy tán a szőnyeg alatt
az ajtó mögött nem néztem
egy sötét sarokban
nyilvános wc-ben
a körúton egy kávéházban
budai erkélyen
jaj hívok nyomozó
mer én nem Columbo
halló halló halló
halucináció...
csak a szerelem eleven elemem
valahol elveszett
veszettül keresem
sehol se talállak téged életem
voltam Keleten
jártam Nyugaton
déli legelőn
északi ugaron
sorstalan utakon
fejvesztve kutatom őt
nem tudom hol lakom (Ez egy válasz menyus 100 üzenetére (2011. 11. 23. szerda 19:24), amit ide kattintva olvashatsz)
2011. 11. 23. szerda 19:24
Quimby: sehol se talállak
voltam New Yorkban
reptéren Londonban
Berlinben lassú volt a fény
imbolygott Amszterdam
és hess jött Marakesh
Párizsból sms
szikrázott Velence
mint Varsóban a fűszeres
lány aki eladó
de én nem Bem apó
halló halló halló
hallucináció
csak a szerelem eleven elemem
valahol elveszett
veszettül keresem
sehol se talállak téged életem
voltam Keleten
jártam Nyugaton
déli legelőn
északi ugaron
sorstalan utakon
fejvesztve kutatom őt
nem tudom hol lakom
itt lesz a szekrényben
a kávés csészében
vagy tán a szőnyeg alatt
az ajtó mögött nem néztem
egy sötét sarokban
nyilvános wc-ben
a körúton egy kávéházban
budai erkélyen
jaj hívok nyomozó
mer én nem Columbo
halló halló halló
halucináció...
csak a szerelem eleven elemem
valahol elveszett
veszettül keresem
sehol se talállak téged életem
voltam Keleten
jártam Nyugaton
déli legelőn
északi ugaron
sorstalan utakon
fejvesztve kutatom őt
nem tudom hol lakom (Ez egy válasz menyus 100 üzenetére (2011. 11. 23. szerda 19:24), amit ide kattintva olvashatsz)

Két bugyisnak
Pokolgép:Így szép az élet
Lennék én vad folyó, sziklákat szétzúzó
Vagy magasban felhő, szabadon szárnyaló
Lennék én tékozló fiú, ki csak a mának él
Csak így édes az élet, ez a világ így szép
Nem lennék gazember, ki egy országot megrabol,
Vagy ostoba, aki helyette meglakol
Inkább vagyok, aki vagyok,
Egy őrült rockzenész
Nekem így édes az élet, ez a világ így szép
R.:Gyomláld ki lelkemből a búbánatot
Gyere a közelembe régi barátom
Itt minden fáradt napon szükség van rád
Érted az ördögöt is seggbe rúgnám
R.:Kiálts, hogy halljam a hangod még jobban
Akkor nem érdekel, hogy mit hoz a holnap
Öld meg a szívemben a kétségeket
Így édes az élet, ez a világ így szép
Lennék én óriásfa, a végtelenbe szökő
Vagy nyári villám, mindent felperzselő
Lennék én tékozló fiú, ki csak a mának él
Csak így édes az élet, ez a világ így szép
Nem lennék gazember, ki egy országot megrabol,
Vagy ostoba, aki helyette meglakol
Inkább vagyok, aki vagyok,
Egy őrült rockzenész
Nekem így édes az élet, ez a világ így szép

Pokolgép:Így szép az élet
Lennék én vad folyó, sziklákat szétzúzó
Vagy magasban felhő, szabadon szárnyaló
Lennék én tékozló fiú, ki csak a mának él
Csak így édes az élet, ez a világ így szép
Nem lennék gazember, ki egy országot megrabol,
Vagy ostoba, aki helyette meglakol
Inkább vagyok, aki vagyok,
Egy őrült rockzenész
Nekem így édes az élet, ez a világ így szép
R.:Gyomláld ki lelkemből a búbánatot
Gyere a közelembe régi barátom
Itt minden fáradt napon szükség van rád
Érted az ördögöt is seggbe rúgnám
R.:Kiálts, hogy halljam a hangod még jobban
Akkor nem érdekel, hogy mit hoz a holnap
Öld meg a szívemben a kétségeket
Így édes az élet, ez a világ így szép
Lennék én óriásfa, a végtelenbe szökő
Vagy nyári villám, mindent felperzselő
Lennék én tékozló fiú, ki csak a mának él
Csak így édes az élet, ez a világ így szép
Nem lennék gazember, ki egy országot megrabol,
Vagy ostoba, aki helyette meglakol
Inkább vagyok, aki vagyok,
Egy őrült rockzenész
Nekem így édes az élet, ez a világ így szép
A dal újra szól, nem látlak sehol.
Tudom csak játszottál, de őrült játszma volt.
Gyúlnak a fények, lelkemben égnek bárcsak mozdulnál.
Börtönbe zárlak, kulcsom ma éjjel lassan kattan, Láss!
Ref.:
Zajos éjszakán ma bennünk ég a vágy,
Látom, hogy a szemed villan.
Rám talál, egy dallam járja át
Hajnalodik, még sem érzem,
csak veled é-é csak veled ohh,
csak veled é-é csak veled.
Zajos éjszakán ma bennünk ég a vágy
Bébi, te csak vezess így lesz jó, jó, jó, jó
A dal újra szól, egy őrült partiról.
A szívem ritmust vált, rád hangol mindenhol.
Szárnyal a lélek, még újra élek minden pillantást.
Benned zenélek, testemben ébred minden hullámsáv.
Ref.:
Zajos éjszakán ma bennünk ég a vágy
Látom, hogy a szemed villan.
Rám talál, egy dallam járja át,
Hajnalodik, még sem érzem
csak veled é-é csak veled ohh
csak veled é-é csak veled
Zajos éjszakán ma bennünk ég a vágy
Bébi, te csak vezess így lesz jó, jó, jó, jó
csak veled é-é csak veled ohh
csak veled é-é csak veled
Zajos éjszakán ma bennünk ég a vágy
Bébi, te csak vezess így lesz jó
Zajos éjszakán ma bennünk ég a vágy
Látom, hogy a szemed villan.
Rám talál, egy dallam járja át,
Hajnalodik, még sem érzem
csak veled é-é csak veled ohh
csak veled é-é csak veled
Zajos éjszakán ma bennünk ég a vágy
Bébi, te csak vezess így lesz jó, jó, jó, jó
Kállay-Saunders András: csak veled
Tudom csak játszottál, de őrült játszma volt.
Gyúlnak a fények, lelkemben égnek bárcsak mozdulnál.
Börtönbe zárlak, kulcsom ma éjjel lassan kattan, Láss!
Ref.:
Zajos éjszakán ma bennünk ég a vágy,
Látom, hogy a szemed villan.
Rám talál, egy dallam járja át
Hajnalodik, még sem érzem,
csak veled é-é csak veled ohh,
csak veled é-é csak veled.
Zajos éjszakán ma bennünk ég a vágy
Bébi, te csak vezess így lesz jó, jó, jó, jó
A dal újra szól, egy őrült partiról.
A szívem ritmust vált, rád hangol mindenhol.
Szárnyal a lélek, még újra élek minden pillantást.
Benned zenélek, testemben ébred minden hullámsáv.
Ref.:
Zajos éjszakán ma bennünk ég a vágy
Látom, hogy a szemed villan.
Rám talál, egy dallam járja át,
Hajnalodik, még sem érzem
csak veled é-é csak veled ohh
csak veled é-é csak veled
Zajos éjszakán ma bennünk ég a vágy
Bébi, te csak vezess így lesz jó, jó, jó, jó
csak veled é-é csak veled ohh
csak veled é-é csak veled
Zajos éjszakán ma bennünk ég a vágy
Bébi, te csak vezess így lesz jó
Zajos éjszakán ma bennünk ég a vágy
Látom, hogy a szemed villan.
Rám talál, egy dallam járja át,
Hajnalodik, még sem érzem
csak veled é-é csak veled ohh
csak veled é-é csak veled
Zajos éjszakán ma bennünk ég a vágy
Bébi, te csak vezess így lesz jó, jó, jó, jó
Kállay-Saunders András: csak veled
...Desperado - Ég veled
Még remegsz, s elcsuklik hangod.
Hozzám bújsz, könnyes az arcod.
Tétován, mintha mondanál valamit,
Majd beletörõdsz, hisz tudod, semmi sem változik.
Refr : Sírsz, hisz a szíved mélyén elhiszed,
Hogy szebb, ha együtt mondjuk ki: Ég veled!
Az út most kettéágazik, sok minden változik,
Hát ég veled, nehéz lesz nélküled.
Egy nyitott könyv, ami rólunk szólt talán.
Így volt szép, de a jövõt nem mi írjuk ezután.
De kaptunk még benne egy utolsó lapot,
Ez lesz a legszomorúbb , már te is tudod.
Refr : Sírsz, hisz a szíved mélyén elhiszed,
Hogy szebb, ha együtt mondjuk ki: Ég veled!
Az út most kettéágazik, sok minden változik,
Hát ég veled, nehéz lesz nélküled.

Még remegsz, s elcsuklik hangod.
Hozzám bújsz, könnyes az arcod.
Tétován, mintha mondanál valamit,
Majd beletörõdsz, hisz tudod, semmi sem változik.
Refr : Sírsz, hisz a szíved mélyén elhiszed,
Hogy szebb, ha együtt mondjuk ki: Ég veled!
Az út most kettéágazik, sok minden változik,
Hát ég veled, nehéz lesz nélküled.
Egy nyitott könyv, ami rólunk szólt talán.
Így volt szép, de a jövõt nem mi írjuk ezután.
De kaptunk még benne egy utolsó lapot,
Ez lesz a legszomorúbb , már te is tudod.
Refr : Sírsz, hisz a szíved mélyén elhiszed,
Hogy szebb, ha együtt mondjuk ki: Ég veled!
Az út most kettéágazik, sok minden változik,
Hát ég veled, nehéz lesz nélküled.