Emlékszel mikor kölcsönkértem a vadonatúj autódat és összetörtem ?
Azt hittem megölsz….de nem tetted,
Arra emlékszel-e mikor lecsaltalak a tengerpartra és azt mondtad esni fog és
tényleg esett. Azt hittem majd azt mondod „na ugye megmondtam”…de nem tetted
Emlékszel mikor mindenkivel flörtöltem hogy féltékennyé tegyelek, és te az is voltál.
Azt hittem elhagysz……de nem tetted.
Emlékszel arra mikor szétkentem a meggyes pitét a kocsidban. Azt hittem megversz…de nem tetted
És arra emlékszel mikor elfelejtettem megmondani hogy az összejövetel hivatalos lesz és te farmerba jöttél. Azt hittem dobni fogsz…….de nem tetted.
Igen ! Sok dolog van amit nem tettél meg, de elviseltél engem, szerettél és védelmeztél.
És sok dolog volt amit meg akartam változtatni veled kapcsolatban mikor visszajössz Vietnámból…de nem tetted.

Sokan azt mondták h majdnem mind szomorú vers hát nemtudom nekem ezek tetszenek ugyhogy túl sok csöpögös nyálas tündibündi versikét ne várjatok maximum ha olyanom lesz:)

Sárga csönd ölelkörül,s te nem vagy velem!!
Most látom igazán hogy mily nagy úr is a szerelem!!
Egy vallomás,elsuttogott igék,
s tudom jól hogy már nem lehetek a tiéd!!
Még élek,még csordul ereimben a drága vér,
bár néha már csak csöppen,
és nem zubog az életért!!
Véres szivem összetörten hever,
s még ost is hallom a szót mely hiv...
de számomra értelme nincsen!!
Félek!!Egyedül maradok!!
Érted éltem eddig ,de most nélküled halok!!!

Egyenlőre sikerült kielégitened telhetetlen kiváncsiságom:) elijeszteni?hát engem nem olyan fából faragtak:P ja az egyik kis szösszenet a te nicked kezdőbetűi remélem észrevételezted

Nem bocsájtott meg.
A verseim tetszettek neki,
de mégse...

Asszem, most ez volt az utsó vers egy jó darabig.
Nincs ihlet...

Volt egy pár röpke hónap,
Volt egy pár lopott óra.
Szerettem,
Ahogyan nőt még soha.

Volt egy pár hangos szó,
Utána pár vígasztaló.
Szeretett,
Ahogyan nő még soha.

Volt egy pár mérges szó,
Volt pár nagyon bántó.
Fájt,
Ahogyan nőtöl még soha.

Nincs már olyan este,
Hogy ne Ő jutna eszembe.
Szenvedek,
Ahogyan nő miatt még soha.

Kicsi üvegszárnyú pillangó
utánad repülni volna jó
együtt szállnánk fel az égbe
édes forró lángtol égve
ha elfáradnánk egykettőre
lepihennénk egy felhőre
lepkeszárnnyal átölelnél
s a karodban elaludnék.

+kérdezhetem hány éves vagy?

Te vagy ki kell nekem,
Oly kedves vagy velem.
Mindig bókolsz,hogy elnyerd a szívem.


+1019:)

Te most udvarolsz

És akkor most ébredjünk fel tom
amugy minden szép&jó volt amit leírtál de ez a szám egy kicsit pörgösebb dallamu erre max táncolnék az asztalon az étteremben

Dj szatmári feat jucus :Égess el /egy szám címe/

Úgy csókoljon a szád,hogy fájjon égjen a váááágy,
Gyilkos várakozás,nincs több álmodozás.
Fáááj mikor képzeletben mást megölelsz,
Fáááj mert azt akarom,hogy mégse múljon el
égesss el...

annyit ülök ahogy időm engedi mikor nem a fősulin meresztem a szemem vagy nincs más egyéb elfoglaltságom akkor igen a gép előtt v.ok és téged veszlek le a lábadról

Amúgy jóreggelt Tom

átmásoltam ide az összeset ugyhogy itt elkezdheted olvasgatni nyugodtan
örülök,hogy tetszenek de mint mondtam már régebben is nem mindet én írtam csak nagyon tetszenek nekem is

jól látom 05:08 jesszusom akkor még a másik oldalamra feküdtem át amúgy örülök h így látlak gen fogok még ide írógatni de tőled sem várok mást

Ügyes vagy :) Igy tovább!

mára ennyi,valakinek teregetni is kell

Azt bántod, akit szeretsz,
s azzal vagy jó, aki bánt.
A más szívét akarod,
s az, kié vagy, majdcsak megbocsát.

Nem lehet rángatni másokat a láncon.
Ha össze-vissza fütyülsz, felgyorsul a tánc,
megvadul a fogoly,
elszakad a lánc.
------------------------------------------------
Szerettelek. S ugyan minek?
Te nem értetted meg érzéseimet.
Én neked adtam mindenem
s áhítva vártam, hogy
ez fordítva is így legyen.
Azt hittem te más vagy,
jobb vagy, mint az átlag,
de rá kellett döbbennem,
hogy mindenki hibázhat.
Rájöttem hibáztam, hisz
te annyira más vagy.
Mást mondtál és mást tettél
számtalanszor átvertél.
Időbe telt míg megértettem,
hogy nincs szükségem rád
hisz te és én, mint két külön világ.
Törődés és szeretet,
ez mind amire vágytam,
de te durván széttörted
minden apró vágyam.
Most itt vagyok egyedül,
ám mégis boldogan
s egyszer majd szívemben
új érzés fogan.
Ám mielőtt bárkinek
feltárnám szívem és lelkem,
meg kell tudnom,
ismeri-e ezt a két szót:
Igaz szerelem!
-----------------------------------
Hazudtál nekem!
Most már azt hiszem: mindenben.
Azt hazudtad, hogy szeretsz,
Hazudtál, hogy ez örökké így lesz.
Azt hazudtad, hogy te más vagy.
Hazudtál, de rájöttem mára:
....... év hazugság!
Szertfoszlott boldogság.
Soha többé nem lesz a régi,
Ugyanolyan vagy, mint a többi.
Hazugság volt minden érzés,
Az életem egy nagy tévedés.
Hazug vagy, és ezt nem bocsátom meg,
Csak az a baj, hogy még mindig szeretlek.
----------------------------------------------
Bocsájts meg mindenért,
a kimondatlan szavakért,
az elsóhajtott gondolatokért,
a percekből lett pillanatokért,
a féltve örzőtt titkokért,
a bánatért és az örömért,
a láthatatlan könnyekért,
az el nem csókolt csókokért,
a meg nem történt ölelésekért,
azért, hogy valaha szerettél...

---------------------------------------
...Ha eljössz hozzám, én meghalok,
Megölnek Gyönyör-angyalok...

Fekete szárnyakon jön az éjjel,
Hogy álmomat csendben törje széjjel,
Bűneim sorolva, újra meg újra
Jelet rajzol rám a Végzet ujja.

Védj meg! Karolj át hókaroddal,
Nyugtass meg bódítódaloddal!

Jönnek, csak jönnek a rettegés árnyai,
Félelem fiai, Borzalom lányai.
Felém nyúlnak véres hollókarmok,
Nevetnek vicsorgó tündérarcok.

...Ölelj... karodban meghalok bárhol,
A kíntól félek, nem a haláltól...
------------------------------------------
Ha megcsal az, aki igazán szerettél,
Fájó könnyet érte ne ejtsél!
Légy büszke emeld fel a fejed,
Visszatér ő hozzád, ha igazán szeret.
Arcod könnyes ne legyen, bánatod
Ne mutasd, gondold, hogy egy szép álom volt
És nem is volt igaz.
-----------------------------------
Mikor megdobban a szívem,
Te jutsz az eszemben,
Mély sebet hagytál és rohantam a vesztembe.
Nem volt mi megállítson a végtől,
A szerelem is elbúcsúzott a reménytől.
----------------------------------------

minden, ami másokban zavar vagy dühössé tesz, az BENNEM van -
minden, amit a másik rajtam kritizál - és ez engem sért -
az nincs feldolgozva BENNEM, ilyenkor az EGO sérül,
mert az EGOm erös - minden, amit a másik kritizál bennem
- és ez engem nem sért - az az Ö problémája, melyet kivetít rám,
mert nem mer szembenézni vele - minden, amit a másikban szeretek,
azt MAGAMBAN szeretem, mert felismerem magam ÖBENNE
- ez a Tükör Törvénye
-------------------------------------------
Mikor azt hiszed, csalódtál már az életben eleget
Akkor látsz egy lányt, ki nem boldog, csak elégedett
Olyan lányt kit a test csak szívével szeret
De megbízni benne már nem nem ... nem lehet

Mikor azt hiszed boldog ember lehetsz
Egy hideg tekintet, s mi tiéd volt...elveszett
Csak néztek rám némán a sárgászöld szemek
A könnyek nem beszélnek, én nem kérdezek

Mikor azt hiszed a felejtés könnyű nekem
Ha csukott szemekkel a sötétben lépkedek
Én mindig belédfutok, de ezt csak képzelem
Nem vagyok más érzem...egy becsapott gyerek
------------------------------------------------
Most szeretnék kérdezni valamit,
fájni fog nekem,
mert nem szerettem úgy soha senkit,
mint téged, mégse vagy most velem.

Miért hagytál el?
Miért a kérdés, de senki nem felel.
Vagy kiért? - ki az,
ki neked nyújt most vigaszt.

Csak szeretném tudni, hogy hol a hiba,
én voltam buta liba,
vagy az, akiért elhagytál.
Elmúlt, de szívem visszavár.
----------------------------------
Ha vége, hát csókolj meg s isten áldjon;
megtagadlak, már nem vagyok tiéd;
gyönyörnek, óh, mily gyönyörnek találom,
hogy ledobhattam bilincsimet.
Egy kézfogás még, - töröld esküinket
s ha találkoznak sorsunk útjai,
ne árulja el se szó se tekintet,
hogy a volt vágyból maradt valami.
Most, bár szerelmünk már-már alig él,
s ravatalánál zokog a hüség
és utolsót lüktet a szenvedély
s a tisztulás lefogja a szemét,
most még, noha mindnyájan elsiratták,
fel tudnád támasztani, ha akarnád.
----------------------------------
Ítéltek, hát ítéletem az ítélés.
Nem Isten vagyok
és nem Ördög,
bár kezemben a mérleg,
így ÉN döntök.
-------------------------
Tudod
Én vagyok a Fény, az Árnyék
Én vagyok a tükörképed
A Teremtő, aki a saját
Képére formált téged
Igen, én vagyok a Kéz
Aki helyetted mindent elintéz
Igen, én vagyok az Egy
Nélkülem itt semmi nem megy!

Apám a Föld, anyám az Ég
Engem senki nem látott még!
Apám a Víz, anyám a Tűz
Ez a Négy, ami Téged Velem
Örökre összefűz!

Tudom
Én vagyok az álmod éjjel
Az ereidben a Vér
A Sötétség és a Fény
De neked tudnod kell
Melyik mennyit ér
Én vagyok az Ismeretlen
Aki akar, úgyis megtalál
És Én majd vigyázok rá
Ha az egész Világ lángokban áll!
-------------------------------------

Csak most búcsúztunk el egymástól,
S máris nagyon hiányzol!
Nálad van jókedvem, boldogságom,
Mely biztonságot nyújt a külvilágtól!

Bárcsak elmondhatnám, amit érzek,
Ha tudnád, mitől félek!
Őrzök minden egyes pillanatot,
Mikor magamba szívhatom illatod!


Mikor érzem tested melegét,
Látom szemed tiszta fényét,
Felszínre tör belőlem minden érzelem,
De számomra ez mégis reménytelen Szerelem!


Nem számít milyen kevés ez,
Amit kaphatok belőled,
Ha csak egy érintés,
Vagy egy csók száll felém tőled!


Mikor tested az enyémhez simul,
Megállítanám az időt irgalmatlanul!
Mikor csókolsz vadul,
Kívánlak határtalanul!


Röpke percek ezek,
Csak ennyi mi az enyém lehet,
De tudnod kell, hogy Szeretlek,
S várom, hogy több lehessél egyszer!
-------------------------------------
Aznap borús volt a hajnal
S bennem nem volt semmi óhaj
Csak hogy tudjam tőled elköszönök még
Éreztem azt, hogy belül szívem ég
Az idő suhant, mint gondolat
Elért, lesújtott a pillanat
Ott álltam előtted
Helyetted mesélt két szemed
Mikor rám néztél
Tőlem semmit sem kérdeztél
De láttam rajtad mennyire fájt
Tudtam a búcsú téged hogy bánt
Bár tudtam volna mit tehetnék
Néked mit is mondhatnék
Hozzád hogyan szólhatnék
Hogy szívedben ne maradjon hasíték
Nem tudtam akkor hogyan mondjam el
Nem téged hagylak el
Csupán utam hív, hát mennem kell
De tudtam lelkem újra rád lel
Most itt vagyok, hát miért hagynál el?
Csak nyújtsd ki végre két kezed
S ígérem mindíg itt leszek veled!
-------------------------------------
Bántottak - és én meghaltam lélekben,
A szívem gyenge, testem védtelen
Félek egyedül maradni az emlékkel,
Önmagamban kell megbékélni a ténnyel;
Bántottak - és én végig tűrtem mindent,
Az ördögnek ajánlom a lelkem, s kérem;
Erösítsen meg az egyetlen igaz hatalom,
Hogy úgy álljak bosszút, ahogy csak akarom
Képtelen vagyok egyedül feldolgozni,
Hogy tudtak nekem ekkora fájdalmat okozni.
Bántottak - és én magamban tartottam,
Nem segített senki, belsö hangot sem hallottam,
Ami megmondaná, mit tegyek magammal,
Hogy visszaadjak mindent haraggal
Bántottak - és én összetörten várok
Remélem, nemsokára már a halál kapujában állok;
Azt akarom, hogy elragadjon,
A rossz emlék a testemmel együtt haljon
Bántottak - és nem vették észre rajtam,
Nem látják, hogy belül én már rég meghaltam
Bántottak - és én most "gyűlölök" mindenkit,
Mert üvölt a lelkem, de ez nem érdekel senkit
Elfeledtem rég, milyen is mosolyogni,
A célom egyedül a gonoszt imádni
O legalább segít megölni azt, aki bántott,
S örömmel nézi, ahogy "büntetést" osztok
Annak, aki megölt engem végleg,
Ahogyan te is ezt tetted Istenem, mert végignézted
-------------------------------------------------------