Vitáznak itten egyesek több fórumban is
arról, milyen nővel igen, és milyennel soha!

Olyan ez, mintha vitát nyitnék azon,
szájban vagy punciban élvezi jobban a f.szom,
kézzel verve, vagy mell között, esetleg anális,
gruppiban, parkban, netán a liftben?... Banális,
mi több elhanyagolható, mert mi a lényeg?
Annyi csak, hogy minden nap "célba érjek"!
Dögös szőkék, élveteg barnák, tüzes feketék?
Mindegy, mert (nekem) egyik sem elég,
lehet bár kismellű, kövér vagy sovány,
öleljen örömmel, s nyeljen el mint az ingovány.
Tanácsként mondom csak: ne nézegesd,
adni s persze kapni egyformán élvezet,
olts le villanyt, fordítsd magadnak háttal,
ha nincsen más, takard le a nagykabáttal,
de ne mond egyre se: nem! Én őt?! Soha!
Mert az élet rövid, a sors olykor mostoha,
maradhatsz hoppon és megtennéd örömmel,
ha nincsen más kéznél, egy moslékos vödörrel....

Így "udvarolnék" én a GG.-n!

Ó, bakfisok, lányok és korosabb hölgyek,
könnyed soványkák, vagy dús hegyek és völgyek
legyenek... Miket egy röpke pásztorórán,
hegyek ormán vagy legénylakások rejtekén
fejtek én ki vágytól izzva a ruhából,
lányból asszonnyá téve, asszonyt szeretővé,
lehetővé mond mikor tennéd ezt nekem?
Helyem az Urtól igen helyesen teremtetve
hol lenne, ha nem vággyal telt öletek fölött,
között a két csodának: a két ölelő combnak
jobbnak lenni jónál, mert ha űz a vágyam,
ágyam is majd lángot vet, hova vággyam,
ha nem a titkok titkát rejtő combotok közé?

Nem vonzott soha szőrös férfi segg,
hazudik az, aki állított rólam ilyet,
mert tetőtöl farkig férfiből vagyok,
s ha kételkednél, nos... elég ha hagyod,
hogy mindennnél ékesebben bizonyítsam,
hiszed vagy nem, de bizony itt van
kézközelbe (sajna, most csak nékem)
de remélem szép szóval azt is elérem,
hogy bizonyságggal Ő (a beste) szolgáljon,
s nem hagyod, hogy szegény hiába álljon...

Bakfisok, leányok, asszonyok!
Én, a rém rímes szómíves, itt vagyok,
és semmi kétséget az iránt nem hagyok:
nem csak mézes szónak vagyok a mestere,
Mond! Szavamon fognod nem kellenne?

"Előttem állsz némán, s kinn egy autó vár
Visszatarthatnálak még, de tudom késő már
Mindig éreztem, hogy ez megtörténik velünk,
De nem számítottam rá, nem erről szólt az életünk

Amit összetörhetnél, azt úgyis elhagytad már rég
Nem maradt más csak pár eldobott, szép emlék
Úgy látom, nincs más választás
Menned kell, hogy újat láss

Nem kell, hogy fájjon, nem kell sírnod sem már
Nem kell, úgy tenned, mintha rám gondolnál
Lesz majd az életedben, ami fontosabb ennél
S csak megköszönhetném azt, hogy végre elmentél

Mi köztünk állt, most egyszerre hullott szét
Ha kezem kezedhez érne, fel sem ismernéd
Ne mondd, hogy bánt, s hogy újra találkoznunk kell
Bármit is mondasz, én nem hiszem már el

Amit összetörhetnél, azt úgyis elhagytad már rég
Nem maradt más csak pár eldobott, szép emlék
Úgy látom, nincs más választás
Menned kell, hogy újat láss

Nem kell, hogy fájjon, nem kell sírnod sem már...

De néha mégis egy percre Rád gondolok
Hallom a hangod, mi messzebb jár a távolnál

Nem is kell már, hogy várj még rám
Többé nem kell hívnod
Elindulnék, nem elég,
Hogy így nézel rám

Nem kell, hogy fájjon, nem kell sírnod sem már..."

"Nem lépsz hozzám közel
Már gondolatban sem játszod el
Nem mosolyog úgy mint Te senki más
Miért kell néznem mégis valaki mást?

Visszalopnék én ha tudnék minden órát
De nincs erőm, hogy kiálljak még egy próbát
Néha rám tör még az összes szép emlék,
De Nélküled mind elhagyott ajándék

Egyszer hinnünk kéne
Azt, hogy nincs még vége
Látod, érted újra itt vagyok
Miért vagy mégis büszke
Látod, így megy tönkre
Minden, és mégsem indulok

Rohanok a hosszú éjen át
Figyelem a félhold halk szavát
Ő az, aki mindig Téged néz
És elmondja, hogy nélkülem még félsz

Csak Téged hív minden apró részem,
De elveszít
Érzem széthullok már,
De Te összerakhatnál
Mondd, miért nem figyelsz rám?....."

Belga : Szerelmes vagyok

Csodálatos szerelem,
tied vagyok kedvesem
mikor megismertelek
azt hittem, már ismerlek
földöntúli érzés,
mikor meglátlak
nem tudom leírni,
amikor még nem látlak
bizony, hogy van rózsa tövis nélkül
hátralévő életem már eldőlt,
hogy rád épül
sok váratlan meglepi
csoki, virág, satöbbi
külső-belső csodás bókok
gyakran nemcsak szexnél csókok
gügügügü maszatkutya
ma moziba megyünk
holnap reggel a reggelit
az ágyban mögesszük
én leveszem a kabátod
és segítek feladni
és szokok minden téren
a véleményed readni
tisztán ragyog a szemed
nem játszol te szerepet
jaj, de csinos a ruhád
hú, de jófej anyukád
ahogy fújja a szél
hajad libben nagyon szép
megleszünk remekül
dolgozom, te meg szülsz

TEBELÉD, TEBELÉD, SZERELMES VAGYOK ÉN
/X4

Hú, de szerelemes vagyok!
Nagyon szerelmes vagyok!
Tebeléd, tebeléd!
Szerelmes vagyok én!
Nagyon szép vagy te!
Gyönyörű vagy te!
Nagyon szép a szemed!
Nagyon szép a hajad!
Olyan boldog vagyok én!
Elég boldog vagyok én!
Nem tudom elmondani,
hogy mennyire szerelmes
Vagyok beléd én! Én!
Én lennék a világon
a legboldogabb ember,
Hogyha hozzám jönnél
feleségül majd egyszer!
Hú, de szerelmes vagyok!
Nagyon szerelmes vagyok!
Tebeléd, tebeléd!
Szerelmes vagyok én!
Nagyon szép vagy te!
Gyönyörű vagy te!
Nagyon szép a szemed!
Nagyon szép a hajad!
Olyan boldog vagyok én!
Elég boldog vagyok én!

TEBELÉD, TEBELÉD, SZERELMES VAGYOK ÉN
/X4

Ölelj át, most bújj közelebb
mindig ezt kívánom
Szerelmünknél nincs fontosabb
dolog a világon
Nem lehetek már másé,
csak a tiéd lehetek
Te szerethetsz engemet,
én meg csak tégedet
Ó, mióta szeretjük egymást
csak te meg é-én
Bőröd illatáról álmodtam
már nem egy regényt
Ölelj át, most bújj közelebb
mindig ezt kívánom
Szerelmünknél nincs fontosabb
dolog a világon

TEBELÉD, TEBELÉD, SZERELMES VAGYOK ÉN
/X4.

Back II Black : Mosógép


Nem szoktunk szilveszterkor a fotelben poshadni,
Mert kint van az utcán az élet, ahol annyi
A tűz...sok vörös, no meg a szőkék...
És barnák is vannak.
Sok naiv, de dögös kis libák... hehehe!
Segges kis cicák! Hát nem mindegy,
Hogy egynek vagy kettőnek mondod, hogy gyere be...
Vagy gyere fel hozzám
a cipzár egy huzattól tárul,mint a Szézám.
És már tárul is Szézám
s a kislány csak néz rám.
16 évesen tapasztalt példány:
Nem marcangol, nem harap, nem kapar...
Vagyis marcangol, harap és kapar ha akar...
Ha ez kell a férfinek!
De ha úgy jó, hogy gyengéd, úgy fogja meg,
Mint a réten a lapkét.
Szóval tudja, hogy mitől döglik ez a legyecske!
Pár csávó által már jól meg lett szeretve!
Úristen! 16 évesen rémesen jól csinálja!
Én tévesen hittem, hogy törékeny, védtelen árva...
Egy ártatlan báránykát fogtam karámba.
De mocskos boszorka ez a kicsi bige:
Seprűnyél volt-nincs." Na ide vele!"
-és már térül és fordul is a vasorrú bába,
Jancsi becserkészte a hátsó fertályba.

A mosógép, a kád meg a cigi... nem ciki!

A boldog hembereg, a boldogtalan tesped.
A lusták csak a filmen látnak testet.
Ha fejszéd kemény, vágd bele a fába!
Az ördög legyen a jobb kezének társa!

Mert tudod mi keményen kevergetjük a forró kását,
S közben alulról tüzeljük, mint Szása a Mását.
És Mása csöndesen tűri az ütemet.
Befogad egy egész szovjet üteget ... és ütöget!
Lassan beindul a motor.
Jó helyen kotor kezével a kis lator!
és ahogy mélyre hatol ez a pár deli vitéz,
A kádból a mosógépre mászik fel a kis merész!

A mosógép, a kád meg a cigi..... nem ciki!!!

"Mennyi hűvös éjszakát
Mennyit álmodoztam át
Mennyi dalba kezdtem százszor
Hány vers maradt csak néhány szó

Hány félve őrzött gondolat
S mennyi érzés, ami itt maradt
Amit csak most látok
Amit csak most bánok
Hogy sosem mondtam el

Mindentől távol, lehetsz bárhol
Mindig őrizlek majd
És nem választ szét
Nem választ szét se víz, se part

Mennyi elfelejtett jó
S mennyi el nem mondott szó
Amit csak most látok
Amit csak most bánok
Hogy sosem mondtam el..."

"Türelmetlenek a téli esték várakozásai.
Merengek hát félszegen.
Kővé váltak a pillanatok, s itt maradtam
Nélküled mámortól részegen.

Vágyakozva apró, félszeg rügyet fakaszt
Az élet csupasz ága,
S izgatottan várja a mámorító pillanatot
Mikor borulhat pompás virágba.

A természet zord tele után eljön majd
A víg, pacsirtás tavasz,
S lesz nyár, ősz, majd újra tél;
De Te bennem örökre nyár maradsz."

"Mikor ölelésed párájába bújhatok,
átkos napok terhét leszakítva rólam
bőrömön tőled nyílnak verejték-virágok.

Mikor kezed liánja fonja körbe testemet,
forró hullámként dől rám a konok vágy,
s a mélybe hullva a lázas tajték eltemet.

Fuldokol bennem a gyönyör,s míg az örvény ereje partra vet,
ha rám simulsz, mint kagylóra a héj,elrejt engem magam elől csók lehelte tenyered."

köszönöm!!!!!!
Hálám nem fog elmaradni!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! (Ez egy válasz Moncy üzenetére (2006. 03. 07. kedd 20:55), amit ide kattintva olvashatsz)

Éjszaka hallottam egy jó számot:

"Tudod a földi dolgok java, nehezen vág haza
De van amitől minden pacáknak megcsuklik a szava
Hmm,na de kafa, ha egy dögös cicababa
Végig borul a látómezőn falatnyi ruciba,
Mint egy menő manöken akinek kifutó a peron
Így a közjátékba bevon, dühöng a hossz-testteron
Na ne mondd hogy nem, hogy nem díjazza a szem
Hiszen én típustól függetlenül mindet szeretem
Nincs sok elvárásom, de fuvolán frankón játsszon
Nagy legyen a szíve és ez kifele jól látsszon
Sőt szertornázzon, és tornázzon jól a szeren
Legyen beszédes és hagyom, hogy a szájára vegyen
Ha ilyen csajt találok és még szabad a pálya
Egyből megkérem a kezét, amint elfárad a szája
Odalépek hozzája és így szólok, ha rám nevet
A levet összeszűrve szűrhetnénk egy őszilevet.

Egy hatalmas rakéta vagy egy laza
'Ha jön a Sub Bass[Hmm,na de kafa]
Egy csillogó verda, vagy egy ütött-kopott lada
'Ha ő visz haza [Hmm,na de kafa]
Egy pajzán nagylány, vagy egy dögös cicababa
'Na és az hagyján[Hmm,na de kafa]
Jamaikai ragga, vagy a hiphop maga
'Nem hallom brothe'[Hmm,na de kafa].........."

"Emléked egy száműzött pillanat
mely folyton visszajár,
s ha jő a virradat
egyből rám talál.

És elhozza a tegnapot
mikor még egyek voltunk,
egy volt életünk
s egy volt Sorsunk.

Együtt szőttük álmaink
terveztük a holnapot,
és sohasem akartunk
ezeknél szebb napot.

Napról-napra jobban féltél
s tettél engem boldoggá,
így válhatott ez az érzés
veled s velem igazzá.

De mindennek már vége
elmúltak a szép napok,
nem jön új tavasz a télre
csak hideg éjek és nappalok.

És most itt állok nélküled
a nagy világban elhagyva,
melyben átölel a rémület
hogy szerettél-e valaha?"

"Mikor ölelésed párájába bújhatok,
átkos napok terhét leszakítva rólam
bőrömön tőled nyílnak
verejték-virágok.

Mikor kezed liánja fonja körbe testemet,
forró hullámként dől rám a konok vágy,
s a mélybe hullva a lázas
tajték eltemet.

Fuldokol bennem a gyönyör,
s míg az örvény ereje partra vet,
ha rám simulsz, mint kagylóra a héj,
elrejt engem magam elől
csók lehelte tenyered."

"Olyan egyedül vagyok, nem maradtál velem
meddig kell még elviselnem a terhet a szívemen?

Nélküled, oly más lett minden.
Amikor elhittük még, hogy vigyáz ránk az ég,
választottál csillagot ami a szerelmünkért ég.
Elmúlt, már ellep minket a sötétség.


Mond hány éjszakát, sírhattam át,
néha még látom, kettőnk csillagát.
Mond miért múlhat el, és miért nem felel,
nem értheti senki mit vesztettem el.

Még a szívemben maradt, ahogy őrzöm az álmodat,
feléd nyújtanám a kezem de csak az emléked maradt.
Emlék, ami kínoz engem.

De most már végleg elmentél, énrám nem is figyeltél,
gyorsan elfelejtettél, ahogy az ősz után jön a tél.
De talán szívem hangját, hozzád viszi a szél.

Már mással álmodsz éjjelente,
másra vársz már régen.
Most tudom csak, hogy mit jelent,
mit jelentett nekem..."

"Szabadon a szélnek hátán, szemnek nincs határ.
Repülök az égnek színpadán,keresem a szíved merre jár!

Valahol a holdnak fénye, újra rád ragyog.
Elkísérnek úton a csillagok, égj velem, feladni nem fogom!

Égj velem, lángolj forró testemen, egy éjjelen! Hív a végtelen!

Szabadon a szélnek hátán, szemnek nincs határ.
Repülök az égnek színpadán,keresem a szíved merre jár!

Sűrű éjben, kéz a kézben, újra álmodom.
Felhők között szívem úgy dobog, égj velem, feladni nem fogom!..."

"Messze a város, ahol születtem,
gyerekként felnőttem.
Az a város, amit szerettem olyan rég!
Távol a barátok, akik szerettek idővel eltűntek.
Titkon várom, hogy velük lehessek én!


Jól figyelj még Rám!
A szívem Érted úgy kalapál!
Ha nem figyelsz még Rám,
Nekem hidd el ugyanúgy fáj!

Félek, változni már nem tudok,
úgy szeress amilyen vagyok.
Ha kell, válassz másik csillagot,
ahol nem vagyok, ahol más ragyog!

A szívem hidd el úgy dobog,
ha a Tied vagyok, mást nem akarok!
Ha kell, válassz másik csillagot,
ahol más vigyáz majd Rád!


Messze a nyár, ami szép emlék,
veled együtt elmúlt rég!
A kabátokon hideg őszi szél fúj át!
Fázom és félek, hogy a tél jön el,
szerelmünk hó fedi el.
Lehet az én hibám, hogy végül így alakult....."

"Ne szólj már semmit
Úgysem érdekel
Sose kérdezz tőlem
Nincs felelet
Ne kérdezd, mit látok
Mostantól vak vagyok

Sose beszélj rólam
Nem létezem
Azt mondom, vége
Újra ne kezdjük el
Ne kérdezd, miért
Úgysem mondom el

Ne szólj, ne kérj
Ölelj át

Ne remélj, ne bízzál
Más szerelem vár
Közel a búcsú
Időnk lejár
Ne ítélj keményen
Sorsom enyém"

"Az utcát járom egy fáradt hajnalon,
Mert rólad szól ma minden gondolatom.
Annyi sok kérdés és nincs rá válaszom,
Miért akarom őt,...jobb lesz, ha most feladom.
De a csillagok tudják már,
Hogy benned én mit keresek,
Hát elmondanám, de téged nem érdekel,
Így hát mindenről én tehetek.

Most hinned kell nekem, rád vártam rég,
A szerelem tüze úgy hozzám ért,
Hidd el nem lesz semmi baj,
Velünk marad ez a dal.

Amikor nem látlak egy érzés szétszakít,
Mit tegyek, kérlek, hát mondj valamit.
Annyi sok kérdés és nincs rá válaszom,
De nem tudok más lenni, ezt nem tagadom.
De a csillagok tudják már,
Hogy benned én mit keresek,
Hát elmondanám, de téged nem érdekel,
Így hát mindenről én tehetek."

"Kihűlt a vágy ami éltetett
Indulnom kell ég veled
De ha találkozunk még az életben
Az lehet, hogy nem lesz véletlen.

Nem érdekel, csak az élvezet
Ami nagyobb annál, mit ismerek
Egy elszabadult angyal vagyok
Akit utánad küldtek az istenek.

Elkaptam és a nyakát törtem
De előbb kínoztam egy kicsit
Az agyvelejét meg a kutyáknak adtam
És felzabáltam a szerveit.

Mutasd meg amitől félni tudnék
Mondj valamit amiben hihetnék
Nekem nem elég amit az élet adhat
Amit a halál elvehet semmiség.

Ne örülj mikor a hullám
Partra sodorja a hullám
Mert feltámadok és várni foglak
Egy sötét elhagyott utcán.

És akkor is, hogyha nem akarod
Követlek, mint a divatot
Lehet bármilyen rendszer, bármilyen kor
Viszlát valahol, valamikor..."

Ez nekem nagyon tetszett. Saját költemény?