anyámnak az emlitett kapcsolata kb.4évig tartott, több kicsapongásárol nem tájékoztatott, Apámnak is volt valaki vagy valakik az ő barátnöivel sosem találkoztam. (Ez egy válasz X üzenetére (2013. 09. 24. kedd 17:12), amit ide kattintva olvashatsz)

Miért ne hinném el, hogy van ilyen!

Azt lehet tudni, hogy ez a "kitekintés" kölcsönös volt, vagy csak az anyukád követte el folytatólagosan? Egy partner volt, vagy nem volt ilyen kötődés?
Azt levágtam, hogy Neked azért ez nem esett túl jól. (Ez egy válasz jegyesparlanyt üzenetére (2013. 09. 24. kedd 12:39), amit ide kattintva olvashatsz)

persze h vannak azért viták. mindenki ki áll a véleményért. (Ez egy válasz X üzenetére (2013. 09. 24. kedd 14:36), amit ide kattintva olvashatsz)

Nem tudom ... tényleg nem volt leányálom, de azért egy idő után az ember ebből pl. stratégiát tud építeni, hogy mit hogyan ne csináljon. Vitatkozni meg nem csak a szex illetve a partnerek vélt vagy valós félrelépése miatt szoktak a házastársak. Két eléggé eltérő habitusú ember (mint ők) egészen (mások számára) érthetetlen dolgokon is képesek vitába keveredni. Ettől még szerethetik egymást, kitarthatnak a végsőkig egymás mellett (lényegében így is volt) csak nálunk ehhez járult némi családi perpatvar. Ami mindig megmaradt a verbalitás szintjén. A sebek, amit ez estleg okozott (ha okozott...), az mára biztosan begyógyultak, meg relatíve korán önállósodtam és a saját életemet élve rengeteg mindent másként értékelek illetve megértek.
A titok valahol ott rejtőzik, hogy nagyon jól kell választani, illetve a partnerhez igazodó stratégiát kell választani. Ha fontos, hogy megtartsd. Ha nem, akkor nagyon gyorsan fel kell számolni a kapcsolatot. (Ez egy válasz jegyesparlanyt üzenetére (2013. 09. 24. kedd 14:25), amit ide kattintva olvashatsz)

Szerintem ilyen helyen nagyon seggre esik a fegyelem. De csinálja mindenki, ahogy akarja.

rossz lehetett ezt látnod. és biztos sokat sérültél ez által. (Ez egy válasz X üzenetére (2013. 09. 24. kedd 14:12), amit ide kattintva olvashatsz)

Erről a régi OTP(?) reklám jut eszembe..."Van, aki azért jön hozzánk, mert otthon ezt látta. És van, aki azért jön hozzánk, mert otthon nem ezt látta."
Az én szüleim elég sokat veszekedtek, bár végül együtt öregedtek meg... nálunk mindig ez ment: Ne a gyerek előtt! (Ez egy válasz jegyesparlanyt üzenetére (2013. 09. 24. kedd 12:39), amit ide kattintva olvashatsz)

Én mindig is azt láttam tőlük, h mindent leülnek megbeszélni, vagyis kicsiként ezt láttam. 10-11éves koromra már elég határozott elképzelésem volt a dolgokról és sejtettem valami nem olyan itt mint más családoknál. például láttam a filmekben a féltékenységet ami nálunk szinét sem mutatta. történt egy kellemetlen eset amikor anyukánál a munkahelyén bent voltam (focipályán egy büfében dolgozott egy nagyon régi barátjával) én ott játszottam a gondok unokájával amikor valamiért megkérdezte tőlem, h csaba (anyám barátja) a nevelő apukám-e? Én persze azt feleltem h nem, nem az. de elgondolkodtatott h miért kérdezett ilyet. még az nap elmeséltem anyának ezt az esetet. de ő nem tulajdonított neki jelentőséget.
de voltak számomra más érdekes történések is amitől kezdtem össze rakni a képet. persze nekem csak az jött le h van a csaba aki nagyon kedves hozzám amikor nálunk volt még tanulni is leült velem.
majd egy nyári nap anyával a kertben voltunk mikor rákérdeztem, h ő már nem szereti apát? meglepődött és mondta h nagyon szereti. és nem hagytam annyiban kérdeztem h akkor most mi van köztük... nehezen de elmesélte a nyitott házasság fogalmát és h ők ezt akkor beszélték meg amikor össze házasodtak. nehezen fogadtam, még sírtam is. de láttam akkor is az értelmét. és most már még jobban megértem őket. Őszinteség és érzelmi hűség van náluk. 26éve házasok 18 volt anyám amikor hozzá ment apához apa pedig 22. de össze bújva nézik a tv-t ölelkeznek... látom h tényleg szeretik egymást. és most már nyugodtan beszélünk az ilyen dolgokról.
évek alatt az az elmélet alakult ki benne, h a házasság nem arról szol h együtt egymásé és nem számon kérni kell egymást, hanem együtt egy pár akik együtt haladnak előre és nem vissza fogják a párjukat hanem mellette állnak. Borzasztó amikor egy átlagos házasságban válnak vagy veszekszenek egy megcsalás miatt és végig nézi a család h készítik ki egymás idegeiket azért mert birtokolni nem hagyja magát az egyik fél. De az fel sem tűnik nekik h az csak testiség vagy ha kicsit is szereti azt a személyt akivel megcsalta akkor is ott van velük és esze ágában sincsen elhagyni párját.
nyugodtan kérdezz ha érdekel még valami a szüleim házasságáról. (Ez egy válasz X üzenetére (2013. 09. 24. kedd 00:41), amit ide kattintva olvashatsz)

Érdekes irányt dobtál fel, úgy gondoltam ez a döntés rejtve van a család (szülők testvérek gyerkek) előtt. Megkérdezhetem Nálatok hogyan mondták el? hogyan lett ez természetes? igazán kíváncsi lettem (Ez egy válasz jegyesparlanyt üzenetére (2013. 09. 23. hétfő 21:00), amit ide kattintva olvashatsz)

Számomra a nyitott házasság a világ legtermészetesebb döntése. az én szüleim 26 éve így élnek, és kevesek képesek ilyen őszinteséggel lenni egymás felé. (a pár lány tagja vok)

..Vagy, ha nem hódolok, akkor őszintén nem is vágyom másra....

Elvileg (saját nézetem szerint) egy kapcsolatba bele férhet bizonyos mértékű alkalmazkodás (lemondás, áldozathozatal) is. Talán nem akkora probléma, ha nem valósítunk meg mindent, amit az ösztöneink diktálnak, amire késztetést érzünk. Az élet más területein is belemegyünk kompromisszumokba (sokszor igen egyoldalúakba is) és feldolgozzuk a 'traumát'. Ennek alapján néha alkalmazkodhatunk ahhoz is akit szeretünk. Még akkor sem teszünk meg bizonyos dolgokat, ha egyébként vágyunk rá, mert elképzelhető, hogy a párunknak nem esne jó. És ez korántsem jelenti, hogy a másik rabláncra fűzött, birtokol bennünket, csak egyszerűen egy kapcsolat (egy jó kapcsolat) messze többet ér annál, hogy ezért feláldozzuk. (Ez egy válasz Demona üzenetére (2013. 09. 20. péntek 19:26), amit ide kattintva olvashatsz)

Off: Úgy érzem hogy az akadémiai székfoglalókat, a másik megfogalmazásában levő 1-2% félreérzelmezhetőséget és még egyéb kis ravasz húzásokat el lehet felejteni.
A véleményeteket osszátok meg a nyitott házasság és a hűség kapcsolatában.
Az nem vezet sehova, hogy egymást arról akarjátok meggyőzni, hogy kinek mi a nyitott házasság. Én tudomásul veszem hogy van akinek ez létező, és elfogadható dolog, hiszen alkotott hozzá magának ( nem maguknak ) mindenki egy-egy gondolatsort, hogy ez számára miért is működik ( Illetve a másik oldal, hogy miért nem). De egymást ne győzködjétek már, hogy kinek mi a jó, rossz, elfogadható és mit lát rosszul.

...Természetesen itt is lehet 1-2 százalék, akik arra példák, hogy van, akiknél működik (működhet) e dolog...

Óóóóó... itt pillanatok alatt azon a ponton vagyunk, hogy elkezdhetünk arról vitatkozni, hogy a működődékepesség mit is jelent (nyilván ebben is lesznek eltérő vélemények)
Az talán nem vita tárgya, hogy attól még nem működik (jól) egy kapcsolat, hogy együtt élnek. (Ez egy válasz Nyúlmedve üzenetére (2013. 09. 22. vasárnap 22:42), amit ide kattintva olvashatsz)

Persze ez nem baj, de CSAK nevezéktanon vitatkozunk.

Ezért is próbáltam meg szétcincálni azokat a mémeket amire épül ez az egész gondolat kör. Nagyon örültem, amikor arra válaszként egy nagyon szép és ihletett definíció érkezett rá exrtaxltől.
De ajánlanám figyelmedbe azt a pár boncoló jellegű hozzászólásomat! (Ez egy válasz X üzenetére (2013. 09. 22. vasárnap 20:48), amit ide kattintva olvashatsz)

Sokféle házasságot nevezhetünk nyitottnak.
Bár nyit a pár akkor is, ha többes örömöket jelentő játszadozásokba kezd, de AZ olyan TÉNY, amit érdemes tudomásul venni, hogy a hagyományos felfogás szerint az számít nyitott házasságnak, amikor a férfi és a nő kifelé nyit többé-kevésbé érzelmileg, ám teljes mértékig szexuális téren. Tehát úgy létesít szexuális kapcsolatot kívülállókkal, hogy erről a partnerének tudomása van, illetve az beleegyezik az ilyenekbe. Ezt lehet összemosni a többessel, de tudni kell, hogy más a motivációja a külön utakon járóknak, és egészen más a motivációja többesezőknek. Úgy hiszem, ezt kétségbe sem lehet vonni!
Tehát összemosni a szezont a fazonnal értelmetlen.

Ezért is lehet azt a véleményt sokaktól olvasni, hogy a szimpla nyitott házasság-kapcsolat hosszú távú működőképessége kétséges. Természetesen itt is lehet 1-2 százalék, akik arra példák, hogy van, akiknél működik (működhet) e dolog. (Ez egy válasz X üzenetére (2013. 09. 22. vasárnap 20:48), amit ide kattintva olvashatsz)

Bocs, de az értelmezésed hülyeség! Nem kicsit, nagyon! Fuss neki újra...
Ugyanis a hozzászólásban szó sem volt arról, hogy valamit nem a nevén nevezünk. SŐT!
Így, bár a vicced jópofa, csak az égvilágon semmi köze nincs a mondandó lényegéhez, jelentéstartalmához! (Ez egy válasz X üzenetére (2013. 09. 22. vasárnap 15:34), amit ide kattintva olvashatsz)

Attól nyitott egy házasság, hogy nem monogám, szexuális kizárólagosságra épít. A két fél saját szexuális (és érzelmi) igényeinek megfelelő kapcsolatot tart fenn vagy tarthat fenn.

Attól a pillanattól kezdve amikor először beszervezted a haverodat (vagy kolléganődet) harmadiknak, vagy felhívtátok magatokhoz az első szimpatikus, helyes párt egy négyesre onnantól kezdve már nyitott a házasságod.

...ahogy az admin hölgy is kifejtette előttem. Nem kell ettől megrémülni! Ez a neve és kész! (Ez egy válasz X üzenetére (2013. 09. 22. vasárnap 17:29), amit ide kattintva olvashatsz)

Én nem választanám külön.
Már ha betekintést nyer vagy csatlakozási lehetőséget valaki vagy valakik egy pár szexuális életébe is nyitnia kellett. Az hogy együtt élik meg, vagy külön külön, már csak formális dolog a miértje meg külön fejezet. (Ez egy válasz X üzenetére (2013. 09. 22. vasárnap 17:29), amit ide kattintva olvashatsz)

A nyitott házasság az mitől nyitott szerinted?

A nyitott házasság a nyitott kapcsolat vagy a nyitott sex szinonimája szerinted?

Nem lehet, hogy nem ugyanazt értitek nyitott házasság alatt? Ő lehet úgy gondolja attól, hogy szabadon szexelnek másokat bevonva, attól az ő kapcsolatuk még nagyon is (össze)zárt és élő? (Ez egy válasz X üzenetére (2013. 09. 22. vasárnap 15:34), amit ide kattintva olvashatsz)

Az a vicc jut eszembe a hozzászólásodról, amikor a zsidó nagyon megkívánja a sonkát, de a hite szerint nem ehet belőle.

Nézegeti-nézegeti a kirakatban a sonkát, végül bemegy:
"Kérek abból a lazacból!"
"De kérem, az sonka."-válaszolja a hentes.
"Nem érdekel milyen fajta lazac, csak adja!"

Te is ezt csinálod: akarsz szexelni más nőkkel, nem bánod ha a tiéd is megvolt pár pasinak, de abban a pillanatban, ahogy erre azt mondom, hogy ez már nyitott házasság, te azt mondod, hogy nem ez csak lazac. (Ez egy válasz Nyúlmedve üzenetére (2013. 09. 18. szerda 22:18), amit ide kattintva olvashatsz)